Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-158
A Nemzetgyűlés 158. ülése 1921. évi márczms 3-án, csütörtökön. 353 Huszár Károly : T. Nemzetgyűlés ! Azt hiszem, hogy Kerekes képviselő ur, aki ehhez a kérdéshez hozzászólt, olyan búcsúra, ahol igazán imádkoztak, még nem ment el (Derültség.) s ebben a tekintetben kétségbe kell vonnom az ő helyismeretét és a dolgok ismeretét. Vannak bucsujáróhelyek, amelyek erdő közepén vannak, a községektől teljesen távol, ahol semmiféle kocsma nincs. Székelyföldön is és Budapest közelében is vannak ilyen bucsujáróhelyek, ahol egyáltalán nincs vendéglő. Nyáron, a legnagyobb rekkenő hőségben összejönnek 40—50—60, sőt 100 kilométer távolságból is gyalogló emberek. Valami formát kell találni az olyan esetekre is, ha ilyen társaság összejön és esetleg járványveszély van, hogy ne legyenek kényszerítve arra, hogy valamennyien egy kútnál keressenek üdülést annyi sok fáradság után. Kérném, hogy ebben a tekintetben ne méltóztassék olyan szigorúnak lenni. (Helyeslés). Ilyen összejövetelek alkalmával bizonyosan olyan emberek vannak együtt, akik lelki szükségletből vesznek maguknak ily nagy fáradságot és akik nem azért mennek oda, hogy igyanak, hanem hogy vezekeljenek. Méltóztassék tehát ettől eltekinteni és indítványát visszavenni, mert nem szeretném, ha a képviselő ur ezáltal talán oly szinbe tűnnék fel, mintha a bucsu ellen akarna szólni, pedig épen annak érdekében kivan t szólni. Gerencsér István jegyző : Egri Nagy «János ! Nagy János (egri) : T. Nemzetgyűlés ! Már azt nem hiszi el senki, hogy én a bucsuk ellen volnék, de ami bucsuhelyeken történni szokott, annak igenis ellene vagyok. A bucsu nem azért van, hogy ott spiritus vinit, hanem hogy spiritus deit szolgáltassanak ki az embereknek. Én magam is indítványt akartam benyújtani arra vonatkozólag, hogy bucsuhelyeken semmiféle italmérés ne adassék meg és különösen ne adassék meg egyházközségeknek. Különben ha egyházközségeknek italmérés adatik meg, az a görög keletieknek volt megengedve, de katholikus helyen egyáltalában sehol sem fordult elő. En magam tehát nem fogok indítványt tenni, hanem hozzájárulok Kerekes t. képviselőtársam indítványához. Elnök: Szólásra következik? Gerencsér István jegyző : Schlachta Margit Î Schlachta Margit: T. Nemzetgyűlés! Én is Kerekes és egri Nagy János képviselő urak elvi alapján állok, de elfogadva Huszár képviselő ur kommentálását, eredeti indítványomat odamódositom, hogy a második bekezdésben az »önálló üzletként« szavak után e szavak szurandók be: »égetett szeszesitalok kivételével« miáltal az egész engedély az élelmiszerekre redukálódik. (Helyeslés.) Hegedüs Loránt pénzügyminister : Elfogadjuk! Ez a legártatlanabb. Elnök : Ha szólni senki sem kivan, a vitát berekesztem. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — VIII. KÖTET. Következik a határozathozatal. A kérdést akként fogom feltenni, hogy a 10. §-t szembeállítom a két beadott módosítással. Ha a 10. § változatlanul elfogadtatik, akkor elesnek a beadott módosítások, ha pedig nem fogadtatik el, akkor a módosításokat és pedig elsősorban Schlachta Margit, azután Kerekes Mihály módositását fogom szavazás alá bocsátani. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Akkor felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a 10. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A tizedik szakasz nem fogadtatik el változatlanul. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e azt Schlachta Margit módosításával elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Méltóztatnak-e Kerekes Mihály képviselő ur módositását elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A képviselő ur módosítása elesik és igy a 10. §-t a Nemzetgyűlés Schlachta Margit módosításával fogadta el. Következik a 11. §. Gerencsér István jegyző (olvassa a 11. és 12. §-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak ; olvassa a 13. §-t). Elnök: Szólásra ki van feljegyezve? Gerencsér István jegyző: Kerekes Mihály! Kerekes Mihály: T. Nemzetgyűlés! A 13. §-hoz egy módosítást kívánok benyújtani. A 13. § harmadik, negyedik és ötödik bekezdésében az foglaltatik, hogy az italmérőhelyek megadása és azok korlátozása a községi elöljáróság hatáskörébe tartozik. En ugy látom, hogy ha a községi elöljáróságnak megadjuk ezt a jogot, ezáltal túlságosan nagy hatáskört adunk a jegyzőnek. Módosításom odairányul, hogy az italmérések megadásának vagy korlátozásának elbírálása a képviselőtestület elé tartozzék, mert a községi képviselőtestület mégis csak jobban kifejezője — legalább a múlt rendszer szerint jobban kifejezője volt — a község akaratának, mint a község elöljárósága, mert a községi elöljáróságot, a bírót, a jegyzőt stb., amint tudjuk, egyes helyeken — nem mindenütt — a főszolgabírók mintegy kinevezték, tehát igen sokszor a község lakossága nagy zömének akaratával álltak szemben. Én tehát azt hiszem, hogy ha valamely engedély megadását, visszavonását, vagy uj engedélyek beállítását, szóval, ha akár a jogok redukálását, akár kiterjesztését kell elbírálni, sokkal jobban kifejezi a község akaratát és bizalmát a községi képviselőtestület, mint a községi elöljáróság. (Helyeslés.) Indítványozom tehát, hogy a »községi elöljáróság« szavak helyébe ^községi képviselőtestület« szavak tótessenek. Hegedüs Loránt pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Azon okoknál fogva, melyeket Kolozsi t. képviselő ur az általános vita folyamán elmondott, ebben a formájában nem fogadhatom el a módosítást, ellenben egy enyhébb formában indítványozom, hogy a 13. § harmadik bekezdésének második sorába »községi elöljáróság« után beirandó »községi képviselőtestület«, minél45