Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-152

A Nemzetgyűlés 152, ülése 1921 biztosság mindenképen kedvez ezeknek a hatalmas bányatársaságoknak, úgyhogy ezeken a vidékeken igen sok erdő teljesen kipusztult. Lehetetlen dolog, hogy amikor egy nagy bányatársaság egy ankéten hivatalosan bejelenti, — amint megtörtént — hogy a kemény bányafáért tömör, tönk állapotban 2000 koronát fizet, olyan árat szabnak meg, olyan összeget, amely a megfelelő összeg felénél is jóval kevesebb. Cseh-Szlovákiában a vasúti állomáson az itteni bányák — már a salgótarjáni bányavidéken — puhafáért fizetnek szívesen 280 szokolt, vagyis 1960 koronát, a kemény bányafáért 450 szokolt, vagyis 3150 koronát, addig a kormánybiztosság kényszervágás alapján 1100 koronáért adja a bányatársulatnak a kemény bányafát. Ez, ugy-e, ezeknek a hatalmas nagy vállalatoknak, amelyek amellett a közönséget a szénnel mégis csak kiuzsorázzák, olyan segítség, amely lehetetlenség. (Ugy van! Ugy van! Mozgás.) Gaal Gaszton ; Á lényeg az, hogy szabad nekik ott kényszervágást csinálni ! B. Szterényi József: A fahivatalt el kell törölni. (Mozgás.) Őrgróf Pallavicini György: Amint emiitettem, érthető volt, amikor nem tudták, hogy honnan vegyenek bányafát, hogy akkor egy ideig ezen kényszervágásokhoz nyúltak. Ma azonban ez tisztára egyes bányavállalatok favorízációja, mert azok importálni tudnak fát, azonkívül pedig a legújabb, 1000/1921. számú ministeri rendelet teljesen szabaddá is tette már az importot. De eddig is lehetett importálni, csak importengedély kellett természetesen, ezt azonban ezek a bányatársulatok nagyon könnyen megkapták volna, mert hiszen ez országos érdek. De különösen említésre méltó az, hogy ennek a kormánybiztosnak nagyobb hatáskört biztosítottak, mint egy ministernek, sőt hatásköre a 6418/19. ministerelnöki rendelet szerint a ministertanács hatáskörével vetekszik. Eszerint a kormánybiztos jogosítva van az erdőügyekben mindazon kivételes intézkedések megtételére, amelyekre a közszükséglet igénybevételénél a törvényes rendelkezések a ministeriumot hatalmazzák fel. Sőt a 3. § szerint a faügyeket érdeklő ministeri rendeletekben felsorolt azon teendőkben, amelyek a kormány hatáskörébe lettek utalva, nemcsak önállóan jár el, de azoktól eltérő rendelkezéseket is tehet. Méltóztassék elképzelni, hogy ha valakinek ekkora hatásköre van, és ilyen hatalmas vállalatokkal áll szemben, nem kelthet-e ez jogos aggodalmat mindenkiben, aki a dolgokat objektive akarja vizsgálni, hogy vájjon a dolgok rendjén mennek-e. Igen kérem az igen t. kormányt, hogy ezt az erdőkérdést fontolja meg komolyan . . . Gaal Gaszton : Irtsa ki az erdőhivatalt ! (Derültség.) évi febr. hó 24-én, csütörtökön. 165 B. Szterényi József: A fahivatalt, hogy legyen fa. Örgr. Palíavicini György :. . . és lehetőleg szüntesse meg ezt a kormánybiztosságot, mert a szabadforgalom korlátozását abból a célból, hogy készleteket mentsünk el, tudom képzelni, de a szabadforgalom korlátozását azért, hogy pusztítsuk a meglévőt, azt még sohasem hallottuk. Ereky Károly : Hogy egyes nagy cégek olcsón kapják a fát! B. Szterényi József: Akkor lehetne fát kapni bőven ! Őrgr, Pallavicini György : Beszédem végéhez jutottam. (Halljuk ! Halljuh ! a baloldalon.) Hiszen nem akarom a t. Nemzetgyűlés türelmét tovább igénybevenni. Ebben a kérdésben nem látom azt a kellő erélyt, kellő céltudatosságot, kellő nyíltságot, amelyet én a kormányban látni szeretnék. Minden más kérdésben szívesen támogatom a kormányt, de szeretném, ha bizalmam ide is kiterjedhetne és látnám azt, hogy nem osztálypolitikát és nem egyes rétegek politikáját csinálja, és hogy kemény kézzel bele is tud nyúlni a dolgokba, hogy ilyen politika ne is legyen nálunk lehetséges. Minduntalan látom ugyanis egyes incidensekből, amelyek a Házban lefolynak, hogy sokan vannak, akik ezt az osztályellentétet tendenciózusan ki akarják élezni. Itt előfordult egy incidens, hogy mikor épen egy képviselőtársam interpellációját mondotta el, amelyben szintén egy nyilt visszaélés tisztázását kérte, egész helytelenül beállítva ugy fordult a Ház hangulata, mintha egy igen t. képviselőtársam lett volna megtámadva, Mayer t. képviselő ur, akinek tisztességében soha senki sem kételkedett és akit nem is lehet megtámadni. Rá fogok mutatni, hogy hol látom azt a rosszakaratot, amely az egyes magyar emberek között az osztályellentétet ki akarja élezni. Ez megmutatkozott azon az ülésen, amelyen az igen t. képviselő ur felolvasott egy iratot, amelyben némely urak szintén leszállítási engedélyt kértek. Ezt megszereztem magamnak, mert feltűnt az ügy, de nem akarok a meritumáról beszélni, az nem érdekes, hanem egy tisztelt képviselő ur közbeszólott, hogy : »aláírva Klein Izidor«. Én megkérdeztem, hogy van-e ilyen Klein Izidor vagy hasonló nevű ember ott és azt a választ kaptam, hogy nincs. Ezt különben egy szavahihetőségéről közismert képviselő ur kiáltotta közbe. (Mozgás. Egy hang a jobboldalon : Hát lei van aláírva?) Elnök : Kérem a képviselő urat, szíveskedjék kissé hangosabban beszélni! Örgr. Pallavicini György: Ez az incidens eszembe juttatta, hogy igenis vannak itt a parlamentben, akik a mai súlyos időkben fel akarják idézni a magyar és a magyar között az ellentétet és a harcot. En azt hiszem, hogyha valaha a világon és a történelemben Magyar-