Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-155

270 A Nemzetgyűlés 155. ülése 1921. évi február hó 28-án, hétfőn. kivitelét valutáris szempontokból tiltó rendelkezéseit legutóbb hatályon kivül is helyezte." (Felkiáltások a jobboldalon : Hallatlan !) Mint méltóztatnak látni, az első törvény, melyet közgazdasági és pénzügyi téren hoztunk, a nagybankoknak és a kapitalistáknak az érdekeit szolgálta. Azután jött az 1920. évi IV. te, melyben felhatalmazást adtunk a kormánynak arra, hogy Magyarország pénzügyeit költségvetés nélkül intézze mindaddig, amig a költségvetés el nem készül. B. Szterényi József : Megszámlálhatatlan milliárdok ! Ereky Károly : Megszámlálhatatlan milliárdokat bocsátottunk a kormány rendelkezésére, anélkül hogy a Nemzetgyűlés a kiadásokat ellenőrizte volna. Ebbe a felhatalmazási törvényjavaslatba bele volt pakkolva egy pár olyan szakasz, melyek hatásaikban egyenesen katasztrofálisak most, amikor azokra utólag visszatekintünk. T. i. a szesz, a cukor, a petroleum, a só és más oly dolgok kezelésére vonatkozólag, melyek a nagybankokkal kapcsolatos állami üzemekhez tartoznak, teljesen szabadkezet adtunk a kormánynak, ugy hogy kimondta a Nemzetgyűlés, hogy ezekben a kérdésekben további rendelkezésig a pénzügyminister saját hatáskörében intézkedik. Hát miért nem jött a kormány egy olyan rendelettel, mely pl. az 1916. évi kisüstre vonatkozó törvényjavaslatot változtatta volna meg ? Miért jött csak azokkal, amelyek a nagy bankok és a kapitalisták érdekeit szolgálták ! A legnevezetesebb azonban ebben az 1920. évi IV. tc.-ben az, hogy akkor, amikor az egész ország lakossága nyomorgóit, a köztisztviselők éheztek, az összes hadiszegények, a háború összes szegényei nyomorogtak, jött a pénzügyminister ur és azt kérte, hogy a hadimilliomosoknak már kiutalt 500 millió koronához adjunk még 1800 millió koronát, Magyarország ezen legszegényebb társadalmi osztályának, a hadseregszállitóknak. Természetesen a Nemzetgyűlés ezt elutasította. Hasonlóképen elvetette a Nemzetgyűlés az 1920. évi IV. te. 27. §-át, melyben a szénkutatást és a bányászatot akarta a pénzügyminister ur monopóliummá tenni, illetőleg megtiltani abban a pillanatban, amikor vasutaink már megálltak a szénhiány miatt, amikor lakásainkban nem volt sem tűzifa, sem szén, amikor egyáltalában nem tudtunk boldogulni a szénhiány miatt. Akkor akarta megtiltani a pénzügyminister ur a szénkutatás és bányászat jogát. Ha nem tévedek, a pénzügyi bizottságban Liptai? Pál t. képviselőtársam energikus felszólalása okozta azt, hogy a pénzügyminister ur ezt a 27. §-t visszavonta, B. Szterényi József : Én is felszólaltam ! Ereky Károly: Nem akarom báró Szterényi képviselőtársamtól sem megvonni az érdemet, hogy ő is felszólalt ebben. Amikor a kormány látta, hogy a Nemzetgyűlés nem szavaz meg mindent, amit akar, akkor elhatározta, hogy a kivételes hatalom gyakorlását fogja kérni és a Ház elé jött az 1920. évi VI. tc.-kel, azt mondván: tessék nekem megadni a háborúra érvényes kivételes hatalom gyakorlásának jogát, meghosszabbítva a békekötés után egy esztendőre. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Egyáltalán nem tudom, hová tettük az eszünket, mikor egy ilyen törvényjavaslatot megszavaztunk, amellyel kiadtuk kezünkből az ellenőrzés jogát. De a kormány ezzel sem volt megelégedve, hanem azt akarta, hogy az összes kiviteli és behozatali üzletek is teljesen a kezében legyenek. Az 1920. évi XIII. tc.-ben kimondatta ezt azzal, hogy a kormány a Nemzetgyűléstől függetlenül rendeletileg köthet kereskedelmi szerződéseket a külföldi államokkal, amennyiben ez lehetséges. Én a magam részéről a 87. ülésen a következő elvi kijelentést tettem (olvassa): »Mint ellenzéki képviselő az elv kedvéért kijelentem, hogy ezt a törvényjavaslatot el nem fogadom, mert külkereskedelmi viszonyainkról a kormány rendeleti utón nem intézkedhetik, amikor a Nemzetgyűlés együtt van. Ha a t. Nemzetgyűlés más nézeten van, ám tessék, a felelősséget azonban a többség viseli, mert mi, a kisebbség, protestálunk ezen törvényjavaslat ellen«. T. Nemzetgyűlés! Mint méltóztatnak látni, a kormány szisztematikusan kikapcsolta a Nemzetgyűlést az összes olyan ügyek elintézéséből, amelyek törvény és alkotmányjog szerint a Nemzetgyűlést illetik. Amikor aztán a kivételes hatalom is kezében volt a kormánynak, akkor a következő érdekes dolog történt. Nem hoztak elibénk más törvényjavaslatot, csak olyat, amely valamely nagy bank érdekét, vagy nagy kapitalista érdeket képviselt. Pl. az összes éhező tisztviselők várták, hogy valami törvényt hozunk, a munkások szociálpolitikai alkotásokat vártak, de tetszik tudni milyen törvényjavaslatot hoztak ide a Ház elé? A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal kellett valami szerződóst kötni és miután ezt a kivételes hatalommal nem lehetett elintézni, az 1920:XIX. t.-c.-ben a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal kötöttünk szerződést. Azután következett a XXX. t.-c.-ben a szövetkezeti monopólium, vagyis egy olyan, bizonyos fokig kortestörvény, amelynek az volt a célja, hogy Magyarországon szövetkezetet ne. lehessen alapitani, csak az Országos Központi Hitelszövetkezet beleegyezésével. Schandl Károly : Hitelszövetkezetet !