Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-155

A Nemzetgyűlés 155. ülése 1921 összejött testületnek tartom, mint a község elöljáróságát, a község jegyzőjét és biráját. Mintán nekem ez a meggyőződésem és mi­után azt akarom, hogy többen határozhassák meg a községben, hogy kell-e korcsmát nyitni, vagy valamely korcsmát be kell-e szüntetni és hogy kinek adható meg az ital­mérési engedély, habár azt gondolom, hogy ez ellen kifogás fog emeltetni azért, mert a képviselőtestület határozata megfelebbez­hető és igy tovább, én ennek dacára is ezt a községi képviselőtestület kezébe tenném le, mert nem olyan égetően szükséges az, hogy egy hónappal előbb vagy utóbb nyit­tassák meg valamely korcsma vagy zárja­nak be valamely korcsmát. Sokkal fontosabb az, hogy a határozatok a nép érdekében ho­zassanak. Én is azt mondom, amit az előadó ur mondott, hogy minél rövidebb idő alatt tör­vénnyé kell emelni ezt a javaslatot, s azért fogom én is rövidre a beszédemet, kiragadva azokat a pontokat, amelyeket indokolni fo­gok a részletes tárgyalásnál, hogy minél ha­marabb sor kerüljön azoknak a törvény­javaslatoknak tárgyalására, amelyek közül egyiket-másikat el is fogadok, nagy részét azonban — amint most látom — nem leszek abban a helyzetben, hogy elfogadhassam. Az italmérési jövedékről szóló, most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot álta­lánosságban a részletes tárgyalás alapjául pártom nevében is, amelyhez tartozni szeren­csém van, elfogadom. (Helyeslés balfelől.) Elnök : Szólásra következik f Forgács Miklós jegyző : Hall er József ! Haller József ; T. Nemzetgyűlés ! A tör­vényjavaslatot, mint amely részben azokat az intézkedéseket tartalmazza, amelyeket in­ditványommal kapcsolatban sürgettem, öröm­mel üdvözlöm. Usetty Ferenc : Kár, hogy eddig kellett vele várni ! Haller József : Üdvözlöm különösen azo­kat a rendelkezéseket, amelyekkel a törvény­javaslat a bizottság jelentése szerint szol­gálni kivan ja, hogy (olvassa) : „az italmé­rési üzletek az állam- és társadalomellenes tanok terjesztésének melegágyai a jövőben ne lehessenek, hogy a törvényes intézkedések tiszteletben tartassanak, az engedélyeket üzérkedésre ós kisebb exisztenciák kizsák­mányolására fel ne használják", továbbá, hogy ezek az italmérési engedélyek egy kéz­ben összehalmozhatók ne legyenek, és hogy a revizió során az italmérési engedélyeknek a jövőben való kiosztásánál elsősorban azok az exisztenciák jöjjenek tekintetbe, akiket inditványom megindokolásában mint rászo­rultakat és keresztény, erkölcsi és nemzeti szempontból megbízhatókat jelöltem meg. . évi február hó 28-án, hétfőn. 261 Igaz azonban az, hogy ha valahol, akkor ennél a javaslatnál bizonyára minden attól fog függni, hogy hogyan hajtják végre a tör­vényt. Mert ha lehet jó törvényt sehogysem, vagy rosszul végrehajtani, az is igaz, hogy egy kevésbbé jó törvényt lehet a végrehaj­tás során törvényértelmezéssel a gyakorlat­ban javitani és pótolni. így pl. ennél a tör­vényjavaslatnál, annak leendő végrehajtá­sánál nagyon is sok fog attól függni, hogy az illető közegek csakugyan át lesznek-e hatva attól a tudattól, amelyet a bizottsági jelentés is kiemel, hogy t. i. (olvassa) : »az italmérési jog gyakorlása olyan üzlet, amely embertársaink egészségügyi, vagyoni, gaz­ciasa gi és erkölcsi érdekét könnyen veszé­lyezteti, s amely épen ezért az üzleti tisztes­ség és becsület fokozott mértékben való érvé­nyesülését kivánja meg és pedig minden­kitől, aki ezzel foglalkozik«, vagy pedig csak a papiroslegitimációt fogja nézni és ha a papiroson meglesz a megbízhatósági bizo­nyítvány, ez elegendő alap lesz neki arra, hog3 r az illető egyént az italmórési jog el­nyerésére javasolja. Sok függ a konkrét esetben attól, hogy a javasló közigazgatási tisztviselő nem fog­ja-e szem elől téveszteni azokat a tapasztala­tokat és azt a majdnem általános köztuda­tot, hogy ebben a tekintetben az ország la­kosságának egy bizonyos faja, a galieiaiak, kazárok és általában a par excellence keres­kedőfajta bizonyos inkarnált, veleszületett tulajdonságokkal terhelten jelentkezik, és nem fog-e megfeledkezni arról, hogy a tör­vény 3. §-ának 2. pontja is csak ugy lesz a törvényhozás intencióinak megfelelően vég­rehajtva, ha nem ugy fogja magyarázni a törvényt a végrehajtó tisztviselő, hogy az e szakaszban körülirt tények közé nem fogja sorolni pl. azt, hogy a folyamodó egy olyan társadalmi réteghez tartozik, vagy ő maga is olyan, aki bejött, besompolygott ide az or­szág határán át minden nélkül, hogy olyan fajhoz tartozik, amelynek tagjai a legsűrűb­ben szerepelnek az ezen paragrafusban az italmérés területéről kizárni szándékolt bűn­tettesek statisztikájában, t. i. az orgazdaság és az uzsora elkövetői között, továbbá az ál­lam- és társadalomellenes tanok terjesztői, illetőleg az ilyen tanok terjesztésére alkal­mas izgatások elkövetői sorában. Ha az a tisztviselő azt fogja mondani, hogy ezek tények, de nem olyan tények, amelyek az ebben a paragrafusban foglalt felsorolásnak megfelelnek, hanem e szem­pontból inkább csak gyanuokok, amelyek konkrét esetben valóra válhatnak, vagy pe­dig nem válnak valóra, akkor ez a tiszt­viselő a törvény végrehajtásánál kevésbbé fogja szolgálni a törvényhozás intencióit. Ha azonban tudatában lesz a végrehajtó tiszt-

Next

/
Thumbnails
Contents