Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-158

À Nemzetgyűlés 158. illése 1921. évi márczius 3-án, csütörtökön. 367 zetgyülési képviselő ur mentelmi jogának ezt az állítólagos sérelmét tárgyalás alapjává tette, azt a leglelkiisnieretesebben megvizsgálta és megállapította, hogy ebből az esetből kifolyólag Drozdy Gryőző nemzetgyűlési képviselő ment Imi joga sérelmet nem szenvedett. Ugyanis abból a körülményből magából, bogy egyesek, legyenek azok akár detektívek, akár magánegyének, a nemzetgyűlési képviselő beszédét lejegyzik, még nem lehet megállapítani azt, hogy az illető nemzetgyűlési képviselő mentelmi joga megsértetett. Tisztelettel kérem, méltóztassék a mentelmi bizottságnak ezt a határozatát tudomásul venni. Elnök : Kíván valaki hozzászólni a jelentéshez? (Nem!) Ha senki sem kíván hozzászólni, a jelentés tudomásul vétetik. Következik Madarász Zsigmond képviselő ur mentelmi ügye. Rubinek István előadó: T. Nemzetgyűlés! Madarász Zsigmond nemzetgyűlési képviselő ellen feljelentés tétetett a Btk. 172. §-a alapján izgatás büntette címén. A feljelentést a marcali csendőrőrs tette meg, ama bejelentése kapcsán, amely szerint Madarász nemzetgyűlési képviselő ur a következő kitételeket^ használta volna beszéde közben (olvassa) : »En gyalog jöttem hozzátok, nem pedig négyes fogatú hintón, mint a régi világban azok a gallérosok, csak vigyázzatok, hogy azok a magas gallérosok a hatalmat ismét kezükbe ne vehessék. Követeljétek, hogy az araktól a föld el legyen véve és tinektek adassék, követeljétek, hogy az urak minél több adót fizessenek, ti pedig semmit; a katonatisztek kezéből a hatalmat ki kell venni, mert a legénységgel túlszigoruan bánnak.« Ugyanez alkalommal Nagyszakácsi községben tartott programmbeszéde során állítólag a következőket mondotta (olvassa) : »Minek ezeknek a birtok, — a szomszédos gróf Festetich.-féle birtokra célozva — amikor azt sem tudják, hol végződik a határuk. Eddig az adót a kisbirtokosok fizették, míg a mágnások és nagy urak a szegény nép véres verejtékén Londonban és Parisban dőzsöltek, amig a hivatalnokok öregségükre nyugdijat kapnak, amiből jólétben megélhetnek, addig a szegény dolgozó cseléd, ha megöregszik, elől-hátul koldustarisznyát vehet a nyakába.« T. Nemzetgyűlés! A marcali csendőrőrs e jelentése alapján a nyomozás megindittatott, lefolytattatott és kihallgattattak az összes tanuk, akik a marcali csendőrőrs állítása szerint igazolni tudják azt, hogy Madarász Zsigmond nemzetgyűlési képviselő ezeket a kitételeket tényleg használta is. Ezek a tanuk azonban, akiket a marcali csendőrőrs ennek a tényállításnak igazolására bejelentett, egytől-egyig azt vallották, hogy ilyen kitételekre nem emlékeznek, sőt a tanuk legnagyobb része azt vallotta, hogy Madarász Zsigmond nemzetgyűlési \ képviselő ur izgatást egyáltalában nem is követett el. E tényállás alapján a mentelmi bizottság azt a javaslatot teszi a Nemzetgyűlésnek, méltóztassék ebből az ügyből kifolyólag Madarász Zsigmond nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi jogát fel nem függeszteni. Elnök : Kivan valaki hozzászólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan hozzászólni, felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a jelentést tudomásul venni és Madarász Zsigmond képviselő ur mentelmi jogát fel nem függeszteni? (Igen!) A Nemzetgyűlés Madarász képviselő ur mentelmi jogát nem függeszti fel. Következik Mikovínyi Jenő előadó jelentése K. Pethes László mentelmi ügyében. Mikovínyi Jenő előadó: T. Nemzetgyűlés! K. Pethes László nemzetgyűlési képviselő írásbeli beadványban bejelentette mentelmi jogának megsértését. Ebben előadja azt, hogy a múlt év október 23-án, amikor hazafelé utazott, a vonaton egy fél fülkében helyezkedett el. A jászladányi állomáson egy vadásztársaság szállt fel a vonatra, ugyanabba a kocsiba és a folyosón nagy lármát csaptak. Ebben a lármában csípős megjegyzések estek, amiket egy Imrik Gyula nevű egyén, egy járási irnok tett, a nála lévő puskával a kocsi padlóját verte és kiabálva kérdezte : »Itt van-e még az a nemzetgyűlési képviselő?« Azt is mondta: »Ha itt van, akkor felpofozom.« Hangoztatta a társai előtt, hogy bemegy a fülkébe és megnézi, vájjon tényleg ott van-e a képviselő és ha igen, akkor felpofozza. K. Pethes László Jászkisér állomáson le akart szállni a vonatról, azonban ennek a társaságnak és különösen Imrik Gyulának viselkedésére és részeg állapotára való tekintettel nem szállt le, hanem megvárta, amig a következő állomáson ezek elhagyják a vonatot és csak ezután szállt ki. A bizottság tekintettel arra, hogy K. Pethes László előadása szerint is egy ittas állapotban lévő társaságról és ittas emberről van szó, akinek cselekménye egészen más beszámítás és elbírálás alá esik, mint egy szándékosan sérteni akaró józan ember cselekedete, ez esetben a mentelmi jog megsértését fennforogni nem látta és ezért azt javasolja az igen t. Nemzetgyűlésnek, hogy a kérdés felett térjen napirendre. Elnök : Kíván valaki hozzászólni ? (Nem !) Ha senki sem kivan hozzászólani, kimondom a határozatot, hogy a mentelmi bizottság jelentése elfogadtatott. Következik Friedrich István képviselő ur mentelmi ügye. Legeza Pál előadó: T. Nemzetgyűlés! Friedrich István nemzetgyűlési képviselő bejelentette mentelmi jogának megsértését, amelyet a főudvarnagyi bíróság követett el azáltal, hogy őt a testőrségi épületben bérben birt lakásából való kiköltözésre kényszeritette. A mentelmi bizottság beszerezvén a főudvarnagyi bíróságtól az ügyre vonatkozó összes iratokat, beható vizsgálat alá vette az ügyet és a tényállást a következőkben fogom ismertetni.