Nemzetgyűlési napló, 1920. VIII. kötet • 1921. február 17. - 1921. március 14.

Ülésnapok - 1920-151

A Nemzetgyűlés 151. ülése 1921. amikor arról beszélünk, bogy minden hatóság szoríttassák a maga hatáskörébe, az, bogy végre a végrehajtó hatalom is maradjon meg a végrehajtó hatalom körében s a törvényhozói hatalomnak is adassék meg a törvényhozói hatalmat megillető jogkör. (Helyeslés a jobboldalon.) Legyen vége a kivételes törvények alapján adott felhatalmazásnak. (Helyeslés jobbfelöl.) Balla Aladár : Még mindig háborút játszunk! Rassay Károly : Legyen vége végre annak a visszaélésnek, hogy amikor a Nemzetgyűlés mint törvényhozó testület működik — azt kell mondanom, mint leegyszerűsített törvényhozói testület, mert hiszen nincs két kamara, nincs törvényszentesités, csak egy szuverén Nemzetgyűlés és kihirdetésre hivatott államfő van — akkor törvényhozói kérdéseket rendeletek utján, kényelmi szempontból a végrehajtó hatalom intézzen. (Helyeslés jobbfelöl.) Az a körülmény, hogy a kormány nem tartotta szükségesnek, hogy a kormányvitát bemutatkozása alkalmával befejezzék, és hogy mintegy bizalmi nyilatkozatot kór jen kormányzati működésének megkezdéséhez, nem szolgált sem a Nemzetgyűlés, sem a kormány tekintélyének emelésére. Mert csak két dolog lehetséges. Vagy nem rendelkezett a kormány azzal a politikai előrelátással, bölcseséggel és tapasztalattal, amely szükséges ahhoz, hogy egy ilyen vitát a Nemzetgyűlés előtt elintézzen, mielőtt kormányzati működését megkezdi, vagy a másik eshetőség — sa lefolyt két hónap eseményei és az a sokat tagadott, asonban valóságban lefolyt kormányválság s annak eseményei is azt látszanak mutatni, hogy inkább valószínű, hogy a kormány nem fektetett súlyt a Nemzetgyűlés bizalmi nyilatkozatára, (Felkiáltások a jobboldalon: Egészen biztos! Zaj.) Ha nézem az elmúlt parlamenti időszakot, amely a Nemzetgyűlés mögött áll, kénytelen vagyok megállapítani, hogy a Nemzetgyűlést mi szuverónnak deklaráltuk, kizárólagos szuverenitással ruháztuk fel, de akik ezt legkevésbé vették komolyan, azok eddig maguk a kormányok voltak, (ügy van! Ügy vont a jobboldalon.) Az 1920. évi I. te. érteimében a nemzeti szuverenitás kizárólagos képviselője a Nemzetgyűlés. Minden jog, amely itt ebben az országban ma a közhatalom tekintetében létezik, innen származik, és ezzel szemben ezek a jövőmenő kormányok a Nemzetgyűlést mindig ugy kezelték, mint valami kellemetlen szükségességet. Ereky Károly: Ballasztot! Kivételes hatalommal uralkodik a kormány ós nem törődik a Nemzetgyűléssel. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Rassay Károly: De talán, elmondhatom, nem volt egy kormány, sem, amely ennek a felfogásnak olyan nyiltanj olyan brüszken adott évi február hó 23-án, szerdán. 93 volna kifejezést, mint kormány,' amelynek bemutatkozása felett a vitát most folytatjuk. Ereky Károly: Itt diktátorok vannak! Kijelentették ! Pénzügyi diktátor ! Rassay Károly : Ez a kormány már születése pillanatában tulajdonképen megtagadta volt a parlamentarizmust. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Ez a kormány felváltotta az elődjét és csodálatos módon, bár nagyon sokszor verték a fejünkhöz az elmúlt időszak alatt, hogy nem szabad kormányválságot csinálni ebben a nehéz időben, mégis azt láttuk, hogy épen ez a kormány és a kormánynak a feje provokált egy olyan kormányválságot, amelynek semminemű tárgyi indoka és alapja nem volt. (Ugy van! Ugy van ! a jobboldalon.) Itt folyt le előttünk az eset. A pénzügyminister ur a parlamentáris érzéknek megfelelően nem akart minister maradni abban a pillanatban, amikor látta, hogy nincs mögötte párt. Bár követték volna példáját a többiek. Lemondott. És mi történt? A ministerelnök ur egy pózzal az angol alkotmányra való hivatkozással beadta az egész kormány lemondását. S ekkor az történt, hogy bár a kormányválság egy minister személyére koncentrálódott, a ministerelnök ur mégis felhasználta a kormányválságot arra, hogy kilökje a kabinetjéből azokat a ministereket, akiknek egyedül volt parlamenti gyökerük és pártjuk (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) . . . Balla Aladár : A királyválasztókat ! Rassay Károly : ... és megtöltötte a kabinetjét olyanokkal, akik ezzel a Nemzetgyűléssel sem párt, sem érzelmi közösségben nem állanak. (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon ) Én a parlamentarizmust ugy tanultam, hogy parlamentarizmus az, amikor a parlament többsége adja a kormányt, de nem parlamentarizmus az, amikor jön egy kormány, hogy a parlamentet a saját képére és hasonlatosságára átalakítsa. (Ugy van! Ugy van! jobb felöl.) Balla Aladár: Ezt már láttuk Khuennél. Rassay Károly : Nem is akarok kitérni arra, hogy a kormány bemutatkozása alkalmával milyen hidegvérrel tűrte azt a lehetetlen helyzetet, hogy azt a ministert, a volt pénzügyminister urat, akinek a személyével görögtűz mellett szolidaritást vállalt, az uj pénzügyminis ter itt a Nemzetgyűlés szine előtt a legsúlyosabban lekritizálja. Tanújelét adta annak, mennyire nincs érzéke a parlamentarizmus iránt abban a tekintetben sem, hogy a minister nemcsak a resszortjáért felelős, a resszortjában tett kormányzati intézkedésekért, hanem felelős az egész kormány működéséért. Ha a ministerelnök ur és a kormány bentmaradt tagjai fedezték a volt pénzügyminister ur pénzügyi politikáját, amelyei én nem értek egyet, legalább is szokatlan dolog a parlamentarizmus szempontjából, hogy nyíltan dezavuál-