Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-155

262 A Nemzetgyűlés 155. ülése 1921. évi február hó 28-án, hétfőn. viselő annak, hogy vannak és lesznek a fo­lyamodók között olyanok, akik azokhoz tar­toznak, akiknek fajtestvérei kongresszusokon előre kigondolt és megbeszélt, jegyzőköny­vekbe foglalt határozatok szerint töreked­nek a destrukcióra; ha tudatában lesz annak, — amit épen tegnap olvastam egyik napi­lapunkban — hogy a bázeli cionista kon­gresszus jegyzőkönyvei szerint kifejezetten kiemelték a nem zsidó emberiségnek azt a tulajdonságát, amely a zsidók céljai érdeké­ben kihasználható és megállapították, hogy a nem zsidó faj az alkohol BS ÍL korai bűnö­zés következtében terhelt, s hogy ezeket a hibákat ki kell használni, hogy előre kiad­ták a jelszót, hogy ipari és gazdasági téren mélyen alá fogják aknázni a keresztény tár­sadalmat, rendetlenségre, törvénytelen sztrájkokra és iszákosságra szoktatják a nem zsidó tömegeket, szóval, ha nem fogják szem elől téveszteni ezek a tisztviselők, hogy vannak fajták, amelyeknek veleszületett tulajdonságai kivánatossá teszik, hogy az italmérési jog gyakorlásában való részvé­telük, vagy onnan való távoltartásuk olyan viszonyban álljon egymással, mint a kivétel a szabállyal, akkor, igen tisztelt Nemzetgyű­lés, ez a törvényjavaslat, mint törvény, igen kevéssé fogja szolgálni azt a célt, amelyet én inditványom megokolásánál szemem előtt tartottam. De most is hangsúlyozom, mint ahogyan hangsúlyoztam inditványom benyújtásakor, hogy én nem valamely faj elleni gyűlöletből terjesztettem elő indítványomat, és most sem fajgyűlöletből hivom fel arra ismételten a tisztelt Nemzetgyűlés figyelmét és fejezem ki azt az óhajtásomat, hogy a törvényhozás in­tenciójának ismertetésében szerepeljenek ezek a momentumok is, hanem tisztán abból a meggyőződésből, hogy ha már a törvény­ben nem lehet mindent kifejezni, legalább a törvényhozás szándéka kell, hogy közis­merten olyan legyen, hogy a gazdaságilag gyöngét, de erkölcsileg megbizhatót a gaz­daságilag kevésbbé rászorulttal és erkölcsi­leg kevésbbé megbízhatóval szemben védel­mezze. A részleteknél természetesen lesznek ne­kem is kivánságaim és módosításaim, mint pl. az, hogy az italmérési engedély elvonandó legyen necsak akkor, ha az engedélyes mást harmadik esetben részegített le, hanem is­métlődés esetén mindjárt már másodízben, vagy hogy el legyen vonható az engedély at­tól is, aki a bortörvény 42. §-ának 1. és 2. pontjaiban szabályozott kihágásokat első Íz­ben követi el, vagyis, aki hamisitott bort vagy törköly-bort forgalombahozatal céljá­ból megvesz, mert hiszen az már egyenesen abból a célból szerzi meg az ilyen bort, hogy árusítsa, továbbá el legyen az engedély von­ható attól is mindjárt első ízben, aki bor­seprőt a benne levő,bor kipréselése után for­galomba hoz, vagy bármiként megszerez. An­nak idején majd a részletes tárgyalás során indítványozni fogom azt is, hogy ezek a kor­látozások, amelyeket a törvény statuál, a revízió jogának gyakorlásával együtt kiter­jesztessenek a nagyban kereskedő egyénekre is, t. i. a fogyasztási és italmérési jogok bér­lőire is, és ezek révén az ő kiméréseikbe be­állított egyénekre is, mert ha ezek a korlá­tozások nem terjesztetnének ki, akkor igen könnyen ki lehetne játszani a törvényhozás szándékát. Már most, t. Nemzetgyűlés, mivel az én inditványom összekapcsoltatott ezzel a tör­vényjavaslattal és én indítványomban nem­csak az italmérési jogok revízióját kiván­tam, hanem egyéb állami engedélyezéstől függő jogosítványokra is kiterjeszkedtem, legyen szabad a t. Nemzetgyűlés figyelmét felhívnom arra, hogy indítványomnak ezen többi részei még szintén aktuálisak. Tisztelt képviselőtársaim bizonyára többször olvas­tak már az iparengedélyek és a traíikengedé­lyek revíziójáról szóló értesítéseket, olvas­ták, hogy készül az ipartörvény revíziója, hogy folyamatban van ez ós az, mindezek ellenére azonban az én kivánságaim még mindig aktuálisak. Épen a Nemzeti Újság egyik legutóbbi számában olvastam egy hírt arra vonatkozólag, hogy a trafikengedélyek revíziója is folyamatban van, de mint ebből a tudósitásból is megállapítható, roppant lassan halad előre. Már pedig ezen a téren, t. Nemzetgyűlés, valóban kiáltó ellentétek vannak s amikor ezeket szóvá teszem, megint hangsúlyoznom kell, hogy ne méltóz­tassék azt gondolni, mintha bármiféle rossz­indulat beszélne belőlem. Ezeket az ellen­téteket kizárólag azért említem, hogy meg­győzzem a t. Nemzetgyűlést arról, hogy in­dítványomnak ez a része még ma is aktuális és hogy az illetékes körök figyelmét felhív­jam arra, hogy ebben a tekintetben meny­nyire sürgősen kellene intézkedni. Legyen szabad példaképen — a Hazánk című lap közlése nyomán, amely adatait a Debrecen­ben megjelenő Uj Magyarország című lap­ból vette — a tisztelt Nemzetgyűlés elé tár­nom néhány adatot, amelyek világot vetnek a trafikengedélyeknek és trafik jogoknak Debrecenben és általában Hajdú vármegyé­ben való mikénti megoszlására. (Halljuk ! Halljuk !) Ezen közlemény szerint Debrecenben 181 trafikos közül 71 a zsidó, Alsó-Józsán 1 ma­gyar és 2 zsidó, Felső-Józsán a trafikotok kö­zül 2 magyar és 3 zsidó, Balmazújvároson 13 a magyar és 13 a zsidó, Sámsonban 3 magyar és 9 zsidó trafikos van, Hajdúböszörményben 20 magyar és 35 zsidó, Nánáson 3 magyar és

Next

/
Thumbnails
Contents