Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-148

A Nemzetgyűlés 148. ülése 1921. évi fehruár hó 19-én, szombat on. 25 tálya megdöbbenéssel értesült arról a kvali­fikalhatatlan merényletről, amelyet a budapesti Move cégére és védelme alatt nemzetünk egyik legnagyobb vértanujának, Tisza Istvánnak dicső emléke ellen elkövettek. Az az egyesület, mely zászlajára »Becsülettel a hazáért« jeligét irta, rútul belegázolt a becsületébe egy halottnak, akinek megközelíthetetlen becsületességét még soha senki kétségbevonni nem merészelte, s aki életét áldozta hazájáért. A vasvármegyei főosztály a budapesti Move ezen országos botrányában ujabb tanújelét látja annak a nemzetrontó, destruktiv szellemnek, mely, mint a forradalmi idők átkos hagyatéka, minden tekintélynek szándékos és szisztematikus lerontására törekszik, melyet a forradalom alatt felszínre jutott fiatal stréberek honosítottak meg a Move-ban, hogy hangzatos jelszavak alatt ugyan, de a valóságban egyéni érdekeik által vezéreltetve, szabadon törtethessenek előre. Ezen szellem ellen eddig hasztalan emelte fel ismételten tiltakozó szavát a Move vasmegyei főosztálya. Egy magát a Move országos elnök­ségének nevező zártkörű társaság — melyet a Move országos elnökségének alapszabályszerűen soha meg nem választottak — a legnagyobb terrorral megakadályozott eddig minden ellen­véleményt, bizalmatlansági határozatunkat a Move 1920 júliusi országos tanácsülésén letár­gyalni nem engedték, diszelnökünknek, báró Lukachich Géza altábornagynak emiatt a ta­nácshoz benyújtott írásbeli tiltakozását fel sem olvasták, a sajtót és közvéleményt pedig hamis és valótlan adatokkal félrevezették. Mindezt be­tetőzte a budapesti Move ujabb botránya, a csendőrség számára megtartott Tisza-gyalázó előadás, amely ellen a Move vasmegyei főosz­tálya a legmélyebb felháborodással tiltakozik és kijelenti, hogy a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetik a Move úgynevezett országos elnöksé­gével szemben . . . Kontra Aladár: Déry László! Ismerjük! Szilágyi Lajos (tovább olvassa) : »... amely­nek köszönhető az, hogy a Move-ban ez a tekin­télyt aláásó, bomlasztó szellem lábrakapott. A Move vasmegyei főosztálya teljesen azonosítja magát gróf Széchenyi Emillel, aki ezen eset miatt kilépett a Move-ból, s mindezek alapján határozatilag kimondja, hogy nem óhajt a Move budapesti központja által rendezett botrányok részesévé lenni és ennek dokumentálásul magát a Move budapesti központjától függetlennek jelenti ki, azzal minden közösséget megtagad, minden összeköttetést megszakít, s magát kizá­rólag diszelnökének, báró Lukachich Gréza al­tábornagynak erőskezű, bölcs vezetése és irá­nyítása alá helyezi.« Mindebből látható, hogy magában az egye­sület kötelékében is megbotránkoznak azon, ami történt. Meskó Zoltán : Bevitték a politikát ! NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921, — VIII. KÖTET Szilágyi Lajos : Mindezek után a belügy­minister úrhoz a következő interpellációt inté­zem (olvassa) : 1. Hajlandó-e az igen t. belügyminister ur intézkedni, hogy a Move, kebelében a főméltóságu kormányzó ur neve alatt folyamatban levő gyűj­tések beszüntettessenek, az összes eddigi gyűj­tések felülvizsgáltassanak s azok felhasználásáról a Nemzetgyűlésnek részletes jelentés tétessék? 2. Hajlandó-e a minister ur intézkedni, hogy a Kacziány-féle előadás ügyében a legszigorúbb vizsgálat indíttassák s a jövőben a csendőrség számára csak a csendőresküvel felesketett csendőr­tisztek tartsanak előadást? Elnök '. Az interpellációk kiadatnak a hon­védelmi és belügyminister uraknak. Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik? Gerencsér István jegyző: Kerekes Mihály! Kerekes Mihály : T. Nemzetgyűlés ! A nép­jóléti minister úrhoz intézek interpellációt a hadiözvegyek és hadiárvák segélyének kiutalása tárgyában. A minister ur igen nagy előszeretettel viseltetik az intézmény államositása iránt. A honvédelmi ministeriumtól átkapta az osztály, a népjóléti ministerium. Mióta ez utóbbi ke­zeli a rokkantak, illetőleg a hadiárvák és hadi­özvegyek ügyét, 25.000 akta halmozódott fel, amely elintézésre vár. Benárd Ágoston népjóléti- és munkaügyi minister: Nem azóta! Kerekes Mihály: A rokkantellátási hivatal­nak nincsen fűtőanyaga ; heteken, hónapokon keresztül nem tudnak dolgozni, a rendszer pedig az, hogy ha valamely asszonynak a férje bizo­nyos idő alatt nem ír a községbe, azt holtnak nyilvánitja a jegyző és akkor nyugdíjellátás alá jön az illető asszony. Már most mi történik? Vannak hadiözvegyek, akiknek kérvénye, be­jelentése egy-két esztendővel ezelőtt bejött és ezek a szegény szerencsétlenek abszolúte nem tudnak hozzájutni ahhoz a silány garashoz, amely nekik a törvény értelmében jár. Hogy ez miért van így, miért nem igyekszünk a rokkantügyet Magyarországon rendezni, nem tudom. Ez, azt hiszem, a népjóléti minister urnák volna hivatása. Midőn a népjóléti minis­teriumban jártam, tapasztaltam, hogy folyosó­ján, a szobákban olyan rettenetes a meleg, hogy nem birja az ember, hogy ki kell nyitni az ablakokat, de ugyanakkor a rokkantellátási hivatalban, ahol az özvegyek nyugdíjügyét inté­zik, nem tudnak dolgozni, mert nincsen fa, amivel csak egyszer is tüzet rakhatnának az irodában. Azt hiszem, hogy amikor Budapesten a mozik, a bankok folyosóin, sőt már a kapu­alj is fűtve van, az államnak mégis gondot 4

Next

/
Thumbnails
Contents