Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-157
A Nemzetgyűlés 157. ülése 1921. évi márczius hó 2-án, szerdán. 339 felmondási jogot érvényesíteni és miután a szabályok szerint olyan bérlőnek, aki kimutatja, hogy a helyiségre életbevágó fontos okból megélhetésének biztositása végett szüksége van, senkinek felmondani nem lehet, ezeknek sem lehetett volna felmondani és miután ugyancsak a lakásügyi szabályzat megállapítja azt, hogy a járásbiróságok mellett alakított lakbérleti bizottságok hatáskörébe tartozik az eljárás és a határozathozatal, a lakások, üzletek és egyéb helyiségek felmondása tekintetében, szerintem ez az ügy sem egyszerűen a vásárcsarnoknak autonóm ügye. hanem a lakáshivatal hatáskörébe tartozik. Itt van előttünk, talán holnap tárgyalják, Friedrich István képviselőtársunk mentelmi ügye, amelyet azért jelentett be, mert a főudvarnagyi biróság Ítélkezett az ő lakásügyében s maga a Ház mentelmi bizottsága javasolja, hogy ismerjük el Friedrich István mentelmi jogának sérelmét, mert a főudvarnagyi biróságnak nem volt joga beleavatkozni ebbe az ügybe, mert nincs exteritoriális biróság. mert itt valamennyi épület és valamennyi helyiség a lakáshivatal hatásköre alá tartozik. Ha pedig a lakáshivatal alá tartozik még az udvar körébe eső épületek bérlése is, még inkább a lakáshivatal hatáskörébe tartozik az az áruhely, amelyet a vásárcsarnokban mészárosok és más iparosok bérelnek rendes, megállapított havi bérért. Utóvégre itt nagyon sok emberről és nagyon sok exisztenciáról van szó. Magában a központi vásárcsarnokban van 2235 bérlő. Budapesten összesen van még öt vásárcsarnok, összesen hat vásárcsarnok. Ezekben van körülbelül ötezer ember, tehát ennyi bérlő van érdekelve. Ha az 5000 bérlőnek a város ezen jogalapon felmond és ahogy ezeket a szegény embereket kidobta, igy ezeket is kidobja a helyiségből, Budapesten forradalom lesz. Azt nem lehet megengedni, hogy a Damoklesz kardja függjön szegény dolgozó, kínlódó emberek felett. (Zaj. Felkiáltások a jobboldalon : Mi lesz ? Forradalom, ?) Héjj Imre: Sohasem lesz ! Bródy Ernő : Ne méltóztassék a szavaimba kapaszkodni. Héjj Imre: Az ördögöt a falra festi ! Bródy Ernő : Igenis azt mondom, ha ott ötezer embert ok nélkül kitesznek. . . Héjj Imre: Akkor sem kell a Nemzetgyűlésben arra uszítani, hogy csináljanak forradalmat ! (Zaj. Elnök csenget.) Bródy Ernő : Nem uszítok. Ne tessék így a szavaimba kapaszkodni. Héjj Imre: így kezdték azelőtt is! Bródy Ernő : Sohasem voltam forradalmár ! Berki Gyula : Komoly ember Bródy Ernő. (Mozgás.) Sohsem csinálta. Bródy Ernő : Bocsánatot kérek, én nem rossz értelemben mondottam ezt. Én azt mondottam, hogy ne tegyük az embereket izgatottakká, az ő létérdekeikben sértettekké. Ha ötezer ember ma annak az eshetőségnek van kitéve, hogy máról holnapra őket kidobják a helyükről, erről azt mondom, hogy nem szeretném, ha ez az eset bekövetkeznék. Nem tartom igazságosnak, már pedig ezen a jogalapon bekövetkezhetik. (Mozgás.) Vagy csak a zsidó polgárokról van szó ? Az sem igazság. Ezt semmiféle krisztusi tannal nem egyezik, mert a krisztusi tan azt mondja : Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat és azt tanítja, hogy aki hibát nem követ el, aki bűnbe nem esik, azt nem szabad büntetni, már pedig a legsúlyosabb büntetés az, mikor valakit az ő rendes életmódjából kidobnak, amikor elveszik az ő helyét, elveszik az életlehetőségét, kenyérkereseti alkalmát és módját. (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások : A zsidó vallás is ezt tanitjaf) Szabóky Jenő : Vannak eredendő bűnök is ! Bródy Ernő : Ez a dolog nagyon komoly kérdés, ez egy csomó embernek az exisztenciájára megy. Azt hiszem, hogy itt a Nemzetgyűlésen jogom van ezt a kérdést előhozni s jogom van tisztességes emberekért exponálni magamat. Henzer István : Mind keresztények ? Bródy Ernő : Mind zsidók ! (Derültség.) Bocsánatot kérek, tisztességes zsidó emberért jogom van exponálni magamat. Hiába kérnének engem, igen t. képviselőtársam arra, hogy árdrágítókért, schieberekért, láncosokért exponáljam magam, soha egy lépést sem teszek az érdekükben, a galíciaiak érdekében sem, mert azt tartom, hogy aki Magyarországon él és a magyar hazában keresi a kenyerét, legyen hű ehhez a magyar államhoz, amely őt eltartja. (Helyeslés.) Ez az én álláspontom s ez volt mindig is az álláspontom. Mindig a békés fejlődés, a törvényes haladás álláspontján állottam, én nem a forradalommal, a revolucióval dolgoztam és kacérkodtam, hanem mindig az evolúcióval, a törvényeknek, a jognak, igazságnak békés utón való fejlődésével iparkodtam eszméimet propagálni. Ebből a szempontból hoztam fel ezeknek a becsületes embereknek ügyét is. (Helyeslés.) Méltóztassanak megengedni, hogy most egy utolsó esetről szóljak, Mándi Mór esetéről, a ki szintén zsidó ember, s aki a harcztéren volt a fiával együtt. 1918-ban leszerelt és egy kis kocsmát vásárolt magának itt Budapesten, éppen a kerületemben, a Felsőerdősor-utczában. Kapott iparigazolványt és korlátlan kimérési engedélyt s daczára annak, hogy ezt megkapta, most kilakoltatják a helyiségéből. Usetty Ferencz : Hány ilyen eset van ! Bródy Ernő : Nagyon helytelen minden ilyeneset^ mert bocsánatot kérek, az az álláspont, amelyet a lakáshivatal elfoglal, hogy az, akinek itt lakásjoga, letelepedési joga van, az üzletet nem folytathatja, a legélesebb ellentétben van a pénzügyministerium által adott korlátlan italmérési engedéllyel és a székesfőváros elöljárósága által kiadott ipar jogosítvánnyal. ( ügy van ! a szélsőbaloldalon.) A korlátlan kimérési engedély egyenesen helyre szól az illető csakis azon a helyen gyakorolhatja, és nincs is joga ég módja másutt gyakorolni, mint i:Pr
