Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-154

A Nemzetgyűlés ,154. ülése 1921 amúgy is eléggé lerekvirált kisgazdák lelkét ily magatartással még jobban feltüzelik. (Felkiáltások jobbfelől : Most is alig tudjuk visszatartani a népet !) Mert kérdezem, t. Nemzetgyűlés, hogy az olyan mágnás, akinek négyezer hold földje van és abból nem tud egy szemernyit sem adni a hazának, vájjon hazafiasán cselekszik-e, hazafiasán és keresztényesen gondolkozik-e, amikor igy gazdálkodik ? Ezekután visszatérek interpellációm első részéhez, a végrehajtási rendelet azon pontjához, ahol arról van szó, hogy csak akkor indítható meg a házhelyek kihasitása iránti eljárás, ha az igénylők a községi elöljáróságnál jelentkeznek. Ebben az egy mondatban van az egész hiba. Mert azok az igénylők, mint írástudatlan emberek, nem ismerik a rendeletet, nem tudják, hogy mi van abban és igy nem tudják azt sem, hogy nekik jelentkezniük kell. Benkő Gábor: Mert nem doboltatják ki 1 HegedüS György : Jelentkezés alatt azt értjük, hogy össze kell állítani a névjegyzéket — amint a rendelet nagyon szépen leírja —három kategóriába sorozva őket. Ök azonban ezt nem tudják megcsinálni, a községi elöljáróság pedig ezt a kisajátítási eljárást magától meg nem indítja. (Felkiáltások jobbfelől : A főszolgabirák az okai!) A főszolgahirák is, akiknek első kötelesoégük lenne, hogy a népet kioktassák, semmit sem tesznek olyan irányban, hogy ezt a rendeletet az ő jegyzőikkel a népnek megmagyarázzák, sőt az én kerületem egyik községében, Sormáson, a körjegyző kijelentette az igénylőknek, akik az én kitanitásom alapján nála jelentkeztek, hogy az eljárást megindítani nem fogja, mert a rendeletben az van, hogy csak sirgős, halasztást nem tűő esetekben van az ilyen eljárás megindítására szükség. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő eset pedig Sormáson nincsen. Benkő Gábor: Fel kell függeszteni az illető jegyzőt ! HegedÜS György : Szükségesnek tartom tehát, hogy a földmivelésügyi minister ur legalább egy mondattal változtassa meg ezt a rendeletet és mondja ki azt, hogy az eljárás nem az igénylők jelentkezése alapján indítandó meg, hanem kötelesek a községi elöljáróságok hivatalból és azonnal minden községben megindítani az eljárást. Ez annál inkább lehető, mert hiszen a községi elöljáróság mindenütt tudja, hogy kik az igénylők, de szükség van erre azért is, mert igy rengeteg bajnak és panasznak elejét vehetjük, amelyek most az egész országból felhangzanak s ide a Nemzetgyűlés elé kerülnek. Ezért a következő interpellációt vagyok bátor a földmivelésügyi minister úrhoz intézni (olvassa,) : »Hajlandó-e a minister ur, a községi elöljáróság és a községi képviselőtestület eddigi megállapított jogkörének feltétlen megóvása mellett, az 1920, évi XXIX. te. végrehajtása tárgyában kiadott 8420— 1920. M. E., illetőleg az ugyanezen tárgyban kiadott, 66.666—1920. ~F. M. rendelet második szaévi febr. hó 26-án, szombaton. 247 kaszát olyképen megváltoztatni, hogy a házhelyek és a kisbérletek kihasitására vonatkozó eljárás necsak abban az esetben indittassék meg, ha igénylők jelentkeznek, hanem tekintettel azon körülményre, hogy minden faluban vannak igénylők s erről a községi elöljáróság tudomással is bír, a községi elöljáróság hivatalból azonnal köteles legyen a szükséges eljárást megindítani. 2. Minthogy a letenyei gróf Andrássy Sándorféle uradalom gazdálkodása a közélelmezés szempontjából az államra nézve hátrányos ; továbbá mert ezen gazdálkodási mód évek óta tart ; tekintettel továbbá arra, hogy ezen uradalomnak magatartása a szomszédos községek lakosaival és a bérlőkkel szemben annyira kihivó, hogy a szomszédos községek magatartása emiatt erősen izgatott és elkeseredett, ami a közre nézve nem kívánatos : hajlandó-e a minister ur az uradalom gazdálkodásának megvizsgálása és az uradalommal szomszédos községek nagymérvű elkeseredettségének megállapítása és a bajok orvoslása és megszüntetése végett ministeri biztost kiküldeni ? (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Az interpelláció kiadatik a földmivelésügyi minister urnák. A földmivelésügyi minister ur kivan szólni(Halljuk ! Halljuk !) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Az interpelláló képviselő urnák a házhelyek és a kisbérletek végrehajtása tekintetében elmondott panaszait, sajnos, jogosaknak kell elismernem, (ügy van I jobbfelől.) Mi azt hittük, amikor a törvényt megalkottuk, hogy azzal a mérsékléssel, amellyel a törvényt megszövegeztük és törvényerőre emeltük, megnyerjük e törvény végrehajtásának magát a nagybirtokosságot is. (Igaz ! ügy van ! jobbfelől.) Egyáltalában nem tételeztük fel a közigazgatásról, hogy ne álljon oda teljes erejével ennek a törvénynek végrehajtásához, várakozásainkban azonban csalódtunk. Vannak ugyan egyes dicséretes kivételek, mert hiszen 101 ezer katasztrális holdat kiosztottak már, amióta a törvény elkészült és ez a rendelet kiment, amiről megvan a kimutatásom, mert jelentést kértem erre vonatkozólag, nagyobb részben azonban ugy a birtokosság ellenállása, mint a közigazgatási hatóságok nemtörődömsége folytán nem hajtattak végre a házhelyekről és a kisbérietekről szóló rendeletek. ] Tisztelt Nemzetgyűlés ! Igazán nehéz megérteni, hogy a magyar társadalomnak épen az intelligens osztálya, a felsőbb körök nem látják be, hogy ez a földreform és annak végrehajtása, ezeknek a kis házhelyeknek kiadása, a kisbérleteknek a kisemberek kezére való juttatása — ami első sorban indíttatott meg — nemcsak azoknak a szegény, nyomorgó, nélkülöző embereknek áll érdekükben, hanem az országnak, a nemzetnek is érdeke. (Igaz ! ügy van !) Nehéz megérteni, hogy ezt nem látják be azok, holott feltétlenül tudniok kellene, hogy azért, hogy a magyar nemzet meg-