Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-131
92 A Nemzetgyűlés 131. ülése 1920, a finánc a tizennégy korona hektoliterenként boradót. A nyugta is bent van a kérvényben, ezt mellékelem is az interpellációmhoz, hadd lássa meg a pénziigyminister ur ennek a bizonyítékát. Egy hónap múlva azután beidézték, hogy fizesse meg a büntetést. Bemegy, megi Íiia a büntetés kifizetését. Erre mit csinálnak ? Csendőröket küldenek a házába és behurcolják Marcaliba azért, mert újra nem akarta megfizetni a büntetést. Azután hazaeresztették. De nemcsak itt, hanem a járásomnak minden községében annyira elterjedt az a dolog, hogy pl. Böhönye községből három kisgazdaembert és három hadiözvegyet hurcoltak be a csendőrök, épen a boradó-büntetés miatt. Mikor bevitték a pénzUgyőri szakaszhoz, kérdezték, hogy hajlandó-e megfizetni a boradó-büntetést? — Nem. — Akkor elmehet haza. Ilyen meghurcoltatásokat nem sziveiket a falu népe. Nem volna csoda, ha teljesen elfogyna a türelme annak a falu népének, amelyet folyton csak rekvirálunk, maximálunk és büntetünk. ( Ugy van ! a baloldalon.) Jól vagyok informálva, mert adőtiszt mondta, hogy a pénzUgyőrök 70—80 ezer koronát keresnek havonta. Annyira elmérgesedett a • dolog, hogy folyton arra vetik magukat, hogy hol mit tudnak szerezni. Ki volt dobolva, hogy az idei bort be kell jelenteni. Két hetet adtak erre, de ez nem elég, mert a törvényben ki van mondva, hogy negyvennyolc órán belül tartozik bejelenteni. Volt aztán olyan is, aki két hét alatt sem jelentette be, azután két-három nap múlva ment a jegyzőhöz bejelenteni. Azt mondja a jegyző : Elküldtem már a pénzUgyőrökhöz. Odament az illető s ekkor azt mondták neki : elkésett, fizet 1000 korona büntetést. Az atyafi sokai ta: Mi lett belőle? Nagy kegyesen leengedtek 700 koronát, a 300 koronát pedig megfizette. Benkö Gábor : A pénzUgyőr engedte le ? Madarász Zsigmond : Igen, leengedett 700 koronát. Most mindenki bejelentette a borát. Körüljárják a pincéket, ahol pár literrel többet találnak, ott ezreket kérnek, azután nagy kegyesen leengednek pár ezer koronát. A szegény gazda meg van ijedve s azt mondja, hogy ha már kétezer koronát leengedtek, jó lesz a többit megfizetni, mert különben az egészet követelik. Ilyen dolgokkal szereznek pénzt. Megtörtént az is, hogy egy marcali kisgazdát, aki most érkezett haza Amerikából és vett 20 hold földet, az illetékkiszabásnál megbüntettek 52.000 koronára. (Felkiáltások balfelöl : Hallatlan!) En nem tudom, hogy hova megyünk! Hogyan van ezeknek akkora önkényes hatalmuk? Ha már van fellebbvalójuk, parancsolójuk és korlátozójuk, nem mehetnek azok ugy, mint a zabolátlan lovak. Ugy hiszem, hogy meg lehet fékezni azt a fináncot is, ha pedig nem, akkor nem lesz más hátra, mint az, hogy elpusztulnak. De hogyan? évi november hó 17-én, szerdán. Ha a kisgazdák elmennek a birtokukról, ők is elpusztulnak, mert nem lesz mit keresni és nem lesz élelmük. Különben boradó szerintem olyan helytelen adó, hogy ezt helyesebben lehetne csinálni. Itt a szorgalom, a munka, a becsületesség van megadóztatva, amit könnyen bebizonyitok. Én dolgozom a szőlőmben, semmi költséget nem kímélek, a szomszédom pedig hanyag, lusta, tunya, nem dolgozik, nekem terem borom, én fizetek adót, a szomszédomnak nem terem, ő nem fizet. Henzer István: Nem is iszik! Madarász Zsigmond: Tehát ha dolgozom, akkor fizetek. Amellett egy másik szomszédom ugy dolgozik, mint én, de én becsületesen bevallom a boromat és fizetek, az nem vallja be és nem fizet; itt tehát a becsületesség van megadóztatva. Sokkal helyesebb volna a szőlő földadóját bizonyos százalékkal emelni ; azt azután mindenki egyenlően fizetné. A fináncnak nem adnánk azután teret, nem tudom, mire ; liiszen azt irja itt a kérvényező : Pénziigyminister uram, szeretett édesatyám, már mikor múlik el tőlünk ez a keserű pohár? Mert kiszívja a finánc minden vérünket, mert azok folyton találnak címeket büntetésre. Ezekre való tekintettel a következő interpellációt intézem a pénzUgyminister úrhoz (olvassa) : »Van-e tudomása a pénzUgyminister urnák arról, hogy a pénzUgyőrök a falvak népét folytonos izgatottságban tartják, mert mindenféle eszközzel büntetés fizetésére bírják, csendőrökkel hurcoltatnak be oly 60—70 éves kisgazdákat is a járási székhelyre, akik még soha csendőrök által hurcolva nem voltak és olyanokat is, akiktől a boradót már felvették, amelynek bizonysága az idemellékelt kérvény és nyugta? Hajlandó-e a pénzUgyminister ur az iránt sürgősen intézkedni, hogy a falvak népei nyugodtan dolgozhassanak és az elkeseredés oda ne jusson, hogy még kellemetlen következményeket szüljön ?« Elnök: Az interpelláció kiadatik a pénzUgyminister urnák. Soron van? Héjj Imre jegyző : Usetty Ferenc ! Usetty Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! Végtelenül sajnálom, hogy ilyen kevesen vagyunk itt, azonban nem halasztóm el interpellációmat, mert olyan közérdekű kérdésről szól, hogy azt hiszem, legalább a lapokból fog majd az illető minister ur tudomást szerezni arról, amit mondandó vagyok. A legutóbbi napokban történt eseményekkel kapcsolatban az a tény, hogy lehetséges volt Budapesten egy előkelő szállodát megszállni, üzemét valósággal kisajátítani, ott dorbézolni, garázdálkodni olyan egyéneknek, akik u&yan uniformist viseltek, de katonák nem voltak, egy