Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-154
232 A Nemzetgyűlés 154. ülése 1921 Ereky Károly; Hegedüs Lóránt, mint nagyság ! (Élénk derültség.) Hegedüs György : Hogy mit akartak Magyarországon a sajtóval, ebben a kérdésben is a »Keletire hivatkozom. Azt mondja ez a lap, 1910-ben 14. számában (olvassa) : »A klerikalizmus ellen kétfelől kell erélyes támadást intézni. Egyfelől a szabadkőműves képviselők révén . . .<< — érdemes lenne felolvasni a nevüket, de nem akarom a t. Nemzetgyűlés türelmét igénybe venni — (Elénk felkiáltások: Halljuk/ Halljuk/) majd később felolvasom. »A másik támadást intézzük a sajtó részéről. Hisz van napilapunk és vannak ujságirótestvéreink, kiknek ügybuzgóságában tökéletesen megbízhatunk.« Patacsi Dénes: Most is van elég ! Hegedüs György: A »Demokrácia« páholy, — amely a legvadabb — titkári jelentése, mely szintén közölve van a »Kelet« 1910 február elsejei számában, ezt mondja (olvassa) : »A világ ügyét a »Kelet« is az egész magyar szabadkőművesség becsületbeli ügyének mondja. Minden felveendő páholytag köteles előfizetni a lapra és ez, mint erkölcsi kötelesség, ugy az előfizetésre, mint az előfizetés gyűjtésére is vonatkozik.« Hogy hogyan gondolkoznak ők nemzeti történelmünkről, mely nekünk a legkedvesebb és egyetlen kincsünk, amelybe most is belekapaszkodunk és amelytől elválni nem akarunk, arra nézve szintén Írásbeli példákat hozok fel. Ezt irja a Világ 1911 május 12-iki számában. (Halljuk/ Halljuk ! Olvassa): »Magyarországon most szép csendben illesztik bele a história masszájába azokat az apró csillogó esemény-mozaikokat, amelyekből az uj Magyarország freskója alkotódik.« Ugyanez a cikk irja, hogy (olvassa) : »Az uj litteratura függetlenítette magát a politika gyámságától, és fölényesen nézhet el a régi elmúló litteraturán. Szegény szép magyar múlt, meg-megrecsegsz most, mint a bezúzott tükör.« (Felkiáltások : Borzalom ! Folytatólag olvassa) : »Itt az ideje, hogy a magyar szabadkőművesség kiderittesse Magyarország valódi történelmét.« (Felkiáltások : Hallatlan / Egy hang a haloldalon : Ágoston kezdte már kideríteni/) 1912 augusztus 19-én, Szent István ünnepe előtt való napon a Világ a következőket irja Szent István ünnepére (olvassa,) : »Ünnepe, szívbeli ünnepe nem lesz a magyarnak holnap —t. i. Szent István napján — és hazudik, csúnya, üzleti hazugságot, aki azt mondja, hogy még mindig drága kincse lelkünknek vagy öröme szivünknek ez a dátum és ez az ereklye. (Felkiáltások : Hallatlan !) Budaváry László: Ki kell kutatni, ki irta és börtönbe zárni ! Patacsi Dénes: Azért volt sajtószabadság, hogy szabadon gyalázzák a nemzet ! Ereky Károly: Az Otthon-Körben együtt barátkozik az illető Huszár Károllyal. Huszár Károly: Ez is hazugság! Ereky Károly : Erről majd még beszélünk ! H uszár Károly : Állok elébe ! évi febr. hó 26-án, szombaton. Meskó Zoltán; A kurzus előtt kellett volna fellázadni ellene ! Hegedüs György : Hogy a zsidókérdést a Pesti Hirlap hogyan fogta fel 1907-ben, erre nézve idézem a következőket az emiitett lap szeptember 3-iki számából (olvassa) : »Ha egyetlen helyen háttérbe szorítják is a zsidóságot, ez tiz helyen háttérbe fogja szorítani a kereszténységet«. (Felkiáltások : Meg is tette !) T. Nemzetgyűlés ! Belenyúltak politikai életünkbe is, belenyúltak ugy, hogy igyekeztek képviselőket szerezni maguknak, igyekeztek a képviselők közül páholytagokat szerezni és ezeknek a páholytagoknak más munkát adni. Hogy miképen gondolkodtak és gondolkodnak a szabadkőműves képviselők kötelességeikről, arra is idézetet fogok felolvasni. Ezt azért tartom szükségesnek, mert van egy-két szabadkőműves képviselő — kiknek nevét nem akarom megnevezni —(Felkiáltások : Halljuk ! Halljuk !) mint Sándor Pál t. képviselő ur is . . . Elnök : Kérem, képviselő ur, ne méltóztassék mindig általánosságban azt mondani, hogy vannak ilyen meg ilyen nevek és azután a döntő pillanatban visszavonulni ! Meskó Zoltán: Szegény Sándor Pál [I Arról ugy is tudjuk ! Hegedüs György: T. Nemzetgyűlés! Akik kiléptek a szabadkőműves páholyokból, azzal állnak elő, hogy hiszen én már kiléptem, nekem semmi közöm sincs hozzá ! De hát a szabadkőművesek azt a fogadalmat, amit letesznek, ugy veszik, mint ahogyan a katholikus egyház tekinti a szentséget, amely eltörőlhetetlen jelleget nyom az illetőnek lelkébe. Hiába lépett ki tehát valaki a szabadkőműves páholyból, a páholyok tagoknak tekintik őket. Szemére vetették Polónyi Gézának, amikor a szabadkőműveseket támadta, hogy : Hiába beszélsz te Polónyi Géza testvér, letetted te a szabadkőműves fogadalmat, szabadkőműves vagy te ma is ! Bródy Ernő : Polónyi zsidó volt ? Hegedüs György : Keresztény volt, ellenben a magyar parlamentben tagja volt a szabadkőműveseknek Sándor Pál, Bródy Ernő . . . Bródy Ernő : Mikor ? Két hétig voltam tagja. (Derültség.) Nyolc évvel ezelőtt kiléptem. Még a háború előtt kiléptem. Hegedüs György (olvassa) : »Bródy Ernő országgyűlési képviselő felvétetett 1912-ben a »Demokrácia« páholyba.« Bródy Ernő: Olvassa csak tovább! Mikor lett törölve T I Hegedüs György: 1912-ben. Bródy Ernő : Na kérem ! Hegedüs György : Tagja volt Pető t. képviselőtársam, tagja volt Szterényi képviselőtársam, azonban álnév alatt volt tagja . . . (Egy hang balfelöl : Ahsidó most is 1) . . . tagja volt a külügyminister ur is . . . (Egy hang half elől : Es Lingauer Albin!) . . . tagja volt Szádeczky képviselőtársam ! (Felkiáltások balról : Ohó !) Szádeczky Lajos (tagadólag int).
