Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-153

A Nemzetgyűlés 153. ülése 1921, A feljelensét hét hónappal a bolsevizmus bukása után adták-be. 2. A feljelentést csak a Nemzetgyűlési képviselőválasztást megelőzőleg adták be. 2. Ezen feljelentés nem spontán történt, hanem hosszú unszolásra. 4. A feljelentő az ellenpárt vezetősége és a sógor. 5. E feljelentést kinyomatták és borzalmasan kiszinezve kocsiszámra szórták a kerületemben, tehát csak kortescelnak használták. 6. Az ellenpártnak főkortese Pálfy László pacsai főszolgabiró, a főszolgabírói bélyegzővel visszaélve sietett hirül adni választóinak az esetet csak azért, hogy őket meggyőződésükben megdönthesse. íme itt van a főszolgabírói hivatalos pecséttel ellátott körlevél, amelyet minden községbe és minden szavazatszedő-küldöttséghez megküldött, hogy reám senki se szavazzon, mert már le vagyok tartóztatva. 7. Azok a táviratok, amelyek azzal a szándékkal adattak fel, hogy pont a szavazás megkezdésekor érkezzenek a szavazatszedő-küldöttséghez, nyilván azéit, hogy a szavazókat megtévesszék. 8. A oelügyminister ur, aki a választások folyamán pártunknak sok kellemetlenséget okozott, más képviselőjelölteket is őrizetbe vett. 9. Ha Budapesten maradtam volna, nem tartóztattak volna le, mert a parancs csak ugy szólt, ha a kerületembe leutazom. 10. Az őrizetbevételt nem az igazságszolgáltatás rendelte el, hanem a politizáló közigazgatás, amely a választások alatt az ellenpártnak korteskedett. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Könnyen érthető, ha a nagykanizsai rendőrkapitányság pasztán erre a táviratra nem igen akart foglalkozni az ügyemmel. Távirat táviratot váltott, a telefon csengett egész nap és követelték ugy a belügyministertől, mint a vármegyei főispántól, hogy jelentsék az okokat, amiért engem őrizetbe vettek,mert őrizetbe voltam véve anélkül, hogy a feljelentés a hatóság kezénél lett volna. Amikor már le voltam tartóztatva, akkor hozták utólag a sürgősen készített feljelentést a zalaegerszegi főkapitánysághoz, ez azonban kihallgatásom után nyomban megállapította, hogy itt csak zaklatásról lehet szó, ezért szabadulni akart tőlem s át akart adni a nagykanizsai ügyészségnek, amely azonban semmi körülmények között sem volt 'hajlandó engem elvállalni, szintén ezeket az okokat hozva fel. Nagyon örültek tehát ott, amidőn eszükbe jutott, hogy az ügyet átteszi a veszprémi ügyészséghez, amely a pápai feljelentés kapcsán csakugyan illetékes is volt az én ügyemben. A választás napján, február 1-én délelőtt 11 órakor érkeztem meg Veszprémbe az ügyészséghez, amely átvette a nálam levő aktákat, azokat áttanulmányozta és már déli 12 órakor intézkedett, hogy a fogvatartásomat nem tartja szükségesnek és elrendelte ügyemben a nyomozást, de engem szabadonbocsátott. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Veszprémben megindult a nyomozás ellenem ; igaz, hogy az én nagyszámú tanúimnak kihallgatására nem került a sor, igaz, hogy az én indokaimat nem vették évi február hó 25-én, pénteken. 181 figyelembe, csak az ellenpártnak a tanúit hallgatták ki, mégis 1920 április 23-án a veszprémi kir. ügyészség ügyemben 75/1920. sz. alatt nyomozást megszüntető határozatot hozott. Ebben a határozatban a következőket mondja : »Drozdy Győző, mint nemzetgyűlési tagjelölt ellen a vád az, 1. hogy a pacsai választókerület egyes községeiben nagyobb birtoktestek felosztását tárgyalván, oly mederben tartotta beszédeit, hogy azok az ingatlan magántulajdon elvei ellen fordultak ; 2. ugyanott Lakatos Viktor pacsatüttösi lakosnak tetemes pénzösszeget ígért, hogy az ő kisgazdapárti jelöltségét támogassa ; 3. a tanácsköztársaság idején Pápán nyilvánosan olyan előadást tartott, amelyikei a hallgatóságot a házasság intézménye ellen és a papi osztály elleni gyűlöletre izgatta és őt az eljárás folytatása végett a veszprémi kir. ügyészséghez kisértette. A velem közölt adatok alapján 1920. évi február 8-án Drozdy Győző ellen a nyomozást megindítottam, a feljelentés 1. és 2. pontját — tehát a kerületemben történt feljelentést illetően — az eljárás megindítását megtagadtam, a 3. pontra nézve pedig az eljárást a bűnvádi perrendtartás 101. §-ának 1. és 3. pontja alapján a nyomozás eredményeihez képest megszüntetem.« Az indokolásban azt mondja, hogy »Drozdy Győző a proletárdiktatúra tartama alatt kommunista eszméknek hivője és követője nem volt, sőt ellenforradalmi mozgalmakban részt vett és a szegedi kormánnyal összeköttetésben állott. A budapesti június 8-i ellenforradalom alkalmával Drozdy Győző rövid időre le volt tartóztatva. Pápai viselkedéséről és magatartásáról kétségtelen, hogy onnon leveleket küldött a szegedi kormánynak, úgyszintén némely ellenforradalmi jellegű ténykedése, nyilatkozata is igazolva van. Végül pedig azt mondja az indokolás, hogy még azon esetben is, ha csakugyan igaz lenne a vád ellenem, az anyagi büntetőjog szempontjából áll az, hogy összefüggésükből kiragadta a feljelentés tárgyává tett általánosításokat tartalmazó kijelentésekben, gyűlöletre izgató tartalom nem foglaltatik és hogy alig alkalmasak arra, hogy művelt egyénekből álló, előadásokhoz szokott hallgatóságban valamely nagyobb indulatot keltsenek fel, vagy arra egyéb számba vehető hatással legyenek.« Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Eddig szerintem rendben volt a dolog, azonban sehogy sem tudtam megérteni, hogy amikor másnak ügyét az ügyészség önállóan befejezi, az én ügyemben hozott határozatát miért terjesztette fel a veszprémi ügyészség a győri főügyészséghez ? A győri főügyész is tanácstalanul állt meg az akták előtt, saját belátása szerint nem akart a dologban véglegesen dönteni és azért felküldte az igazságügyminist érhez, hogy mivel politikusról van szó, ő nem mer dönteni, ám nyilatkozzék az igazságügyminister, hogy mi történjék tovább a dologban ? Az igazságügyminister ekkor, mivel a veszprémi ügyészség illetékesség címén elutasította a zalaegerszegi feljelentésben kért eljárását, az ügyemet áttette Zalaegerszegre azzal, hogy a