Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-131

A Nemzetgyűlés 131. ülése 1920, legideálisabb állapotnak azt tartanám és a felekezetek összeforrásának legszebb jelét abban látnám, lia eljönne az az idő, amelyben Magyarországnak minden bevett vallásfelekezete ugyanazt a történelmi könyvet használhatná és taníthatná. Mivel azonban ez ideális kivánság és ennek az ideje még messze van, anélkül, hogy a tanszabadságot és az előadói szabadságot korlátoznám ezáltal, addig, amig a viszonyok kedvezőbben nem alakulnak, nagyon helyes volna, ha a számtant, olvasókönyvet, természetrajzot, alkotmánytant, szóval a semmi felekezeti szempont alá nem eső tankönyveket az állam bocsátaná ki minél olcsóbb áron, hogy igy jussanak a gyermekek kezébe. Usetty Ferenc : Kis jóakarattal már régen meg lehetett volna csinálni. Csukás Endre : Ezenkivül szükségesnek látok még egy dolgot felhozni. Azt mondják, hogy a tankönyvek előállitása most óriási nehézségekbe ütközik, azt is mondják, hogy nincs a tankönyvek számára papiros. (Az elnöki széket Bakovszky István foglalja el.) Elszomorodott lélekkel megyek el mindig a könyvesboltok kirakatai előtt. Modernebbnél modernebb testes regények vannak ott kifüggesztve, a cím alá van nyomatva, hogy nyomatott vagy kiadatott 1919-ben, vagy 1920-ban. Ha a detektivregényeknek és mindenféle ilyen regényfajtának kerül papiros, ugy hogy azok testes köteteket képeznek és megszerezhetők számtalan példányban, akkor miért ne lehetne az államnak hatalma ahhoz, hogy a tankönyvek számára is megszerezze a papiranyagot és azokat a tankönyveket minél olcsóbban juttassa a gyermekek kezébe. Ettől a szemponttól vezéreltetve, a következő interpellációt vagyok bátor az igen t. kultuszminister ur elé terjeszteni: (Olvassa). 1. Lehetőnek tart-e a kultuszminister ur olyan intézkedéseket, amelyek alkalmasak a tankönyvek árának mérséklésére és a tanitás költségeinek ezáltal való csökkentésére? 2. Célszerűnek tartaná-e a minister ur a normális viszonyok visszatértéig egységes tipiisu tankönyvek kiadását elrendelni, hogy ezáltal olcsóbb tankönyvek legyenek beszerezhetők? 3. A tankönyvek árát hajlandó-e a minister ur egy szakértő bizottság által kötelezőleg megszabatni ? Elnök : Az interpelláció kiadatik a kultuszminister urnák. Soron van? Héjj Imre jegyző: Paczek Géza. Paczek Géza : Visszavonom interpellációmat. Elnök : Ki következik ? Héjj Imre jegyző: Paczek Géza. Paczek Géza : T. Nemzetgyűlés ! Ezt a második interpellációmat is visszavonom azért, évi november hó 17-én, szerdán. 91 mert a belügyminister ur privatim eleget tett a kérésemnek. Elnök : Tehát mindkét interpellációját visszavonja a képvisejő ur ? Paczek Géza : Igen. Ezenkivül a választ váró interpellációk közül a 17-ikre már szintén megkaptam a választ az életben ... Elnök (csenget): Kérem képviselő ur, a t. képviselő urnák nincs joga erről nyilatkozni. A házszabályok előirják, miként kell az interpellációkat elintézni és ettől eltérni nem lehet, akár megtörtént valami az életben, akár nem. Paczek Géza : Az is el van már intézve. Elnök : Ez mindegy. Nekem csak ahhoz van közöm, ami a Ház előtt intéztetett el. Következik ? Héjj Imre jegyző: Madarász Zsigmond! Madarász Zsigmond : Igen t. Nemzetgyűlés ! Bocsánatot kérek, hogy szives türelmüket igénybe veszem. Az én interpellációm nagyon is aktuálissá vált, ezt bizonyitja az, hogy azok, akiknek megsértése Ugyében ezt az interpellációt előterjesztem, már az öklüket és a botjukat használták. Mikor peclig a falu népe is ide kerül, akkor valószinü, hogy annak a falu népének baja is van. T. Nemzetgyűlés ! Sajnálom ugyan, hogy üres padsoroknak kell az interpellációm magyarázatát előadni, de jobb szeretem, ha az a falu népe nem látja az itt történteket. Én nem mondom, hogy ne versenyezzünk itt egymással, de ne abban versenyezzünk, hogy hogyan tudjuk egymást jobban megsérteni, hanem abban, hogy ennek a szerencsétlen hazánknak ujjáépitésén melyikünk tud többet dolgozni. (Ugy van!) Ha az a falu népe, amelynek érdekében most beszélni akarok, igy dolgoznék, valószinü, hogy nem lenne az országnak kenyere. T. Nemzetgyűlés ! A boradóbüntetésekről és a pénzUgyőröknek önkényes büntető dolgairól akarok szólni. Ismeretes dolog, hogy amióta a boradótörvény megvan, azóta a közigazgatási hatóságok rendesen minden ősszel felhívták a lakosságot, hogy jelentse be a borát az adó" alapra, Renczes János: Most is ugy van! Madarász Zsigmond : A forradalom után és a kommün után a múlt ősszel ez nem történt meg és igy ne csodáljuk, ha esetleg az a termelő nem jött önként, de hiszen nem hivták fel rá és el is felejtette. Tudjuk, hogy az áldatlan kommün alatt azt is kidobolták a községekben, hogy öt holdon alul adót sem kell fizetni. Május havában hirdették ki, hogy jelentse be mindenki a borát és a hátralékot fizessék be. Ezt szivesen is tették, de megtörtént az, hogy a finánc azt mondta: eltitkolta a borát, ez büntetés alá esik. Az egyik jegyzőség is, a másik is, hektoliterenként 14 koronájával vetette ki a boradót, a harmadik pedig nem. Az egyik helyen elvette a finánc a 14 koronát, a másik helyen nem. Itt van épen Szenyéri kisgazdatársamnak kérvénye, mely szerint május havában elvette