Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-156

294 A Nemzetgyűlés 156. ülése 1921. évi •márczius hó 1-én-, kedden. ilyen biztosító intézet is, és pedig az Abstainers and General Insurance Co., amely 17 év alatt 477 haláleset közül csak 239-et mutat ki, vagyis az előirányzottnak épen 50 százalékát, úgyhogy ezek az intézetek egészen más feltéte­lek mellett vesznek be a biztosításba absztinen­seket és olyanokat, akik alkohollal élnek. A jövő generáció szempontja azonban talán még sokkal fontosabb, amennyiben itt még dön­tőbb érvek szólnak amellett, hogy az alkohol­fogyasztás ellen küzdeni kell. így Morell négy generációnak az egészségi állapotát vizsgálván, azt állapítja meg, hogy négy generáció után kihalt egészen az a család, amelynek tagjai alkoholt élveznek; Lunier adatai szerint az idióták 50 százaléka alkoholista családból szár­mazik. Egy bázeli professzor, dr. Bunge, egy még sokkal súlyosabb adattal áll elénk. 0 t. i. kimutatta, hogy az alkoholt élvező atyáknak leányai nagyon nagy számban képtelenek gyer­mekeikkel szemben anyai kötelességüket telje­síteni. Ez ilyen arányt tüntet fel : csak alka­lomadtán alkoholt élvezőknél 10% ; rendesen és nagyobb fokban alkoholt élvezőknél már 42°/o ez a degeneráltság és az egyszer elvesztett ilyen képességet a további generációk anyái már nem nyerik vissza. Mindezeknél tehát a mesterséges táplálko­zásra van a gyermek utalva, ami azután a faj­nak degeneráltságát vonja maga után. De az utódoknál az ideg- és elmebaj is nagyon vesze­delmes arányokat ölt, amennyiben abstinensek­nél csak 1'6 %-ot tüntet fel, míg az alkohol­élvezőknél ez már 25 °/o-ra emelkedik, ugy hogy ebből a szempontból az utódra nézve még sok­kal veszedelmesebb a szülőnek alkoholélvezete, mintha a szülő maga ideg- vagy elmebajra hajlamos. Nagyon érdekesek Mikoll adatai, aki a new­yorki gyermekeknél végzett ilyen tanulmányokat és arra az eredményre jutott, hogy azok közül a gyermekek közül, akiknél az értelmiség nem áll megfelelő színvonalon, akiket »buta« jelzővel jelzünk, 53 % alkoholt élvező családból szárma­zott, azoknál pedig, akiknek szülei abstinensek voltak, csak 10 °/o-nál találták ezt a jelenséget, és visszamenvén a nagyszülőkig, ha azok is absti­nensek voltak, akkor csak 4 °/o-nál. A katonaság szempontjából is rendkívül döntő az alkohol pusztítása. így 1892-ben Magyarországon Donáthnak adatai szerint csak 22°/o vált be a hadkötelesek közül. Svájcban 32°/o nem vált be, Svédországban az antialko­holista mozgalom következtében, amely 1881-től 1890-ig igen nagy tevékenységet fejtett ki, 36'46°/o-ról lecsökkent 20%-ra a be nem vál­tak °/o-a. Ugy gondolom, hogy alig volt idő, amikor reánk nézve aktuálisabb lett volna foglalkozni azzal a kérdéssel... B. Szterényi József: Nagyon helyes! Schlachta Margit:... hogy hogyan képe­síthetjük a jövő generációt azoknak a nagy terheknek elviselésére, amelyek minden tekin­tetben reánk háramolnak, mint most, úgyhogy nem csodáihozhatunk, ha egyes államok, mint például Finnország, vagy pedig Norvégia 1916­ban behozták az általános szesztilalmat. Az Északamerikai Egyesült Államokról sem téte­lezhetjük fel, hogy annyira utópisztikus ideálok után futnának, hiszen, tudvalevőleg az Észak­amerikai Egyesült Államok nagyon is józan számítással dolgoznak, ós az államok közül 23, lehet, hogy most már 25, szintén behozta az általános szeszfogyasztás! tilalmat. Ugyancsak rávilágít közállapotainkra Kőrö­synek az az adata, hogy ha az iskolákhoz viszonyítjuk a népességet, akkor 12.000 lélekre esik nálunk egy iskola, ha pedig a kocsmákhoz viszonyítjuk, akkor 285 lélekre esik egy kocsma. Ugyancsak ő állítja, hogy a munkaerők egy­tizedét és a termőföldnek egytizedét foglalja le az alkohol és az alkoholtartalmú italok készí­tésére szolgáló munka. Mindenesetre nagyon döntő és nagy kihatású volna, ha a népjóléti minister ur nem kérelemmel fordulna a szak­ministeriumokhoz, hanem az illetékes faktorokhoz egyenesen rendeletet bocsátana ki, még pedig minél rövidebb idő alatt, hogy gazdasági, egész­ségügyi, börtönügyi és népesedési szempontból a legújabb statisztikák elkészíttessenek. A törvényjavaslat előadója kiemeli, amit Nagy János képviselőtársam is megemlített, hogy a törvényjavaslat szem előtt / tartja az erkölcsi és egészségügyi kérdéseket. Én magam is ugy érzem, hogy nem tartja eléggé szem előtt, és én szerettem volna, ha sokkal többet akart volna, különösen, ha a szeszkimérés időtartamá­nak megszorítása jobban előtérbe lépne, továbbá, ha az egyesekkel szemben a községek és a szövetkezetek részesülnének a leghatározottabban elsőbbségben. De erre vonatkozólag majd a részletes tárgyalásnál fogok indítványt tenni. Nekünk fel kell mennünk annak az élet­kornak megállapításánál, amikor az állam az alkohol élvezését egyáltalán megengedi. Jelenleg a rendelet a 16-ik életévet állapítja meg. De minthogy olyan nagy kihatással van az egyed­nek az alkohollal szemben való magatartása a közérdekre, mindnyájunknak joga van beleszó­lást követelni embertársaink olyan életmódjába, amelynek következményeit azután közterhek alakjában mindnyájunknak viselnünk kell. ( Ugy van I balfelöl.) Mert minél több az erőtlen, a beteg, az idióta, a hülye, az őrült, a gyenge, a tuberkulotikus, az egészségeseknek annál több közterhet kell viselniök, és minél kevesebb az az ember, aki osztozhatik a nagy állami terhek viselésében, ezekből is az egészségesekre annál több esik. Azért meggyőződésem szerint az az egyéni szabadság, amely senkitől el nem vitat­ható, a 40. vagy 50-ik életévnél kezdődhetik. Addig azonban kötelessége, hogy a családjának,

Next

/
Thumbnails
Contents