Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-151

98 A Nemzetgyűlés 151. ülése 1921. évi február hó 23-án, szerdán. Szabó József; Kőbányán az mondják, amit én mondok. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Rassay Károly: A t. képviselő ur a budai ülésről való információit ne egy hazug riportból merítse, hanem szavahihető forrásból. Forduljon talán Schlacbta t. képviselőtársamhoz, aki jelen volt a gyűlésen, és aki, azt hiszem, nem fogja megerősíteni azt, amit, nagy sajnálatomra — ép a keresztény sajtóban ferde és hazug módon előadtak. Somogyi István: Azért mégis csak bizalmatlanságot szavaztak. Rassay Károly : Ha a kormánynak nincs álláspontja a királykérdésben, méltóztassék megengedni, de nekem és azt hiszem t. képviselőtársaim nagy többségének van. (TJgy van ! TJgy van ! a jobboldalon.) Van álláspontunk annak érdemére és a megoldás módozataira nézve. Legyen szabad utalnom arra, hogy milyen indokokból halasztatott el a király kérdés, a trónüresedés kérdésének megoldása a Nemzetgyűlés összeülésének időpontjában. Akkor nem mertek előállni ilyen hanggal, mint amilyen ma megnyilatkozik a különféle törvényhatósági testületekben ; akkor nem mertek előállani azzal, hogy nem aktuális a kérdés és hogy vannak fontosabb kérdések. T. képviselőtársaim közül nagyon sokan ott voltak azokon az értekezleteken, melyekben leszögeztük, hogy egyetlenegy szempont volt, amely visszatartott bennünket attól, hogy ezt a kérdést magában az 1920. évi I. tcikkben megoldjuk és ez a szempont az volt, hogy a tiszántúli kerületek még nem küldték be a Nemzetgyűlésbe képviselőiket. (TJgy van! TJgy van ! a jobboldalon.) Ha nem tudná t. képviselőtársam, nézze meg a törvény szövegét. A törvény szövege nyiltan utal arra, hogy ezt a kérdést a Nemzetgyűlés magának tartja fenn, a megoldandó problémák között a békekötés utáni időkre. A Nemzetgyűlés idejéből immár elmúlt több mint egy év, ha nagyon bőségesen számítom, előttünk van még háromnegyed év, sőt, ha a titkos óhajokat veszem figyelembe, talán egy-két hónap. Legyen olyan szives és mondja meg nekem t. képviselőtársam azt, hogy vájjon mikor fogja ez a Nemzetgyűlés megoldani azt a kérdést, amit maga is megerősített, kihirdetett törvényben megoldandónak tartott. Kerekes Mihály: A közigazgatás tartsa be a törvényt! Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! Ki lehet-e kapcsolni ezt a kérdést. Erre kellene egyszer már nyugodt, objektiv feleletet adni. Én azt hiszem, hogy ennek a kérdésnek kikapcsolása — ismétlem, nem a királyválasztás kérdésének kikapcsolása, hanem az elvi eldöntés kikapcsolas a sem belpolitikailag, sem külpolitikailag nem lehetséges és nem kívánatos. Nem kétséges az, t. Nemzetgyűlés, hogy konszolidációt csak akkép lehet elérni az országban, ha itt a végleges berendezkedésnek állapotához fogunk eljutni. Amig bizonytalanság van, amig ideiglenesség van, ez izgat, és igen rossz gondolatokat ad egyeseknek. Tehát elsősorban a belső konszolidáció szempontjából kell kívánnunk, hogy ezzel a kérdéssel a Nemzetgyűlés nyiltan és bátran szembenézzen, leszámoljon és azt az ország érdekében és történelmi felelősségének súlya alatt megoldja. De, t Nemzetgyűlés, számolni kell ennek a kérdésnek megoldásával azért is, mert hiszen a kormány maga is jelzi, hogy vannak alkotmányjogi problémák, amiket ő is engedélyez, hogy a Ház foglalkozhassak velük. Itt van a választójog kérdése, itt van a megyei reform kérdése, itt van a felsőház kérdése, talán még a király és a nemzet egymásközötti joga szabályozásának kérdése is. Méltóztassék nekem megmondani, míképen lehet itt nyugodt lelkiismerettel ezeket a reformokat* megoldani addig, amig nem vagyunk tisztában azzal, hogy tulajdonképen idegen érdekekkel összeszőtt dinasztia fog-e itt továbbra is uralkodni, vagy tényleg lesz-e végre nemzeti királyság ! Balla Aladár: Ez, a kérdés! Rassay Károly : En nem láttam még épületet felülről, a tetőről kezdve építeni, hanem csakis alulról. Ennek az alapfundamentumnak az alkotmány épületénél a trón kérdésének, a dinasztia kérdésének kell lenni. Tisztelt Nemzetgyűlés! Bátor voltam már eddig is utalni arra, hogy a nagy problémáknak érlelődniök kell az érdeklődés tüzében De hát hogyan és miképen méltóztatnak gondolni e problémák megoldását, ha senki sem szólhat róluk, ha senki nem irhát róluk és ha száműzték ezeket, mint valami mostohagyermeket, még a törvényhozás terméből is? Hogyan alakuljon ki a nemzet akarata, felfogása világosan, hogy ne csak mi ismerjük, hanem azok is megismerjék, akiknek ezt hangosan kell a fülükbe kiáltani? (TJgy van! jobbfélöl.) Meskó Zoltán: A nép már 400 év óta kikapcsolta ! Rassay Károly: Tisztelt Nemzetgyűlés! Sokat hallottunk a személyi kérdés kikapcsolásáról. Rá kell mutatni azonban arra, hogy mindeddig, amig a törvényhozás a legitimitás gondolatát törvényhozási utón el nem utasítja magától, addig a személyi kérdés kikapcsolhatatlan, mert az egyik elvi álláspont önmagában foglalja a személyi kérdést is. Aki a legitimitás mellett van, az a személyi kérdést is belevitte a vitába. Hogy mennyire belevitte, t. Nemzetgyűlés, arra vonatkozólag ma reggel kaptam a kezemhez az amerikai »Szabadságinak nemrég megjelent számát, amely nagy betűkkel ír arról, hogy Dvorcsák Győző képviselőtársunk elment Pranginba, tisztelegni a koronás királynál. Balla Aladár: Kinek a pénzén?!