Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-151
A Nemzetgyűlés 151. ülése 1921. évi február hó 23-án, szerdán. 113 Taszler Béla (Sándor Pálhoz) : Elvágódtál, öreg ! (Élénk derültség.) Weiss Konrád: Nagyon sima volt a parkett! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : ... mondom, nem ismerik sem Brüsszelben, sem Londonban. Ami pedig a Fürst Bertalan-céget illeti, a múltkor már emiitettem, hogy ez egy »Mädchen für Alles«, amely bárminek szállitására vállalkozott, de például a hadsereg az általa szállított káposztát nem vette át. Itt van nálam egy kimutatás arról, hogy Fürst Bertalan úr miféle iparigazolványokat szerzett magának. (Halljuk! Halljuk! balfelol.) 1916-ban szarvasmarhával, juhval, kecskével és sertéssel kivánt kereskedni ; 1917-ből van egy iparigazolványa, amely szerint bornagykereskedést kivan folytatni; van itt azután egy iparigazolvány, amely mezőgazdasági és konyhakertószeti terményekkel és cikkekkel való kereskedésre jogosítja, de arról, hogy ő vasanyagokkal vagy kenőolajakkal is foglalkoznék, semmiféle iparigazolványt nem tudtak feltalálni. (Derültség balfelol.) Lehet azonban, hogy Fürst Bertalan ur csak akkor szerezte volna meg ezt az iparigazolványt, ha az államvasutaktól a szállítást megkapta volna. (Derültség.) De ami a legfontosabb ennél a Knoth-féle ajánlatnál, azt a képviselő ur maga is bevallotta, elismerve, hogy ez bankgaranciát kivánt. Ezek után igazán nem tudom, miért kellett volna nekünk szerződést kötni egy olyan céggel, amely amellett, hogy magasabb árakat követelt, még garanciákat sem tudott nyújtani. Sándor Pál : Szóval Fürst Bertalan nem is létezik ? Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: Fürst Bertalan létezik, ő volt a közvetítő ennél az üzletnél. Knoth-tal az államvasutak közvetlenül sohasem tárgyalt, csak Fürst Bertalan úrral és ő bankgaranciát követelt. Weiss Konrád: Persze, hogy mindig magasabb árakat kívánhasson! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: Már most, hogy mibe került volna ez az államvasutnak, a magasabb áraktól eltekintve, azt nagyon könnyen ki lehet számítani. (TJgy. van! balfelol) Idézte a t. képviselő ur az ő ajánlatából azt is, hogy a megrendelések mindenkor előzetes árajánlatok alapján történjenek és csakis, ha az árak más szállítócégek áraival egyenlők vagy olcsóbbak, bizatik meg ezen általuk képviselt külföldi cég a beszerzéssel. A számlák mindig annak az országnak valutájában fizetendők, amelyben a rendelés teljesítése, illetőleg a szállítás történt. Ami tehát a valutát illeti, ha ezek az áruk Németországból szállíttattak volna, itt is márka lett volna kikötve, más országból való szállítás esetén pedig természetesen más valuta. Ha ebbe belement volna az államvasút, akkor kapott volna valószínűleg a NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — VIII. KÖT] Knoth cégtől egy papiros ajánlatot, de árukat valószínűleg nem, nemzetközi versenytárgyalást kellett volna kiirni, amelynek semmi eredménye sem lett volna, mert hiszen, amint múltkori beszédemben elmondottam, az államvasút nagyon sok külföldi céggel tárgyalt és sehonnan sem tudott árut kapni, tehát ez csak olyan szép beállítás, amelynek azonban semmiféle gyakorlati értéke nincs. A képviselő ur azután beszéde során többek között megkockáztatta azt is, hogy a ministerium vasúti osztálya ellenezte a beszerzést a horribilis árak miatt és amiatt, hogy a hazai ipar károsodást szenved. Ez az első betűtől az utolsóig szemenszedett valótlanság. (Nagy moegas a baloldalon. Halljuk! Halljuk! a baloldalon. Elnök csenget.) Sándor Pál : Micsoda? Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister : A képviselő urnák arra az állítására, hogy a ministerium vasúti osztálya ellenezte a beszerzést a horribilis árak miatt és amiatt, hogy a hazai ipar károsodást szenved, én azt mondtam, hogy az szemenszedett valótlanság. Sándor Pál: Ah! Weiss Konrád: Tévedni emberi dolog! Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi minister: Bizonyítson a képviselő ur. En állok eléje, hogy ugy van, amint én mondom. Azután mikor az ásványolajjal foglalkozik a képviselő ur, azt mondja, hogy miért nem vette igénybe a ministerium az Ásványolajszövetség erejét, amelyben a ministerium is képviselve van. Kifogásolta és nagyon hangsúlyozta azt, hogy német cégtől szerezzük be Lengyelországból az államvasutak olaját. Ami az Ásványolaj Szövetséget illeti, azt igenis igénybe akarta venni hivatali elődöm, az ásványolaj Szövetség azonban nem volt abban a helyzetben, hogy a legcsekélyebb mennyiségű olyan olajat szállíthasson, amilyenre az államvasutaknak szüksége volt, és határozottan kijelentette, hogy nem vállalhatja a felelősséget azért, ha az államvasutaknál üzemzavarok fognak beállni. Ekkor természetesen kötelessége volt a kereskedelemügyi minister urnák ezeket az olajokat külföldről beszerezni. A képviselő ur kifogásolta azt is, hogy miért szállítja a "Wolff-cég ezeket az olajokat, mikor ez nem tartozik a szakmájához Erre is megfeleltem már a múltkor. Á Wolff-cégnek tulajdonképen eszeágában sem volt olajat szállítani, hanem az államvasutak voltak azok, amelyek a Wolff-céget felkérték, hogy ha összeköttetéseinél fogva módjában van olajat szállítani, vállalkozzék. Erre a Wolff-cég vállalkozott, és ennek köszönhető, hogy az államvasutak ma igen tekintélyes olajkészlet felett rendelkeznek. Kifogásolta a képviselő ur azt, hogy német cégtől veszünk Lengyelországból olajat az államvasutaknak. Lengyelországból csakis a Vulkánolajat veszik az államvasutak, ez az egyedüli 15 T,
