Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-155

264 A Nemzetgyűlés 155. ülése 1921. évi február hó 28-án, hétfőn. csak a kevés kiválasztottja az erős. Ha tehát mi társadalmi békét akarunk, akkor nem szabad a kevés erős érdekében feladni azt a védelmet, amit a gyengék nagy sokasága az emberi társadalomtól vár, (Ugy van ! Ugy van! a középen.) mert hiszen az állami és társadalmi együttélés végső létoka, fennállásának alapja az, hogy a gyengéket kell segiteni és az erőseket kell fékezni. Mi tehát azt tartjuk, hogy ha másért nem, legalább a háború és a forradalmak tanulságául kellene arra a meggyőződésre jutnunk, hogy ha végeredményben a szabad verseny fejlesztette ki a proletárok mindig nagyobb és mindig inségesebb táborát, ha a szabad erőkifejtés hozta azt, hogy az erősek, a tőkések, a hatalmasok teljesen szabadon állapíthattak meg a gyengéknek olyan bért, hogy csak máról holnapra el tengethessék életüket, anélkül hogy az élet örömeit, amelyeket elvégre nem azért rendelt — gondolom —• a Teremtő, hogy a nagy sokaságban a gyűlölséget és az irigységet táplálják, hanem azért, hogy az emberek minél nagyobb része részesüljön ezekben az örömökben, anélkül tehát, hogs

7- az életnek eme tisztes örömeit élvezhették volna, ha ez a liberális rendszer ilyen társadalmi viszonyokat hozott ránk, amelyeket jellemez a tőke túltengése, jellemez az, hogy ilyen viszonyok között nem a tehetség, nem a szorgalom, nem a fáradozás, hanem a pénz, az önzés és lelkiismeretlen spekuláció nyeri el a jutalmat, akkor most, amikor a rombadöntött társa dalom újjáépítésének feladata áll előttünk, nem szabad megint ugyanazt a liberalizmust tenni ennek a munkának alapjává, hanem ennek a munkának alapjává kell tenni a szolidaritást. Bangha Béla szavaival élve : Az egyén alárendelését a társadalmi egyensúly és kultúra szempontjainak kell követelnünk, őszinte testvériességet, az összeartás érzetét és kell hogy uralkodjék az a tudat, hogy nemcsak szabadság kell, hanem kötelességek is vannak, és nemcsak anyagi javak kellenek, termelés, forgalom, vagyon, haszon, kamat, hanem szellemi kincsek is kellenek, kell hit, bizalom, szeretet, őszinte testvériesség, kell vallás, erkölcs, kell idealizmus és hogy ezeket a szellemi javakat, szellemi kincseket soha többé az anyagi javakkal, az anyagi kincsekkel szemben, az egyéni érdeket szolgáló ideológiákkal szemben többé feláldozni a jövőben nem szabad. (Helyeslés a középen.) Én ebből a nézőponthói kiindulva, tisztelettel kérem a Nemzetgyűlést, — annak kijelentése mellett, hogy a törvénjgavaslatot az általános tárgyalás alapjául elfogadom — hogy ezeknek a szempontoknak érvényesülése érdekében méltóztassék az én inditványomat is elfogadni, (Helyeslés a középen.) azzal a megtoldással, hogy az illetékes tényezőket ebben a tekintetben sürgős és erélyes eljárásra kérjük. (Élénk helyeslés a középen.) Usetty Ferenc : Lássuk az ipartörvényt ! Elnök : Szólásra következik 1 Forgács Miklós jegyző : Bródy Ernő S Bródy Ernő : T. Nemzetgyűlés ! Előttem szóló t. képviselőtársam beszédére rá fogok térni, de méltóztassék megengedni, hogy előbb, mivel kvázi személyes szükségét érzem ennek, az igen t. pénzügyinmister úrral szemben álláspontomat jelezzem. T. i. a sors ugy hozta magával, hogy én néhány héten keresztül szembenállottam a pénzügyminister úrral. Személyileg sohasem állottam vele szemben. Ez kötelez engem a következőknek kijelentésére : Én az igen t. pénzügyminister urat ugy elméletileg, mint gyakorlatilag annak a széknek elfoglalására, amelyet betölt, Magyarországon a legalkalmasabb férfiúnak tartom és szerencsét kívánok-neki az ő munkájához. Én azt tartom, hogy őt az ő munkájában zavarnunk nem szabad, csak abban az esetben, ha jobbat tudunk, mint amit ő akar. Kritizálni csak annak van joga, aki mást és jobbat tud, mint amit ő hoz, de kritizálni anélkül, hogy jobb ideát ajánlhatna, senkinek sincs jogosultsága, mikor valaki olyan nagy munkára vállalkozott, mint a t. pénzügyminister ur. Usetty Ferenc : Igaza van ! Bródy Ernő : Én az igen t. pénzügyminister úrral szemben, mikor a pártérdek azt kívánta, felléptem képviselőjelöltnek, de csakis a pártérdek miatt. Nem tudom, de talán van tudomása róla, volt egy idő, még hamarább, mint amikor a pénzügyministeri székbe került, hogy én a pártérdeket is aláhelyeztem az ország érdekének és még hamarább, mint ő idejött, szükségesnek tartottam az ő idejövetelét. Usetty Ferenc : Azért megbuktatta ! Bródy Ernő : Én annyi jót mondok róla a háta mögött, hogy végre szembe is meg kell ezt neki mondanom. Usetty Ferenc : A kerületben kell megmondani ! Bródy Ernő : A kerületben is megmondtam, mindig megmondottam és mindenütt megmondom, mert én már évekkel ezelőtt, mikor a pénzügyminister ur előadó volt, azt mondottam, hogy miután a pénzügyminister urban egyesülnek mindazok a kvalitások, amelyek alkalmassá teszik őt arra, hogy Magyarországon jó törvényeket hozzanak, mert ő nemcsak érti a dolgokat, hanem azonkívül — ami ritka dolog — fogalmazni is tud, irni is tud, azt szeretném, ha ő kodifikálná Magyarországon a pénzügyi vonatkozású törvényeket, íme most ez a kívánságom beteljese-