Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-148

14 A Nemzet gyűlés 148. ülése 1921. évi február hó 19-én, szombaton. Rupert Rezső: Hja, ez nem megy sajtó­szabadság nélkül! Panama marad mindig, mig sajtószabadság nem lesz ! (Zaj. Elnök csenget) Drozdy Győző: Erre kell a cenzúra! Mózer Ernő : T. Nemzetgyűlés ! Ami ma Szabolcsmegyében történik, amit Szabolcsmegyé­ben a katonaság csinál, az meghalad minden fogal­mat. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) A gazdák ma már azt mondják, hogy a románok nem bántották, nem kínozták őket annyira, mint ma a katonaság. Drozdy Győző : Szép dolog ! (Felkiáltások a jobboldalon : Ez a destrukció !) Mózer Ernő : A katonaság pl. kimondotta egy parancsban november nem tudom hányadikán, hogy egy köbméterben nyolc és fél mázsa krump­linak kell lenni, holott nagyon jól tudjuk, hogy egy köbméterben legfeljebb 6—700 kilogramm krumpli lehet. A súly megállapitásánál nagy­differenciát tesz az is, hogy a krumpli gumója nagyobb-e vagy kisebb. Minél nagyobb a gumó, annál könnyebb, minél kisebb, annál nehezebb. A katonaság kiadta a parancsot, hogy egy köb­méter krumpli nyolc és fél mázsa legyen. Néhány napig tartott ez az állapot, azután megváltoz­tatták és kimondották, hogy hét mázsa krump­linak kell lenni. Kerekes Mihály : Mégis rájöttek ! Mózer Ernő : A gazdákkal ugy bánnak, mintha azok legalább is rablógyilkosok volná­nak. Megjelenik egy bizottság a faluban, az ki­nyittatja a kúpokat, ezt követi egy másik bi­zottság, majd pgy harmadik s végül a bizott­ságokat detektívek ellenőrzik. Az egyik föld­birtokos panaszkodott, hogy őt eddig csak kilencszer számoltatták el. Tekintet nélkül az időre, végig kinyittatják a kúpokat. Termé­szetesen a krumpli nem képes ellenállni az idő viszontagságainak; ha a krumplihoz ned­vesség vagy levegő ér, feltétlenül el fog rom­lani. Az 1920 október 29—30-iki 13 Celsius fokos fagy arra kényszeritette a gazdákat, hogy nem ugy, mint más évben, a vetőmagburgonyát azonnal tegyék félre, hanem ugy, ahogy volt a szántóföldeken, kúpokba rakták és elkészítették telelésre. Ha ezeket a kúpokat, amelyek többé­kevésbé amúgy is rosszul vannak elkészítve, ismételten felbontjuk, feltétlenül el fog romlani a kúpokban lévő krumpli és Szabolcs megye a tavasszal körülbelül ott lesz, hogy ha még nem is rekvirálják el a burgonyát, — amint megteszik — nem lesz vetőmagja. (Ugy van! a jobboldalon.) Ki viseli a felelősséget azért, hogy Szabolcs megye, amely évenként 3Q—40.000 kocsi krumplit termel, a jövőben ugyanannyi száz vagon krumplit sem fog termelni ? Ki viseli a felelősséget azért, ha a szabolcsmegyei gazdák egyrészt a vetőmag hi­ánya miatt, másrészt azért, mert félnek a jövőtől, a jövőnek zaklatásaitól, ezentúl nem fognak krump­lit termelni és a szabolcsmegyei földeknek nagy része vetetlen fog maradni ? (Zaj a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Nekünk egyetlenegy célunk lehet és ez : a többtermelés. Többtermelést pedig csak akkor fogunk elérhetni, ha a gazdát engedjük nyugodtan gazdálkodni s ha nem. fogjuk neki elő­írni, hogy mit és mennyit szabad termelnie, (ügy van ,a jobboldalon.) Ennek ellenére a katonaság kiadta a parancsot, hogy a jövőben egy-egy gazda nem vethet be nagyobb irumpliterületet, mint amennyi a múlt évben volt. (Zaj és derültség a jobboldalon.) Tessék elképzelni ilyen körülmények közt a több termelést ! Kimondották, hogy a gazda, illetve a gazda családjának minden egyes tagja legfeljebb egy métermázsa krumplit tarthat meg saját céljaira, megtiltották, hogy Szabolcs megyében egyetlen­egy szem burgonyát használjanak fel állattakar­mányozásra, akkor, amikor jól tudták, hogy Sza­bolcs megyében még békeidőben is rengeteg sok krumplit étettek fel az állatokkal, mert hiszen legelőjük nincs, ma pedig tönkre megy az állo­mányuk, különöse an tiszai járás északi részé­ben, ha nem engedik meg a krumplival való ete­tést, már csak azért is, mert hiszen 12—13 község legelője már évek óta a csehek által van meg­szállva. (Zaj a jobboldalon.) Drozdy Győző : Fehér rabszolgaság I Mózer Ernő : Ezeket nem veszik tekintetbe, nekik ez mindegy. Megmondom azt is, hogy miért. Nem azokat a szerencsétlen menekült hadnagyo­kat és a többi tiszteket okolom ezért, hanem a f elsőbbségüket. (Ugy van ! Ugy van! a jobbolda, Ion.) Van egy titkos parancs, amely kimondja, hogy az a tiszt, aki hetenként csak öt vagon krumplit szállít, azonnal leszerelendő. (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon : Hallatlan !) Drózdy Győző : Zsarolás ! Mózer Ernő : Aki pedig 15—20 vagont szál­lít, annak a napidíját 200-ról 250 koronára emelik fel és igy minél nagyobb mennyiséget szállít be, annál nagyobb napidíjat kap és annál nagyobb gráciája lesz a parancsnokságnál. Természetesen az a szegény hadnagy már csupa félelemből is, mert hiszen talán nincs is többje, mint a mi rajta van, nekimegy a gazdának, a termelőnek és arra kényszeríti, hogy ezeket a mennyiségeket leszál­lítsa. Vissza kell térnem arra, hogy dacára annak, hogy kilencszer táviratoztam a közélelmezés­ügyi ministeriumnak, hogy szüntesse be a szesz­főzést, a mai napig jóformán alig történt va­lami. Sőt nemcsak hogy nem szüntették be, de még a mai napig is vigan főznek a szeszgyárosok Szabolcs megyében és csak most, amikor az utóbbi napokban rendelet jött, hogy csak romlott burgo­nyából szabad szeszt főzni, kezdtek észbe kapni a szeszgyárosok, hogy : ezt nem tűrjük, nekünk ilyen feltételeket szabni nem szabad. A szeszgyá­rosnak nem volt szabad fél éven át feltételeket szabni, de azt a szerencsétlen páriát, a felest és kisgazdát szabad volt hónapokon keresztül mo­lesztálni. (Zaj.) Nem akarok a mai interpelláció folyamán

Next

/
Thumbnails
Contents