Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-148
24 A Nemzetgyűlés 148. ülése 1921 semmiféle birói Ítélet soha meg nem állapította. Elnök : T. képviselő ur, az összeg magassága itt nem határoz. Ami inkorrekt 10 forintnál, az inkorrekt 40 milliónál! (Igaz! TJgy van! Taps a jobboldalon.) Szilágyi Lajos : Alávaló rágalomnak jelentem ki azután azt is, hogy a nemzeti munkapárt tűrte a szabadkőműveseknek és a Gallielei-körnek romboló munkáját. A nemzeti munkapártot annál kevésbé érheti ez a vád, mert a nemzeti munkapártot 1917. tavaszán épen a túlsó oldalról leszorították a kormányról. Ebből kifolyólag tehát, ami 1917. tavasza óta történt, már pedig a szabadkőművesek és a Gallilei-kör romboló munkájának legnagyobb része későbbi . . . Turi Béla : Korábban kezdődött (TJgy van ! TJgy van!) Szilágyi Lajos : . . . ezért a munkapártot semmi felelősség nem illeti, hanem az a felelősség terheli az Eszterházy- és Wekerle-kormányok tehetetlenségét. (Zaj és ellenmondások.) Patacsi Dénes: A recepció óta, az emancipáció óta igy megy ! (TJgy van ! TJgy van !) Szilágyi Lajos: Ami Istenben boldogult gróf Tisza István emlékének megvédését illeti, az ő dicső emléke elbírja minden oldalról a kritikát, és én nem is kívánom megvédeni, gyengének is érzem magam arra, hogy az ő nagy emlékét megvédjem. De nem birja el, azt hiszem, ez az ébredésben levő nemzet azt, hogy nagy halottját utóbb igy gyalázzák. Azt hiszem, hogy ha a Move-ban a csendőrségnek előadást tartottak és ott gróf Tisza Istvánt akarták szóbahozni, (Felkiáltások a jobboldalon : A politikáját!) akkor igenis a magyar csendőrség előtt lehetett volna előadást tartani. Tisza Istvánról, lehetne, mint a kötelességteljesítés példájáról, (TJgy van! TJgy van! a jobboldalon.) mint izzó, hazaszerető emberről, mint makulátlan, becsületes emberről, mint ernyedhetetlen bátorságú katonáról. Orbók Attila : Tévedett, de nagy ember volt Î Szilágyi Lajos : Lehetett volna előadást tartani mint olyan emberről, aki a csendőrség iránt a legnagyobb szeretettel viseltetett, lehetett volna megmagyarázni, hogy ennek a Tisza Istvánnak atyja, néhai Tisza Kálmán, alapította a csendőrséget. Igenis lehetett volna Tisza Istvánról nekik előadást tartani, olyant, mely őket kötelességeik teljesítésében edzette volna. Lehetett volna a másik úrról, lehetett volna Balogh Jenő volt igazságügyministerről is, akire vonatkozólag kijelentem, hogy nem igaz az, hogy szabadkőműves volt, nem igaz, hogy tűrte a szabadkőművesek és a Galilei-kör munkáját, és azért tűrte, mert azok 40 millió koronát adtak pártcélokra, ellenben Balogh Jenőről is beszélhetett volna az illető előadó, megmondhatta volna, hogy a kommunizmus alatt ki volt az, aki legbátrabban viselkedett a szovjetbirák előtt, fei volt az, aki mikor figyelmeztette a szovjetév?' február hó 19-én, szombaton. bíróság, hogy kárára van, ha minduntalan azt vallja, hogy Tisza Istvánhoz változatlanul ragaszkodik még halála után is, igenis felemelt fejjel azt mondotta, hogy »életemben vezérem volt, vezérem marad az emléke halála után is«. Es beszélhetett volna Balogh Jenőről az illető olyan tekintetben is, hogy százhetvenen voltunk a szovjeturalom alatt a gyűjtőfogházban, és miközben mi a kívülről kapott élelemből élelmeztük magunkat, addig ez a puritán jellemű Balogh Jenő a rabkosztot ette, mert azt mondotta, hogy : Az én igazságügyministerségem alatt állapították meg itt ezt az étrendet a raboknak, én jó példával fogok előljárni. Sánder Pál: Elég rossz volt! Hornyánszky Zoltán : Csakhogy a proletárok megváltoztatták ám! Nem olyant adtak, mint Balogh Jenő; ez a különbség! Szilágyi Lajos: Ilyen példákat lehetett volna felhozni a csendőrség előtt, ha valaki már meg akarta említeni a múlt idők nagyjait. De vissza kell utasítanom azt a hitvány, alávaló rágalmat is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Balogh Jenőt azért választotta meg főtitkárává, mert tűrte a szabadkőművesek és a Galilei-kör aknamunkáját. Ez épen olyan hitvány rágalom, mint a többi. De kérdem ezek után, hogy kerül egyáltalában a Move épületébe a csendőrség. Jól tudjuk, hogy a hatalomra vágyók mindig a csendőrségnél kopogtattak előbb. Károlyiék is ott kezdték. Linder is szakszervezeteket alapított a csendőrségnél és a rendőrségnél. Az uj korszakból is tudok konkrét példát, mikor hatalomra törekvő emberek a csendőrséget akarták először a maguk gusztusa szerint átszervezni. (Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Ámde ezekből nem lett semmi, és most kérdem : mégis, hogy lehet az, hogy ilyen irányú előadásokat tartsanak a csendőrségnek ? Miért szükséges az, még ha igaz is és még ha nem tudom milyen bíróság nem tudom mit megállapított is valamely pártról, — bár én pártkasszákról csak ugy szeretek beszélni, ha minden pártnak a kasszáját sorra vehetem — (Derültség a baloldalon.) akkor is, mit óhajtanak a csendőrségnél elérni ezekkel a példákkal? Iklódy-Szabó János: Ez teljesen igaz! Szilágyi Lajos : Ilyen előadásokat az én véleményem szerint többé nem szabad tartani. Nagyon kíváncsi volnék, hogy a kormányhatóságnak bejelentették-e ezt az előadást, . . . Orbók Attila : Nem volt bejelentve. Dehogy. Szilágyi Lajos : . . . volt-e ott a kormányhatóságnak képviselője, és fellépett-e ez ekkor, amikor ezeket a tanokat hirdette Kacziány G éza ? Nagy örömmel olvastam, hogy maga a Move is tiltakozik a történtek ellen. A Move vasvármegyei főosztálya a következő határozatot hozta [olvassa) : »A Move vasvármegyei főosz»
