Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.
Ülésnapok - 1920-151
J Nemzetgyűlés 151. ülése 1921. évi február hó 23-án, szerdám. 90 Rassay Károly : Én már nem merem kétségbe vonni nemcsak a jogát, hanem még az időszerűségét sem annak, hogy képviselőtársaim most, amikor a királykérdés ki van kapcsolva, tisztelegni járjanak, de az, t. Nemzetgyűlés, hogy egy ilyen lapot lehet itt terjeszteni, amelyikben nyíltan le van irva, hogy Dvorosák képviselőtársunk két óra hosszat társalgott a királlyal, aki erősen készül az országba való visszatérésre, és bizonyosra veszi, — mondja Dvoresák az amerikai lap tudósítójának — hogy valamikor Junius ós szeptember között el is fogja foglalni szent István trónját. (Élénk ellenmondások jobb felöl.) — talán mégsem közömbös előttünk. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Méltóztassanak megengedni, hogy e jelenségek után ujra kérdezzem : Ki lehet kapcsolni ezt a kérdést ? Én ugy látom, t. Nemzetgyűlés, hogy nem lehet, de nem is érdeke a nemzetnek, hogy ezt a kérdést kikapcsolja. A királykérdés ma olyan érzékeny pontja a magyar nemzet testének, amelyen keresztül álokoskodással, áltörvényességeknek álmagyarázatával a fennálló állami rendet vonják és vonhatják kétségbe. Hiszen, t. Nemzetgyűlés, ez nem is olyan szokatlan jelenség. Van a Háznak is egy képviselője, Beniczky t. képviselőtársam, aki egy nyilatkozatban nyíltan kijelentette, hogy ő mint minister az 1848 : III. te. alapján létesített főrendiházi bíróságnak tartozik felelőséggel. Ezzel nyíltan megtagadta azt a törvényt, amelyet mi itt a ministeri felelőségről hoztunk. Azután, t. Nemzetgyűlés, itt van Károlyi József főispán esete. A ministerelnök ur egy interpellációra adott válaszában szives volt bejelenteni, hogy Károlyi József főispán, aki nyilt ellentétbe jutott a fennálló állami renddel, amikor a hatalmát nem a kormányzótól nyert kinevezéstől, hanem IV. Károly királytól származtatja, — fel lesz mentve állásától. Ennek immár, ha nem csalódom, két hónapja van és ha szabad érdeklődnöm : Vájjon fel van már mentve Károlyi József főispán? (Mozgás jobbfelöl. Zaj.) És ha nem, miért. Ereky Károly. A többség mit szól ehhez? Ez kormányigéret ? Rassay Károly: Tisztelt Nemzetgyűlés! Vájjon lehet-e csodálkozni, hogy ösztönzést ós bátorítást kapnak azok a tényezők, amelyek, mint Pestvármegye tegnapi törvényhatósági bizottsági ülésén is ujra meg ujra jelentkeznek, amikor a ministerelnök ur Ígérete ellenére, és a Nemzetgyűlés tapsai között tett kijelentése ellenére Károlyi József főispánt még ma sem mentette fel. Vájjon miegyéb ez, mint látszólagos szankcionálása felsőbb helyről ugyanannak # a felfogásnak, amit mi itt — akarom hinni, hogy kivétel nélkül — elitélünk? Kerekes Mihály: Nem szabad a beteg emb.ert izgatni! Rassay Károly: Tisztelt Nemzetgyűlés! Andrássy Gyula t. képviselőtársam is adott nyilatkozatokat, amelyekben kétsógbevonta, hogy ennek a Nemzetgyűlésnek joga volna közjogi problémákat, alkotmányreformokat megoldani. Hova fogunk jutni, t. Nemzetgyűlés, ha ez a felfogás napról-napra és mindig tekintélyesebb és tekintélyesebb helyről és ajkakról fog a nemzet előtt elhangzani. A forradalomtól félünk, t. Nemzetgyűlés? Ez már maga a forradalomnak az állapota. (Ugy van! Helyeslés jobbról.) Mert vagy mi reprezentáljuk itt a törvényhozói hatalmat és a szuverenitást és akkor kíméletlenül el kell nyomni és mint a fennálló állami rendbe ütköző jelenségeket meg kell akadályozni az ilyen nyilatkozatokat és az ilyen megnyilatkozásokat, vagy pedig, t. Nemzetgyűlés, ha nem tudjuk megakadályozni, akkor tartozunk azzal, hogy bevalljuk ezt és hazamenjünk. Kerekes Mihály : Valljuk be, hogy tehetetlenek vagyunk! (Mozgás.) Rassay Károly : Úgy érzem, a nemzet érdeke az, hogy a legitimitás gondolata a Nemzet' gyűlés által törvényhozási utón elutasittassék. (Zaj bal felöl.) Mert mindaddig, amig meg nem történik, belső konszolidáció nem lehetséges, sőt azt mondhatnám, igazán egészséges pártaiakulás sem lehetséges. Mert csak olyan törvényhozói testületben lehetséges egészséges pártalakulás, ahol a legfőbb kérdésben, a fennálló rend törvényességének kérdésében a képviselők, a törvényhozás tagjai között eltérés nincs. A francia nemzetgyűlés, (Halljuk! jobbfelöl) t. uraim, öt évig működött. Voltak annak a tagjai között (Zaj. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl) republikánusok, voltak monarchisták s ezek között ismét a személy szerint további tagozódások, de ennek ellenére ez a nemzetgyűlés öt éven keresztül a legeredményesebb törvényhozói működést fejtett ki. Miért ? Azért, mert egy kérdésben : az államformának, az államfőnek kérdése tekintetében kivétel nélkül alávetették magukat előre a nemzetgyűlés döntésének, a fennálló állami rend és berendezkedés törvényességének kérdésében semmiféle kétség és ellentét nem volt és nem is merte azt senki kétségbe vonni. T. Nemzetgyűlés! Ezért kell nekünk a legitimitás kérdését is, amely -— gondolom — egy sebezhető pontja a fennálló rendnek, itt végre törvényhozási utón elintézni és elutasítani. (Ugy van! jobbfelöl.) T. Nemzetgyűlés! Azt hiszem, ugyanez a kötelességünk nekünk külpolitikai szempontból is. (Ugy van ! jobbfelöl.) Apponyi Albert. Pallavicini György őrgróf, sőt legutóbb Milotay István t. képviselőtársaim megállapították itt a Nemzetgyűlés szine előtt, hogy a mi külpolitikai helyzetünk rosszabbodott. Megállapították azt, hogy mi tulajdonképen izoláltabbak vagyunk ma, mint két évvel ezelőtt voltunk. (Ugy van!
