Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-157

334 A Nemzetgyűlés 157. ülése 1921 indítványok és módosítások felolvasását ? (Nem !) Nem kívánják. A kérdést akként fogom feltenni, vájjon a t. Nemzetgyűlés elfogadja-e változatlanul a 3. §-t az összes beadott módosításokkal szemben. Ha a szakaszt változatlanul méltóztatnak elfogadni, elesnek az összes módosítások. Ha nem' méltóztatnak a szakaszt változatlanul elfogadni, akkor fel fogom tenni a módosításokat az egyes bekezdésekhez, amint beadattak. Az 1. bekezdéshez beadatott két módosítás és a pénzügyminister ur módosítása. Ezeket szembe fogom állítani a pénzügyminister ur módosításával, mert ez áll legközelebb az eredeti javaslathoz. Ha a pénzügyminister ur módosítása elfogadtatott, elesik Ereky, Csernus és Benkő képviselő ur módosítása, amely tovább áll, mert Benkő képviselő ur módosítása 40 éves időtartamot kontemplál. Ha az első bekezdés elfogadtatott, áttérünk a harmadik bekezdésre, amelyhez Ereky képviselő ur adott be módosítást. Ha a bekezdést a Nemzetgyűlés változatlanul fogadja el, akkor elesik Ereky képviselő ur módosítása. Az utolsóelőtti bekezdéshez ugy fogom feltenni a kérdést, hogy az eredeti szöveget szembeállítom Ereky képviselő ur módosításával. Ha az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, akkor elesik Ereky képviselő urnák az a módosító indítványa, hogy a »magyar állampolgárok« szavak elé »keresztény« jelző tétessék. Méltóztatnak a kérdés ekkénti feltételéhez hozzájárulni, igen vagy nem ? Berki Gyula képviselő ur kivan szólni. Berki Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Miután a 3. §-hoz többen felszólaltak, azt alaposan megmagyarázták és módosításaikat is indokolták és igy tisztában vagyunk az egyes módosítások lényegével, azt a tiszteletteljes indítványt terjesztem elő, méltóztassék az elnök urnák ugy feltenni a kérdést, elfogadja-e a Nemzetgyűlés a 3. §-t az első bekezdéshez a pénzügyminister ur által tett módositással, igen vagy nem ? így azután mellőzni lehetne a többi szavazásokat. Elnök : így nem tehetem fel a kérdést, mert a házszabály 225. §-a azt rendeli, hogy nekem ugy kell a kérdést feltenni, hogy mindenki igennel vagy nemmel szavazhasson, s lehetnek olyanok, akik változatlanul kívánják a szakaszt elfogadni. Ha nem fogadtatik el változatlanul, akkor következik a pénzügyminister ur módosítása, az első bekezdéshez, melyet szembeállítok Csernus és Benkő képviselő urak módosításaival. Ha a pénzügyminister ur módosítása elfogadtatik, akkor az emiitett két indítvány elesik. (Helyeslés.) Felteszem tehát a kérdést : méltóztatnak-e a 3. §-t változatlanul elfogadni szemben az összes adott módositásoKkal, igen vagy nem ? (Nem í) A 3. § nem fogadtatott el változatlanul. Méltóztatnak-e a 3, § első bekezdését a pénzügyminister ur által tett módositással elfogadni, szemben Csernus és Benkő képviselő urak módosításával, igen vagy nem ? (Igen ! Nem, !) Kérem évi márczius hó 2-án, szerdán. azokat, akik az első bekezdést a pénzügyminister ur módosításával elfogadják el, szemben Csernus és Benkő képviselő urak módosításaival, szíveskedjenek felkelni. (Megtörténik.) Többség. Eszerint Csernus és Benkő képviselő urak módosításai elesnek és az első bekezdés a pénzügyminister ur által benyújtott módositással fogadtatik el. Következik a harmadik pont második bekezdése feletti szavazás. (Zaj.) Kérem, képviselő urak, képtelen vagyok elnökölni, ha a képviselő urak folyton kaszinóznak. A harmadik pont második bekezdéséhez Ereky képviselő ur adott be egy módosítást, mely szerint »nem adható engedély« szavak utáni szöveg helyébe egy más szöveg tétessék. Méltóztatnak kívánni ezen szöveg felolvasását. (Igen.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szöveget felolvasni. Gerencsér István jegyző (olvassa) : »Az első pontban a következőket javaslom felvenni : Nem adható engedély 1. 10.000 lakoson aluli községekben zsidószármazásu egyéneknek egyáltalában, 10.000 lakossu községekben pedig csak oly arányban, hogy mindenfajta italmérési engedélyből legfeljebb 5% lehet zsidókézen. Ugyancsak javaslom, hogy ugyanezen szakasz utolsóelőtti bekezdésében »magyar állampolgárságnak« szavak elébe teendő a »keresztény« szó. Elnök: Az indítványt két részre fogom osztani. Az első rész vonatkozni fog a helyettesitett szövegre, a második rész az utolsóelőtti bekezdésre. A kérdést akként kívánom feltenni, méltóztatnak-e az 1. sz. a. szöveget változatlanul elfogadni, szemben Ereky képviselő ur által benyújtott módositással, igen vagy nem ? (Igen !) Azt hiszem kimondhatom, hogy a szöveget a többség változatlanul fogadta el s igy Ereky képviselő urnák ez a módosítása elesett. Azt hiszem, hogy az utolsóelőtti bekezdésig a 3. § szövege változatlanul elfogadtatott. (Igen!) Elérkeztünk az utolsóelőtti bekezdéshez. Itt azt kívánja Ereky képviselő ur módosítása, hogy »a magyar állampolgárság« elé e szó tétessék »keresztény«. Méltóztatnak a szöveget eredeti szövegezésében elfogadni, szemben Ereky képviselő ur módosításával ? (Igen!) A nemzetgyűlés a szöveget eredeti szövegezésében fogadta el s ezáltal elesett Ereky képviselő ur módosítása. Méltóztatnak az utolsó bekezdést elfogadni, melyhez módosítás nem adatott, be, igen vagy nem ? (Igen!) A harmadik szakasz tehát a pénzügyminister ur által tett módosításokkal elfogadtatott. Következik a 4. §. Szólásra jelentkezett ? Gerencsér István jegyző' : Gaal Gaszton ! Gaal Gaszton : T. Nemzetgyűlés ! Van szerencsém a 4. §-hoz a következő módosítás elfogadását ajánlani. (Halljuk ! Halljuk !) Méltóztassék az ötödik sorban lévő »rendszerint« szót kihagyni és a szakasz végének utolsó mondatát, mely igy szól : »a közszolgálati érdek sérelme nélkül különös elbírálást és méltánylást érdemlő egyes esetekben a pénzügyminister a belügyministerrel egyet-