Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-157

338 A Nemzetgyűlés 157. ülése 1.921. évi márezius hó 2-án, szerdán. sitett, frontszolgálatot, mint tiszt. Áruhelye a csarnok fennállása, vagyis 23 év óta volt ott. Héjj Imre: Ki a mostani tulajdonos? Bródy Ernő : Megmondtam, hogy Neumann Sándor. Héjj Imre: De valami Grünspan és Társáról volt szó ! Bródy Ernő: Igen, de hallott talán már igen tisztelt képviselőtársam eseteket, amikor egy cégnek van egy neve és mégis más a cég tulajdonosa. Az ilyesmi előfordul az életben. À fontos azonban az, hogy az üzlettulajdonos katona volt és a fronton volt. Egy másik kitett mészáros, Kemény "Vilmos. Kószó István : Vormals ? Bródy Ernő : Vormals valószínűleg Kohn, de lehet az is, hogy Klein. (Derültség. Felkiáltások a középen : Kószó nem volt, az bizonyos ! Élénk derültség.) Ez is 13 év óta bent volt a csarnokban s a mozgósítás első napjától kezdve a 16. gyalogezredben teljesített katonai szolgálatot Albániában, ahol tropikus mai ária-betegségbe esett, aminek folytán segédszolgálatos lett. Ez a Kemény, Klein, vagy Kohn Vilmos 33°/. erejéig rokkant. A harmadik eset : Schneider Béla. Szintén 23 év óta áll fenn ez az áruhely a csarnokban, a vásárcsarnok létezése óta. Atyja halála óta vezeti az üzletet. A mozgósítás óta a harctéren volt és mindkét fülére megsüketült. (Mozgás a jobboldalon.) Mindkét fülére megsüketült a harctéren, (Mozgás.) dacára annak, hogy zsidó vallású, mégis megsüketült. Nem tehetek róla. (Derültség.) Ennek az öccse, Jenő, szintén a mozgó^tás óta volt a harctéren, az egyes honvédgyalogezredben. Tüdőlövést kapottés 50 százalék erejéig rokkant. Blumenstein Simon 12 év óta birja ezt az áruhelyet a vásárcsarnokban ; 1915 március 5-étől kezdve az 1. számú hadsereg tábori csendőrségében szolgált. Héjj Imre : Jó hely ! Azt én elcseréltem volna ! Bródy Ernő : Bevonult mint közember és mint őrmester került ki onnan. Megtette a szolgálatát ott, ahová beosztották. Héjj Imre: Dehogy ott ! Bródy Ernő: Ott, ahova a hadsereg őt állította. T. képviselőtársam talán ettől is egy kis süketséget kívánna vagy valami más egyebet ? Héjj Imre: Nem kívánok! En tudom, hogy hogy mentek ezek. Bródy Ernő: Teljesítette kötelességét, senkinek nincs joga ezt kifogásolni. Tovább megyünk. Fischer Dezső két év óta bírta a csarnokban ezt a fülkét, a mozgósítás óta szakaszvezető. Ez azonban lemondott a helyről, tehát itt nem jön szóba. Spatz Miksa a mozgósítás óta szintén katona, Albániában szolgált egy évig, hat év óta birja a helyet. Weinberger Arnold tizenöt év óta birja a helyet, 1915 február 15-ike óta a 48-ik gyalogezredben volt katona, harctéri betegségből kifolyólag szuperélva. 50 százalék erejéig rokkant. Ez volt hét ember a kilenc közül, akikről az állíttatik, hogy részükre méltánylást érdemlő indokok nincsenek. Usetty Ferencz : Keresztény mészárosoknak is vannak méltánylást érdemlő indokai. Bródy Ernő : Méltánylást érdemlő indokok mindenki számára lehetnek, de mikor valakinek üzlete van, semmi bűncselekményt' nem követett el, a haza iránti kötelességét is teljesítette, azt máról holnapra csak azért mert zsidó, kitenni, szerintem a keresztény elvvel nem áll összhangban. A héten kívül a kilenc közül Spitzer Ignác csak azért nem volt katona, mert 58 éves, Weinberger Mór pedig 65 éves és ebben a háborúban nem vett részt, de a boszniai okkupációban részt vett. így áll ennek a kilenc embernek a dolga, akik közül hét katona volt, a másik kettő pedig nem volt katonaköteles, de ezek közül az egyik az 1878-iki boszniai okkupációban részt vett. • Mindezekből tehát megállapítható, hogy ezeknek a szegény dolgozó zsidó embereknek. . . Héjj Imre: Szegények? Bródy Ernő : ... a legelemibb erkölcsi joguk van arra, hogy ezeket az áruhelyeket megtarthassák. Semmiféle bűncselekményt nem követtek el. Ha árdrágítók lennének, vagy bűncselekményt követtek volna el, akkor én rájuk egy szót sem vesztegetnék, de tisztességes, becsületes adózó polgárok, akik reggeltől késő estig dolgoznak, s azokat kidobni egyik napról a másikra, szerintem nem helyes, nem igazságos dolog. Utóvégre itt van pl. egy nagy olasz férfiú, a Castiglioni mester, akinek egy bankja van Budapesten, a MagyarOlasz Bank. Az olasz azelőtt ellenségünk volt és az olasznak azért, mert nagytőkés, megengedik, hogy itt elfoglalja Magyarországon a helyeket. A nagytőkének joga van mindenhez, minden célját elérheti, csak épen a szegény, dolgozó, kínlódó embereknek, akik reggel hat órakor kelnek fel, nem tartoznak semmiféle külön szektához, nem szabad becsületes, tisztességes munkával a maguk mindennapi kenyerüket megkeresniök. Szerintem ez nem helyes, ez nem igazságos, nem keresztény álláspont. De azonkívül ezek a hazájuknak is eleget tettek és semmiféle üzleti tisztességellen nem vétettek s igy szerintem nem volt joga a városi tanácsnak őket kitelepíteni erről a helyről, nem volt joga azért sem, mert a város is a lakáshivatal rendelkezése alá tartozik. Normális időkben, mikor az. akit egyik helyről kitettek, elmehetett egy másikra, hogy üzletet nyisson, akkor a rendes szabályok érvényesülnek, de most különleges abnormális viszonyokat élünk, most ha valakitől az áruhelyet elveszik, maßutt nem nyithat magának üzletet, az földönfutóvá lesz és egyszerűen a kenyérkereseti lehetőségét teszik tönkre. Ennélfogva nem volt joga a városnak és a vásárcsarnoki igazgatóságnak felmondani, mert ez a lakáshivatal alá tartozik. A lakáshivatal előtt szabályszerűen kellett volna a