Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-154

240 A Nemzetgyűlés 154. ülése 1921 engem a kolozsvári Unió-páholyba, amely köztudomás szerint hazafias, lelkes közjótékonysági működést fejtett ki. Ez a páholy alapitotta ott a Vakok intézetét, a Siketnémák intézetét s más intézményeket és én szivesen, örömmel mentem ebbe a páholyba, már csak azért is, mert mint történetírót érdekelt e régi kultúrintézmény belső élete. Azt tapasztaltam az első egy-két hónapban, hogy semmi olyan dolog nem történik ott, amiért érdemes titkolódzni. Én azért, dacára annak, hogy aiZ eb páholy hazafias működést fejtett ki, abban többé részt nem vettem és ki is léptem onnan. Zokon veszem Hegedüs kolléga urnák azt, hogy dacára annak, hogy a könyvben benne van az is, hogy 14 évvel ezelőtt a kilépésemet elfogadták, ezt nem olvasta fel. Tessék ezt is tudomásul venni. Dacára annak, hogy a páholy semmiféle hazafiatlan irányú működést nem fejtett ki, kiléptem onnan más okból. Megjegyzem, hogy Gerencsér kollégám is tagja volt annak, a páholynak és sokan mások, akik egész hazafiasán, becsülotesen működtek abban a páholyban. Semmiféle más páholy dolgaiért felelősséget nem vállalok. Amit mi végeztünk ott pár hónapig — bár ott nagyon csekély szerepet vittünk — azért vállalom a felelősséget. (Egy hang a jobboldalon : Tizenegy évig volt tagja/) Elnök : Sándor Pál képviselő ur személyes kérdésben kért szót. A szó őt megilleti. Sándor Pál : T. Nemzetgyűlés ! Hegedüs György képviselő ur engem is megnevezett, hogy tagja vagyok a szabadkőművességnek. Kötelességemnek tartom bejelenteni, hogy igenis, évekig tagja voltam a szabadkőművességnek, sőt tovább megyek : nemcsak főmestere voltam, hanem én voltam az, aki ezt a leghirhedtebb páholyt, a Martinovich-páholyt alapitottam. Nem kellett volna engem megkimélnie tisztelt kollégámnak, magam mondom el, hogy én voltam az, aki ezt a páholyt megalapitottam. (Egy hang a jobboldalon : Bemélem, nem vagy rá büszke!) 1912-ben kiléptem a szabadkőművességből, azért, mert mint politikustól azt követelték tőlem, hogy a választói jog tekintetében valamivel — nem sokkal, de valamivel — demokratikusabb álláspontot foglaljak el. (Egy hang a baloldalon : Utasitást adtak a képviselőknek/) Miután én ezt beavatkozásnak láttam a képviselői működésembe, azonnal levontam a konzekvenciákat és a páholyból kiléptem. Ugyanabban az évben léptem ki a munkapártból is, amely sokkal konzervativebb álláspontot foglalt el a választójog tekintetében mint én. (Helyeslés a jobboldalon.) Ki kell azonban jelentenem, hogy azon évek során, amelyekben a szabadkőművespáholyban helyet foglaltam, 1912-ig, sehol egész Magyarországon nem láttam hazafiasabb, tisztességesebb, nemesebb működést, mint ott, ahol én voltam. Ezt kötelességem itt kijelenteni. Remélem, t. Nemzetgyűlés, hogy elhiszik ezt "nekem, minthogy nem is volt szükségem arra, hogy ezt a kijelentést tegyem, de én mégis elmondom, mindenre, ami nekem szent, hogy ez igy volt, (Helyesévi febr. hó 26-án, szombaton. lés jobb/elöl.) Az első pillanatban, amikor észrevettem volna, hogy akár az ország, akár az erkölcs, akár a nemes gondolat ellen a legkisebbet vétettek, nekem többé ott helyem nem lett volna. Méltóztassék tehát elhinni, hogy 1912-ig, ameddig én tudom, ott semmi olyasvalami nem történt, ami vétett volna ezek ellen a nemes posztulátumok ellen. Természetes, hogy ugy mint más társaságokban, ott is voltak olyanok, akik zöldeket beszélnek. De voltak olyanok is ott, akik nemes dolgokat beszéltek. Most pedig méltóztassék engem megitélni, hogy azért, mert ott voltam, hazaáruló vagy erkölcstelen vagyok-e ? Szijj Bálint : Minden pártban vamiak szabadkőművesek, csak a zsidó-kisgazdapártban nincsenek. Elnök : Ferdinandy Gyula képviselő ur személyes kérdésben szót kért. A képviselő urat a szó megilleti. Ferdinandy Gyula: T. Nemzetgyűlés! Sajnálom, hogy őrgróf Pallavicini György ur nincs itt, mert nagy súlyt helyeznék arra, hogy ő is hallgassa azokat a kijelentéseket, amelyeket megtenni feltétlenül szükségesnek tartok. At. képviselőtársamat — ugy látszik, — meglehetősen cserbenhagyta a memóriája, mert hiszen egész kifejezetten és határozottan emlékszem reá, — és ezt tanukkal is tudom bizonyítani bárkinek a kivánságára — hogy igenis annak a bizonyos Landler nevű főhadnagynak panaszai, intrikái folytán történtek- ott vizsgálatok ; ezeket az adatokat ő vette át és ennek alapján nemcsak közegészségügyi, de közélelmezési visszaélésekre vonatkozólag is Sándor János volt belügyminister a vizsgálatot elrendelte, a legszigorúbb, a legkérlelhetetlenebb, a legrészletesebb vizsgálatot, ennek összes adatait az őrgróf ur rednelkezésére bocsátotta, mikor aztán az őrgróf ur megint, ugy mint ma, egy uri gesztussal konstatálta, hogy téved. Ami a t. képviselőtársam kisgazdapárti múltját illeti, kijelentem, hogy mikor én, mint képviselő bekerültem a kisgazdapártba, ott láttam a pártban, mindig a háttérben, a sarokban, ott hallgatott és figyelt minket és tudom azt, hogy ő abból a pártból nemsokára disszidált. Ami az első nyilatkozatot illeti, igazán rendkívül jólesett nekem,nagyon örülök, hogy a Ferdinandy-családot tiszteletreméltónak mondotta, különösen annak két tagját emelte ki. Kerekes Mihály: Nagyatádit is megdicsérte ; nagyon gyanús ! Ferdinandy Gyula : Miért nem méltóztatott ezelőtt öt héttel is ebből a gondolatból kiindulni ? Ma tiszteletreméltó ez a família, ezelőtt három nappal azonban annak egyik tagja lókötő volt ; azt mondta itt a Nemzetgyűlés előtt. Jól mondotta nekem egy barátom : te megbuktál, megbuktál azért, mert egész életedet a vidéken töltötted, Budapest egyetlen uri társadalmi rétegére nem támaszkodtál, nem vagy a Nemzeti Kaszinónak tagja, nem vagy a Hunnia egyesületnek tagja és nem vagy az Országos Ka-