Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-154

A Nemzetgyűlés 154. ülése 1921. évi febr. hó 26-án, szombaton. 215 sági kérdések a szociáldemokratáknál mellékesek. Felállítottak most bérkövetelést, százszázalékos béremelést kérnek, kik akadályozzák meg a szociáldemokratákat ezen a téren, nem a zsidó tőkések, kapitalisták és gyáriparosok szövetsége-e ? És kivel egyesült a szociáldemokrata-párt, nincsenek-e abban a szövetségben a GYOSZ vezetőjége, a merkantilisták képviselői ? (Elénk helyeslés, éljenzés és taps balfelöl.) Nem tudom, t. Nemzetgyűlés, vájjon hogyan egyeztethető ez össze, vájjon hogyan fog megférni egy táborban a marxista elmélet alapján álló szociáldemokrata — Fenyő Miksával, a Gyáriparosok Országos Szövetségével. , . Budaváry László : Mindig együtt voltak ! Szabó József (budapesti) : . . . hogyan fog megegyezni Sándor Pállal, a merkantilisták exponensével ? Ott látom azután a keresztény eszmékért rajongó és harcoló Balthazárt és ott látom — és ez nagyon szomorú — a Hock Jánost helyettesítő Giesswein Sándort is ! (Élénk helyeslés balközépen.) Reischl Richárd : Elég szomorú ! Szabó József (budapesti) : Állapítsuk meg, hogy Andrássy Gyula t. képviselőtársam a múltkori felszólalásában meglepődötten azt mondotta, hogy a polgári és munkásszövetség pro grammjában kijelentette, hogy az államforma kérdésével egyelőre nem foglalkozik. Andrássy képviselő ur azt mondotta, hogy vájjon nem sejthetjük-e ebből azt, ' hogy talán ők a köztársasági államforma alapján állanak. Hát, t. Nemzetgyűlés, van-e a Nemzetgyűlésnek csak egy tagja is, aki azt hiszi, hogy a marxista szociáldemokraták talán a királyság alapjára álltak? Egyáltalában nem tiszta-e a dolog, hogy igenis, nem polgári köztársaság, hanem népköztársaság, a Tanácsköztársaság álláspontjára állanak ? (Ugy van ! balfelől.) Gunda Jenő: Szovjetisták ! Persze ! Szabó József (budapesti): Tisztelt Nemzetgyűlés ! Befejezem felszólalásomat és kijelentem, hogy köztünk : keresztényszocialisták és a kisgazdák között lehetnek ellentétek, de ezek nem lehetnek olyan nagyok, mint amilyen nagy ellentét a polgári és munkásszövetség vezető tagjai között van. Es hogyha ezek mégis egymásra találtak, azért, hegy a zsidóuralmat visszaállítsák, a destruktív uralmat visszahozzák, a keresztény nemzeti eszmét letörjék, akkor kell hogy az a kis tábor a keresztény szocialistákkal, a keresztény nemzeti egyesülés pártjával egymásra találjon, hogy a keresztény nemzeti gondolatot megmentsük és megvédjük. (Ugy van! balfelől.) T. Nemzetgyűlés î A munkánk sikerülni is fog, mert velünk van az ország, velünk a nép, de velünk van az igazság is ! A kormány programmját magamévá teszem. (Élénk helyeslés éljenzés és taps balfelől s a balközépen.) Elnök: Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző : Budaváry László! Budaváry László : Tisztelt Nemzetgyűlés ! Én a pénzügyi javaslatoknak olyan fontosságot tulajdonitok, hogy ezért a vitát továbbnyujtani nem akarom. A ma elmondandó beszédemet majd az indemnitás kapcsán fogom elmondani. (Élénk helyeslés.) Elnök : Szólásra következik ? Forgács Miklós jegyző: Szádeczky Lajos! (Nincs itt I) Haypál István ! (Nincs itt !) Kálmán István ! (Nincs itt !) Nincs több. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. Mivel indítvány vagy elleninditvány nem adatott be, határozathozatalnak nincs helye és áttérünk a napirend negyedik pontjára : az állami italmérési jövedékről szóló pénzügyministeri törvényjavaslatnak tárgyalására. Ezzel kapcsolatban Haller József nemzetgyűlési képviselőnek az állami adományozástól és engedélyezéstől függő haszonhajtó jogosítványok revíziója tárgyában beadott indítványa is tárgyaltatni fog. Mielőtt áttérnénk a tárgyalásra, a házszabá" lyok értelmében jelentem a t. Nemzetgyűlésnek» (Halljuk! jobbfelől.) hogy a házszabályok 214§-a alapján a szükséges felvilágosítások megadhatása céljából a Nemzetgyűlés ülésein résztvesznek Vértessy Sándor államtitkár, Wenczel Gusztáv ministeri ranácsos és Hetey Zoltán minister

1 osztálytanácsos urak, (Helyeslés.) amit tudomásul venni méltóztatnak. Ferdinandy Gyula képviselő ur a házszabályok 215. §-a a,apján szót kér. A szó őt megilleti. Ferdinandy Gyula : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk! Halljuk!) Miután a ministerségtől megváltam, az időt vidéken töltöttem, ahonnan tegnap este érkeztem meg és akkor szereztem értesülést arról, hogy őrgróf Pallavicini György az ő felszólalásában az én személyemmel kapcsolatos nyilatkozatot tett. A gyorsírói jegyzetek szerint beszédének ez a része a következőkép hangzik. Fel fogom olvasni. (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa.) »Az is lehetetlen dolog, hogy heteken át beszélnek itt arról, hogy egy u. n. kisgazdaminister egy kisgazdától elvitt egy lovat, beszélnek erről anélkül, hogy az ember hitelt érdemlő módon megállapíthatná, vájjon történt-e ilyesmi vagy sem. Arról van szó, hogy egy u. n. kisgazda minister — azért mondom, hogy úgynevezett, mert hiszen az illető nem volt kisgazda — egy igazi kisgazdától egy lovat elkötött. Ezt mesélik. Hát ez lehetetlenség. Mi ezt a mai irányzatot csak akkor fogjuk megmenthetni, ha a legnagyobb komolysággal magunk vetjük ki a konkolyt közülünk, mert ilyen dolgokat elsimítani nem lehet.« őrgróf Pallavicini György t. képviselőtársam szavainak utolsó részét a magam részéről is teljesen honorálom és aláírom. Meggyőződésem az, hogy a keresztény nemzeti eszmét és politikát megvalósítani, tető alá hozni csak akkor leszünk képesek, ha a közéletből a konkolyt és a konkolyvetőket is kivetjük. (Ugy van / balfelől.) Közéleti