Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-151

A Nemzetgyűlés 151. ülése 1921. trianoni béke aláírásáig, szóval a múlt év tavaszának végéig egyáltalában nem engedte meg és a magyar békedelegáció elnöke gróf Apponyi Albert ismételt felszólitásának volt a következménye, (Éljenzés.) hogy tavaly májusban végre a hadifoglyok hazaszállítása- kezdetét vehette. Akkor mi minden haladék nélkül még május havában az orosz tanácskormánnyal megállapodásra jutottunk, hogy összes oroszországi hadifoglyaink hazatérését biztosítja. Ez a megegyezés létrejött és a fogolyszállitmányok kezdetben rendszeresen bonyolittattak le ; de a nyártól kezdve az Oroszországban élő, kivált pedig a múlt év nyarán Oroszországba szökött magyar kommunisták mértéktelen agitációja és állandó izgatása arra. birta az orosz kormanyt. hogy a magyar tiszteket es az intelligens polgári elemeket a hadifogolyszáilitmányokból kiválogassák és gyüjtőtáborokba, illetve börtönökbe internálják. Benkő Gábor : Túszokat kell fogni ! Gratz Gusztáv külügyminister : A magyar kormány ismételten fáradozott azon. hogy ennek a rendelkezésnek visszavonását kieszközölje. E célból közvetlen tárgyalásokba lépett az orosz kormány berlini képviselője utján, majd Nansen tanár utján és a németek közvetítésével is iparkodtunk ebben az irányban kapcsolatot nyerni az orosz kormánnyal, azonban mindezek a kísérletek eddig nem vezettek a várt eredményre. Jelenleg ismét tárgyalásokat folytatunk Révaiban, az orosz kormánynak e célból odaküldött képviselőjével, Litvinov úrral. Az a bizonyos, a külföldi lapok nyomán itt is elterjedt hír, hogy ezekre a tárgyalásokra az orosz kormány Kun Bélát delegálta volna, nem felel meg az igazságnak ; Kun Béla az egész tárgyalás ideje alatt nem is időzött Révaiban. A tárgyalások — mint minden, a szovjetkormány kiküldötteivel való tárgyalás — igen vontatottan haladnak előre, de reméljük, hogy azon uj instrukciók alapján, amelyekkel megbízottunkat röviddel ezelőtt elláttuk, a megegyezés lehetővé fog válni. A hadifoglyok gyors hazaszállításának egy másik akadálya a pénzügyi kérdés. A magyar valuta sülyedése és egész közgazdasági helyzetünk folytán sem a magyar kormány, sem a magyar társadalom nem volt képes arra, hogy a hadifoglyaink hazaszállításához szükséges összeget a maguk erejéből előteremtsék. Usetty Ferenc :, A társadalom megtehette volna. Gratz Gusztáv külügyminister : Ez megérthető, ha meggondoljuk, hogy Vladivosztokból Triesztig egyetlen ember hajójegye a legolcsóbb díjszabás szerint is száz dollárba, vagyis 60.000 koronába ; 10.000 ember hazaszállítása tehát 600 millió koronába kerül. A Németországon át való hazaszállításnál pedig csak a német kormánynak megtérítendő összeg személyenkint kb. 500 német márka, vagyis 3500 korona, tízezer embernél tehát 35 millió koévi február hó 23-án, szerdán. 133 róna. A magyar állam a hadifoglyokért már eddig is több százmilliót áldozott ; hiszen csupán a nikolsk-ussiirijski hadifogolytábornak, melyben 4— 8000 ember tartózkodik, egynapi fentartása 500 ezertől egymillió koronáig terjedő összegbe kerül. Azonban kénytelenek voltunk, épen az áldozatoknak rendkívüli nagy voltára és a mi eszközeink fogyatékos voltára tekintettel, hadifoglyaink hazaszállításánál a külföld segítségét is igénybe venni. Különös hálával kell megemlékeznem e tekintetben az amerikai társadalom nagylelkű adományairól, (ügy van ! Uyy van ! a középen.) kivált az amerikai Vörös-Kereszt Misszióról, amely a Vladivosztokból való hazaszállítást saját költségén eszközölte és a Young Men's Christian Association akciójáról, valamint a Népek Szövetsége által rendelkezésünkre bocsátott 200.000 angol fontos nemzetközi hitelről, amelyből a foglyok hazaszállításának költségeit nagyrészben fedeztük. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Ha az emiitett politikai és pénzügyi nehézségek mellett még utalok a technikai nehézségekre is, melyek különösen az orosz vasutak gyenge teljesítőképessége, az orosz hadifogoly-hazaszállitási szervezet nem kielégítően pontos működése és a hajótérhiány formájában jelentkeznek, akkor, azt hiszem, teljes képét adtam azoknak a nehézségeknek, amelyekkel e téren meg kell küzdenünk. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Jelenleg még hatvanezer, legfeljebb nyolcvanezer magyar hadifogoly tartózkodik európai és ázsiai Oroszországban. (Mozgás. Felkiáltások : Hallatlan !) E számban azonban bele vannak számítva azok is, akik nem szándékoznak hazájukba többé visszatérni, hanem a kommunistákhoz csatlakoztak. A különleges viszonyokra tekintettel nem küldhettünk Oroszországba olyan bizottságokat, mint amilyeneket a németek, osztrákok és csehek küldtek ; de az oroszokkal való tárgyalásaink alkalmával és azonkívül írásban is ismételten igyekeztünk az orosz kormányra befolyást gyakorolni hadifoglyaink helyzetének javítása érdekében. Azonkívül a németbirodalmi megbízottat, Hilger urat, valamint az orosz Zentral-EvacuationsVer

Wartung vezetőjét, Eidnek urat is megkértük, és ők vállalták is a megbízást, hogy hadifoglyaink ügyét különös pártfogásukba fogják venni. Egyáltalában azok a hivatalos közegek is, akik nálunk a hadifogolyügyekkel foglalkoznak és akik közül különösen kiemelni szeretném Kirchner Sándor ezredest, (Éljenzés.) a honvédelmi ministerium hadifogolyosztályának vezetőjét . . . Szilágyi Lajos : Öriási érdemei vannak ! Gratz Gusztáv külügyminister: ...és Jungerth osztálytanácsos urat, aki a külügyministeri umban foglalkozik ugyanezzel az ügykörrel, — a legnagyobb szeretettel és a leghumánusabb érzésekkel foglalkoznak a hadifoglyok ügyeivel, amelynek jóformán egész idejüket kizárólag szentelik. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Ami az Oroszországban visszatartott magyar tisztek és polgári elemek