Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-152

166 A Nemzetgyűlés 152. ülése 1921 ország rászorult arra, hogy minden magyar ember egységesen az ország mentésén dolgozzék, ma igy van (ügy van ! ügy van !) és azért igen kérem a t. kormányt, hogy belpolitikájában a legnagyobb súlyt erre a kérdésre helyezze és ha látni fogom, hogy ezen irányban a kormány komoly lépéseket tesz, akkor azt a bizalmat, amelyet talán ma még nem tudok neki előlegezni, szivesen rendelkezésére bocsátom. (Elénk éljenzés és taps a baloldalon és a középen.) Elnök : Drozdy képviselő ur a házszabályok 215. §-ára hivatkozással szót kér. A szó őt megilleti. Drozdy Győző: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Nem voltam a teremben, amikor Pallavicini őrgróf t. képviselőtársam (Halljuk! Halljuk!) ama kis füzetről tett emlitést, amelyet én szerkesztettem és amelyhez az előszót nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minister ur irta ; hallomásból azonban beszéde eme részének esszenciájáról tudomást szereztem és kötelességem két dologról röviden felvilágosítani képviselőtársamat. Először, ahhoz a könyvhöz az előszót valóban nagyatádi Szabó István minister ur irta, akinek a gondolkozásával csakugyan megegyezik az az előszó, mert méltóztassék utánanézni pl. a Házban elmondott nagy beszédének szövegében, ugyanazokat a gondolatokat méltóztatik megtalálni. A második kitétel pedig, amelyet szóvá akarok tenni, az volt állítólag, hogy hogyan tudott a minister egy olyan embernek a könyvéhez előszót irni, aki bűnvádi eljárás alatt áll. Kötelességem itt felvilágosítani t. képviselőtársamat, hogy az én ellenem indított hajszából kifolyólag a veszprémi kir. ügyészség 1920. évi április 23.-án a nyomozást megszüntető határozatot hozott. Őrgr. Pallavicini György: Nem áll! Drozdy Győző : Ezt a határozatot a győri főügyészség jóváhagyta. Csak a ministerium gondolkozott akként, hogy tegyék azt Zalaegerszegre egy másik ügyészség hatásköre alá, amelynek abszolúte semmi köze sem volt ehhez az ügyhöz, és teljesen illetéktelenül avatkozott bele az ügyembe, de még a mai napig sem emelt ellenem vádat, illetve semmiféle intézkedést nem tett, hogy a vádemelés alapján engem a Nemzetgyűléstől kikérjen. Ha pedig ez meg fog történni, akkoivazt hiszem az egész Nemzetgyűlés szine előtt nyilvánvalóvá fog válni az, hogy amit Magyarországon egy ügyészség a maga részéről befejezett, azt még a Drozdy Győző üldözése szempontjából sem lehet kiadni egy másik ügyészségnek, hogy teljesen illetéktelenül beleavatkozva, vegye fel újra az ügyet, (ügy van! ügy van! jobb felöl) Ezt akartam megjegyezni. De ha vád alatt állanék is, az sem lenne reám nézve szégyen, mert Magyarországon igen sok ártatlan ember volt vád évi febr. hó 24-én, csütörtökön. alatt. Ott vannak a kommunista feljelentések, ahol 27.000 vádlott közül csak 3000 tehát alig 10°/

0 volt bűnös, a többiek ártatlansága azután kiderült. (Zaj.) Az tehát nem dehonesztáló reám nézve még ha vád alatt állanék is, amit pedig tagadok. (Helyeslés a jobboldalon. Zaj.) Zeőke Antal : Magyarország a csodák hazája, itt minden megtörténhet. Elnök : Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik ? Kontra Aladár jegyző: Orbók Attila! Orbók Attila : T. Nemzetgyűlés ! Mióta ez a nemzetgyűlés összeült, hogy Magyarország romjain az újjáépítő munkát megkezdje, négy programmot hallottunk. Ebből a négy programúiból ugyszólván semmi sem valósult meg, leszámítva a földbirtokreformot. Nem is valósulhatott meg, mert egy évi működésünk alatt négy válságot kellett átélnünk es nagyon szomorú, sajnálatos és kárhozatos dolognak tartom, hogy a Nemzetgyűlésnek négy válságot kellett átélnie, és nem foghatott hozzá ahhoz az alkotó munkához, amelyre szükség volna, hogy Magyarországot ismét talpra állithassuk. A romokon, a füstölgő üszkökön nem egymással harcolni, egymással verekedni kellene, hanem kéz-kézbe téve, vállvetve dolgoznunk kellene, (ügy van! jobbfelöl.) és le kellene gázolnunk minden olyan személyes törekvést, amely az ország érdekeivel ellenkezik és amely válságokat idéz elő. (ügy van! jobb felöl.) Rengeteg feladat előtt állunk t. Nemzetgyűlés. Sikerűit nagy nehezen a magyar nép örök nagy vágyának eleget tennünk, annak a vágynak, amelyet századok óta egy dalban fejezett ki, hogy : Szeretnék szántani, Hat ökröt hajtani. (Egy hang jobbfelöl : Most más dal járja : hogy »soká lesz« !) Sikerült valamennyire ezt a vágyat valóra váltani a földbirtok megteremtésével, de ez a papiros-forma, ez az igéret még nem elég, ezt a földbirtokreformot végre is kell hajtanunk (ügy van ! jobbfelöl) és Isten és magyar ember ellen követnek el mindazok bűnt, akik legalább is a földbirtokreform végrehajtásáig nem türtőztetik személyes törtető ambíciójukat. A negyedik válságot elég szerencsés lefolyásúnak tartom. A kormány összetétele szerencsés, nem azért, mintha talán nagyon egységes volna, hanem épen azért, mert ugy látom, hogy ott minden pártárnyalat megfelelő számban képviselve van. (Egy hang jobbfelöl: Kivéve a népet!) Tudtommal a nép is képviselve van. Sajnos, a válság megoldása óta épen a mi pártunknak a kormányban lévő egyik bizalmi emberét lőtték