Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-131

92 A Nemzetgyűlés 131. ülése 1920, a finánc a tizennégy korona hektoliterenként boradót. A nyugta is bent van a kérvényben, ezt mellékelem is az interpellációmhoz, hadd lássa meg a pénziigyminister ur ennek a bizo­nyítékát. Egy hónap múlva azután beidézték, hogy fizesse meg a büntetést. Bemegy, meg­i Íiia a büntetés kifizetését. Erre mit csinál­nak ? Csendőröket küldenek a házába és behur­colják Marcaliba azért, mert újra nem akarta megfizetni a büntetést. Azután hazaeresztették. De nemcsak itt, hanem a járásomnak min­den községében annyira elterjedt az a dolog, hogy pl. Böhönye községből három kisgazda­embert és három hadiözvegyet hurcoltak be a csendőrök, épen a boradó-büntetés miatt. Mikor bevitték a pénzUgyőri szakaszhoz, kérdezték, hogy hajlandó-e megfizetni a boradó-büntetést? — Nem. — Akkor elmehet haza. Ilyen meghurcoltatásokat nem sziveiket a falu népe. Nem volna csoda, ha teljesen elfogyna a türelme annak a falu népének, amelyet foly­ton csak rekvirálunk, maximálunk és bünte­tünk. ( Ugy van ! a baloldalon.) Jól vagyok informálva, mert adőtiszt mondta, hogy a pénzUgyőrök 70—80 ezer koro­nát keresnek havonta. Annyira elmérgesedett a • dolog, hogy folyton arra vetik magukat, hogy hol mit tudnak szerezni. Ki volt dobolva, hogy az idei bort be kell jelenteni. Két hetet adtak erre, de ez nem elég, mert a törvényben ki van mondva, hogy negyvennyolc órán belül tartozik bejelenteni. Volt aztán olyan is, aki két hét alatt sem jelentette be, azután két-három nap múlva ment a jegyzőhöz bejelenteni. Azt mondja a jegyző : Elküldtem már a pénzUgyőrökhöz. Odament az illető s ekkor azt mondták neki : elkésett, fizet 1000 korona büntetést. Az atyafi sokai ta: Mi lett belőle? Nagy kegyesen leen­gedtek 700 koronát, a 300 koronát pedig meg­fizette. Benkö Gábor : A pénzUgyőr engedte le ? Madarász Zsigmond : Igen, leengedett 700 koronát. Most mindenki bejelentette a borát. Körüljárják a pincéket, ahol pár literrel többet találnak, ott ezreket kérnek, azután nagy ke­gyesen leengednek pár ezer koronát. A szegény gazda meg van ijedve s azt mondja, hogy ha már kétezer koronát leengedtek, jó lesz a többit megfizetni, mert különben az egészet követelik. Ilyen dolgokkal szereznek pénzt. Megtörtént az is, hogy egy marcali kis­gazdát, aki most érkezett haza Amerikából és vett 20 hold földet, az illetékkiszabásnál meg­büntettek 52.000 koronára. (Felkiáltások bal­felöl : Hallatlan!) En nem tudom, hogy hova megyünk! Hogyan van ezeknek akkora önkényes hatalmuk? Ha már van fellebbvalójuk, paran­csolójuk és korlátozójuk, nem mehetnek azok ugy, mint a zabolátlan lovak. Ugy hiszem, hogy meg lehet fékezni azt a fináncot is, ha pedig nem, akkor nem lesz más hátra, mint az, hogy elpusztulnak. De hogyan? évi november hó 17-én, szerdán. Ha a kisgazdák elmennek a birtokukról, ők is elpusztulnak, mert nem lesz mit keresni és nem lesz élelmük. Különben boradó szerintem olyan helytelen adó, hogy ezt helyesebben lehetne csinálni. Itt a szorgalom, a munka, a becsüle­tesség van megadóztatva, amit könnyen bebizo­nyitok. Én dolgozom a szőlőmben, semmi költ­séget nem kímélek, a szomszédom pedig ha­nyag, lusta, tunya, nem dolgozik, nekem terem borom, én fizetek adót, a szomszédomnak nem terem, ő nem fizet. Henzer István: Nem is iszik! Madarász Zsigmond: Tehát ha dolgozom, akkor fizetek. Amellett egy másik szomszédom ugy dolgozik, mint én, de én becsületesen be­vallom a boromat és fizetek, az nem vallja be és nem fizet; itt tehát a becsületesség van megadóztatva. Sokkal helyesebb volna a szőlő földadóját bizonyos százalékkal emelni ; azt azután min­denki egyenlően fizetné. A fináncnak nem ad­nánk azután teret, nem tudom, mire ; liiszen azt irja itt a kérvényező : Pénziigyminister uram, szeretett édesatyám, már mikor múlik el tőlünk ez a keserű pohár? Mert kiszívja a finánc minden vérünket, mert azok folyton találnak címeket büntetésre. Ezekre való tekintettel a következő inter­pellációt intézem a pénzUgyminister úrhoz (olvassa) : »Van-e tudomása a pénzUgyminister urnák arról, hogy a pénzUgyőrök a falvak népét foly­tonos izgatottságban tartják, mert mindenféle eszközzel büntetés fizetésére bírják, csendőrökkel hurcoltatnak be oly 60—70 éves kisgazdákat is a járási székhelyre, akik még soha csendőrök által hurcolva nem voltak és olyanokat is, akik­től a boradót már felvették, amelynek bizony­sága az idemellékelt kérvény és nyugta? Hajlandó-e a pénzUgyminister ur az iránt sürgősen intézkedni, hogy a falvak népei nyu­godtan dolgozhassanak és az elkeseredés oda ne jusson, hogy még kellemetlen következményeket szüljön ?« Elnök: Az interpelláció kiadatik a pénz­Ugyminister urnák. Soron van? Héjj Imre jegyző : Usetty Ferenc ! Usetty Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! Végtelenül sajnálom, hogy ilyen kevesen vagyunk itt, azon­ban nem halasztóm el interpellációmat, mert olyan közérdekű kérdésről szól, hogy azt hiszem, legalább a lapokból fog majd az illető minister ur tudomást szerezni arról, amit mondandó vagyok. A legutóbbi napokban történt események­kel kapcsolatban az a tény, hogy lehetséges volt Budapesten egy előkelő szállodát megszállni, üzemét valósággal kisajátítani, ott dorbézolni, garázdálkodni olyan egyéneknek, akik u&yan uniformist viseltek, de katonák nem voltak, egy

Next

/
Thumbnails
Contents