Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-155

258 A Nemzetgyűlés 155. ülése 1921. évi február hó 28-án, hétfőn. Hegedüs György : Nem vagyok semmi­féle fekete-páholynak tagja, nem tudom, hogy ilyen van és minden, amit teszek és mondok, azt saját elhatározásomból teszem és mondom. Ebben sem képviselőtársam, sem semmiféle hatalom megakadályozni nem fog. Kerekes Mihály : Senki sem akarja meg­akadályozni ! Hegedüs György : Azt mondja t képvi­selőtársam, hogy 25 év óta kereszténységet hirdet. Giesswein Sándor : 40 év óta ! Hegedüs György : Olvastam képviselő­társam könyveit, most is van egy nálam, amelyet ma vettem, de 25 év előtt a t. kép­viselő ur nem igy beszélt . . . Giesswein Sándor : Mindig igy beszél­tem ! Hegedüs György: ... azóta elfajzott. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Drozdy Győző : Micsoda kifejezés ez ? Hogy lehet igy beszélni ! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ez az elfajzás ! Giesswein tiszta krisztusi alapon áll !) Hegedüs György : De, t. Nemzetgyűlés, megbocsátom neki ezt a felszólalását, mert az a katolikus főpap, aki a legtipikusabban magyar- és keresztényellenes körnek, a Ga­lilei-körnek hosszú időn át előadója volt ; ennek a katolikus papnak megbocsáthatunk mindent. (Zaj a baloldalon.) Giesswein Sándor : A házszabályok 215. §-a alapján szót kérek. Elnök : A szó megilleti. Giesswein Sándor : T. képviselőtársain itt azt jelentette ki, hogy én a Galilei-kör­nek éveken át előadója voltam. Erre vonat­kozólag" kénytelen vagyok kijelenteni, hogy én a Galilei-körben soha egyetlenegy előadást nem tartottam. Igenis előadást tartottam a Társadalomtudományi Társaság felkérésére, amely társaságban Prohászka Ottokár püs­pök ur, akkoriban mint egyetemi tanár is tartott előadást és előadást tartottam egy igazán keresztényi dologról, arról, hogy a nemzetek végre értsék meg egymást. Ami­dőn a római pápa felszólította a világ né­peit, hogy térjenek észre és kössenek békét, előadást tartottam erről is. Drozdy Győző : Ez talán nem volt ke­resztényi munka 1 Giesswein Sándor : Ez a keresztényi hit­vallás megvallása volt, És ha Krisztus urunk elment a bűnösökhöz és ezért a fari­zeusok megszólták, nem bánom, ha manap­ság vannak farizeusok, azoknak vádjait én is eltűröm. Elnök : Áttérünk az állami italmérési jövedékről szóló pénzügyministeri törvény­javaslat tárgyalására. Az előadó urat illeti az első szó. Erődi-Harrach Béia előadó : T. Nemzet­gyűlés ! A véletlen dolga, hogy a magyar állam pénzügyi konszolidációjának előmoz­ditására, biztosítására szolgáló pénzügyi tör­vényjavaslatoknak sorát épen az állami ital­mérési jövedék nyitja meg, az a törvény­javaslat, amely a pénzügyministeriumban készült, de amelynek lényege nem annyira pénzügyi, fiskusi jelentőségű, mint inkább szociálpolitikai. Én ebben a véletlenben egy óment, jó óment látok arra nézve, hogy az igen tisztelt pénzügyminister ur az ő nagy koncepciójában megszületett és megszövege­zett pénzügyi törvényjavaslatokat telíteni fogja szociális elemmel, figyelemmel lesz ugy az egyes, mint a társadalom teherviselő ké­pességére és ezekkel a nagy szempontokkal gazdagítva javaslatait, lép arra a nagy útra, melyen a magyar nemzetet és magyar álla­mot a legnagyobb bajból, a pénzügyi zavar­ból akarja kivezetni. T. Nemzetgyűlés ! Hasonlónak látom ma az ország helyzetét pénzügyi szempontból annak a hajónak sorsához, mely a végtelen­nek látszó tengereken küzd a viharral, az elemek tomboló erejével, amelynek abroncsai ropognak, kötelei pattognak, vitorlái kisér­teties nyikorgással mutatják a küzdelmet és utasai már-már lemondanak arról, hogy va­laha elérjék a kivánt partot. És ebben a nagy viharban, ebben a nagy zavarban látom, hogy a hajó kormányosa át­tekinti a helyzetet, parancsokat oszt ki, fel­hivja az utasok mindenikét, fogjanak össze, tegyék meg valamennyien kötelességüket, az utasok követik parancsait, a bizalom vissza­száll, mindenki a kijelölt poziciót elfoglalja, a lékeket betömik, a felesleges ballasztokat kidobják a hajóból, a teherviselési képessé­get egyenlően biztositják a hajóban s akkor a kormányos erős karral, éles szemmel, bátor, acélos, törhetetlen hittel kezébe fogja a kor­mánykereket és keresztül vezeti a hajót tom­boló viharokon, elvezeti az igéretföldjére, a pénzügyileg konszolidált magyar állam igéret­földjére. T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk t) Az ital­mérési jogot, mint királyi kisebb haszon­vételt, a földbirtokhoz tartozó hűbérszerü intézményeinknek ezt az utolsó maradvá­nyát, az 1888. évi XXV. te. eltörölte és állami monopóliummá tette. Az államot megillető ez a kizárólagos rendelkezési jog azt jelenti, hogy az italmérési jogot — annak bármely vonatkozásában — csak az gyakorolhatja, aki erre az állami, a pénzügyi hatóságtól engedélyt kap. Az italmérési jognak erre a megváltá­sára annak idején állampénzügyi szempon­tok vezettek ; de emellett vezettek magának a fogyasztó nagyközönségnek és a jogot gya-

Next

/
Thumbnails
Contents