Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-156

A Nemzetgyűlés 156. ülése 192 jegyzőnek, mert kaptak erre nézve felsőbb parancsot... Meskó Zoltán: Kitől? K. Pethes László : ... ugy látszik a főispán ártól, hogy ezt a kérdést bolygatni nem szabad. Felvilágosítottam őt, hogy épen mi is és az a párt is, amelyhez tartozni szerencsénk van, itt magunk között ki akartuk kapcsolni a kérdést ... Meskó Zoltán : Kikapcsolta azt a magyar nép már négyszáz év óta! K. Pethes László: ...épen mi kívántuk azt, hogy ez a kérdés odakint sem pro, sem kontra ne bolygattassék (Felkiáltások a széhobaloldalon : Mi fogjuk tárgyalni !) és ők, a főszolgabíró és más személyek kapták ezt a rendeletet, de ez képviselőkre nem vonatkozhatik, (Ugy van 1 Ugy van ! a jobboldalon.) különben is itt van az 1920. évi I. tcikk, amelynek alapján ma állunk, ezt fejtegettük mi ott és kifejtettük, hogy eszerint a királyi hatalom gyakorlása megszűnt (Ugy van ! ügy van ! a jobboldalon.) és az, hogy itt az ország legnagyobb pártja a szabadkirályválasztó elv alapján áll és ezt tette programmjává, nem lehet ok arra, hogy egyes vidéki hatalmaskodó basák önkényeskedéseikkel ebbe a dologba beavatkozzanak. Benne van a törvényben az, hogy ezt a kérdést a Nemzetgyűlés hivatott megoldani, tehát forradalmár vagy destruktiv az, aki más úton-módon akarja ezt a kérdést megoldani (Helyeslés a jobboldalon és a szélsöbaloldalon.) Ezzel kapcsolatban elhíresztelték ott falun azt, hogy minket, akik ezt a kérdést szóba hoztuk, be fognak börtönözni, be fognak csukni. (Mozgás.) Kerekes Mihály: Valószínű, csak tegyék tovább ! Balla Aladár : Ez a terror. K. Pethes László: Bocsánatot kérek, hogy e mentelmi ügy bejelentésére a t. Nemzetgyűlés szives türelmét pár percre igénybe vettem. Elnök : A házszabályok 188. §-a értelmében ezen bejelentés minden vita nélkül a mentelmi bizottsághoz utasittatik előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett. Ki következik szólásra? Kontra Aladár jegyző : Schlachta Margit ! Schlachta Margit: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk ! Halljuk !) Azt gondolom, teljesen érthető, ha azzal kezdem, hogy ugyanazon állásponton vagyok, amelyet előttem szóló Nagy János t. képviselőtársam kifejtett. Minthogy továbbá az időkímélés elvi alapján állok, (Elénk helyeslés.) épen azért nem mondom el azt, amit elmondani szerettem volna, de amit nagyjában ő már elmondott és csak egyes adatokkal és egyes más szempontokból óhajtok rávilágítani a tárgyra. Azt említi ő, hogy azért nem lehet az alkoholellenes, illetőleg a túlságos szeszfogyasztás elleni törekvéseket törvényhozásilag diadalra . évi márczius hó 1-én, kedden. 293 juttatni, mert a társadalomban a közfelfogás még nincs erre neveive. Meskó Zoltán: Vizet prédikálunk ós bort iszunk valamennyien ! Schlachta Margit : Mikor az italmérési jövedék törvényjavaslatához való hozzászólásra készültem és kerestem erről szóló munkákat, arra az érdekes dologra jutottam, hogy magyar adatokat alig találtam, ami bizonyítéka annak, hogy Magyarországon nemcsak a törvényhozás házában, hanem a társadalomban is tényleg nagyon kevés érdeklődés van ez iránt. Ezen kevés közt említem Dőczy Imrének kis munkáját »Az alkohol és hatása a gyermekre«, amelyben azokat a statisztikai adatokat dolgozza fel, amelyet Andrássy Gyula grófnak, belügyminister korában kiadott nem is rendelete, hanem inkább felkérése folytán az egyes szakministeriumok egybegyűjtötték. Különben pedig az összes munkák, amelyek ezzel foglalkoznak, tűlnyomólag mind külföldi adatokra támaszkodnak. Ezekből összeszedvén egynéhány dolgot, különösen a család és a jövő generáció szempontjából szeretnék a kérdéssel foglalkozni. (Halljuk! Halljuk!) Először is az egyedek egészsége szempontjából. Körösynek »Az alkoholizmus veszedelmei« című munkája a tuberkulózissal foglalkozik. Megállapítja, hogy 76.000 tuberkulőtikus haláleset megoszlása az országban épen azokon a területeken aránylag a legsúlyosabb, amelyen analfabéták a legnagyobb számban vannak és amelyeken a pálinkafogyasztás a legnagyobb, ugyanő állítja, hogy az analfabéták nagy számával épen összefüggésbe hozható az alkohol, mert az alkoholista szülők akadályozzák meg a legnagyobb százalékban, hogy gyermekeik iskolába járjanak. Boudreau az alkohol és a tüdővész pusztításai' közötti összefüggésről szóló adataiban megállapítja, hogy évi tizenkét liter alkoholfogyasztás esetében a tüdővészesek száma tízezer közül 32, de olyan vidékeken, ahol 35—40'4 liter az alkoholfogyasztás személyenként, ott tízezer lakos közül már 107 esik évente a tüdővész áldozatául. Érdekesek a The United Kingdom Temperance Provident Association számadatai. Ezt az intézetet itt bizonyára nem vezetik álomképek, hanem tisztán csak számadatok alapján dolgozik. Két biztosítási táblázatot állit fel, az egyiket az absztinensek számára, a másikat azok számára, akik isznak, habár mérsékelten. Az alkoholistákat a biztosításba egyáltalán nem veszi be, itt 35 évi megfigyelés után arra az eredményre jutottak, hogy az előirányzott haláleseteknek csak 75 százaléka következik be az absztinenseknél, a mérsékelt alkoholfogyasztóknál ellenben 96 százalék, vagyis az absztinenseknél a halálozás már 25 százalékkal kisebb. Ugyanerre az eredményre jutott egy másik