Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-155
A Nemzetgyűlés 155. ülése 1921, évi február hó 28-án, hétfőn. 265 dett, mert neki van módja és alkalma Magyarországon kodifikálni a törvényeket. Ezt tartottam szükségesnek elöljáróban megjegyezni és felhivni minden illetékes tényezőt Magyarországon arra, hogy nem sugással-bugással, nem alaptalan kritikákkal, hanem igenis a legteljesebb fegyverekkel és erőnkkel támogassuk a pénzű gyminister urat hazafias nagy munkájában. Most már méltóztassék megengedni, hogy rátérjek előttem szólott igen t. képviselőtársam beszédére. Azt hiszem, ebben a beszédben és vele is fogunk találni olyan pontokat, amelyekben megegyezhetünk egymással. Megegyezhetünk pl. abban a pontban, hogy a galíciaiaknak ne adjanak engedélyeket. Teljesen egy nézeten vagyok vele. Aki ebben az országban él, aki ennek az országnak kenyerét eszi, annak legelső sorban kötelessége, hogy magyar állampolgár legyen, (Helyeslés.) annak kötelessége, hogy hü legyen a magyar állameszméhez ; kötelessége, hogy lelkében, vérében ezért a hazáért lelkesedjék, annak igenis kötelessége, hogy ezért a magyar földért rajongjon; akinek ez a haza kenyeret ad, annak kötelessége, hogy ennek a hazának hü fia legyen. Én tehát senkinek, aki ennek az országnak nem hű fia, semmiféle jogosítványt, semmiféle engedélyt nem vagyok hajlandó adni. (Helyeslés jobbfelől.) Ebben — mondom — azt hiszem, találkozunk. Miután itt a törvényjavaslat kijelöli azoknak a körét, akiknek elsősorban adandó az engedély és felsorolja, hogy kiket illet meg sor szerint az elsőbbség, talán abban is találkozunk, és én magam is azt mondom, hogy a jövőben azoknak kell adni ilyen engedélyt, akik a háborúnak rokkantjai. Akik a háborúban véreztek ezért a hazáért, akik a háborúban lettek részben munkaképtelenek, részben keresetképtelenek, igenis azoknak, a háborúban szenvedetteknek és a háborúban munkaképtelenekké vált elemeknek kell mindenkivel szemben és mindenkit háttérbe szorítva elsőbbséget adni. De a keresztény szempontból és a keresztényi igazság alapján itt azután nem lehet különbséget tenni, mert aki a háborúban vérzett, akármilyen felekezethez tartozik, egyformán megérdemli, hogy vele szemben elsőbbséget statuáljunk. (Altalános helyeslés.) Ugyebár, ha nyugodtan és objektíve gondolkozunk, tudunk találni még az igen t. képviselőtársammal szemben is olyan pontokat, amelyekben meg tudunk egyezni. Most rátérek azokra a pontokra, ahol nem találkozunk. Ö felolvasott itt egy statisztikát arról, hogy zsidó vallásunak hol és mikor volt trafikjoga és italmérési engedélye. Legyen szabad erre megjegyeznem, hogy ezen viszonyok előidézésében talán NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — VIII. KÖTET része volt a magyar társadalmi felfogásnak is... Usetty Ferenc : Ezt akarjuk megváltoztatni ! Bródy Ernő : ... talán része volt annak, hogy nem volt uri foglalkozás a trafik, a kocsma. Mindenki, aki megkapta a jogot, szabályszerűen kapta meg ; mindenkitől, akitől el lehetett venni, elvették. Bocsánatot kérek, nem kell senkit sem protektorátus alá helyezni. Az egyenlőség fogalma igenis azt jelenti, hogy erőinkkel küzdjünk ; azt jelenti, hogy győzzön a jobb, győzzön a tehetségesebb, győzzön az, aki valamit jobban tud megcsinálni. Engedelmet kérek, itt nem lehet állami protektorátus alá venni bizonyos elemeket. Semmiféle protektorátus nem kell. Mindenki aszerint végezze az ő munkáját, amint képességeitől kitelik. (Mozgás balfelöl.) Az egyenlőségnek, a demokráciának nincs is más hitvallása, nincs is más kívánsága, mint az, hogy senkinek különleges joga ne legyen és senkinek különleges terhei ne legyenek. Somogyi István : Majd ha mi is olyan erősek leszünk ! Patacsy Dénes : A szabadság szabadossággá fajult sokszor ! Usetty Ferenc : De addig, míg zsidók kezében volt, nem k tiltakoztatok ellene. Miért nem beszéltetek akkor ? Bródy Ernő : Ez, azt hiszem, keresztényi tan is. Az egyenlőség fogalma senkit különösebb jogban és senkit különösebb teherben nem részesít. Mindenki fajra, felekezetre és nemre való tekintet nélkül azt és ott érje el, amire és ahol arra képes. Usetty Ferenc : De nem igy volt eddig ! Patacsi Dénes : A harctéren nem voltak percentile lis arányban ! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Bródy Ernő : Én nagyon sajnálom, hogy ebbe a szigorúan szakszerű kérdésbe is politikai szempontokat kell belevegyiteni, mert a legkönnyebb mesterség mindenbe politikát belevegyiteni és Magyarországon már úgyis túlságosan sokat politizálunk ahelyett, hogy a komoly gazdasági és pénzügyi kérdésekre térnénk át. De belevegyitenek ilyen kérdésekbe politikát, sőt magának a javaslatnak szövege is szerintem oly szerencsétlen, hogy alkalmat és módot nyújt a politizálásra. Patacsi Dénes : Ez gazdasági és nem politikai kérdés ! Bródy Ernő : Itt van a 3. § második pontja, amely azt mondja, hogy nem adható engedély „azoknak, akik ellen olyan tények merülnek fel, amelyekből arra lehet következtetni, hogy az engedélyt tiltott játék, orgazdaság, erkölcstelenség vagy uzsora, továbbá állam- és társadalomellenes tanok terjesztésére, illetve ilyen irányú izgatásoknak üzleti helyiségükben való lehetővé tételére 34
