Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-130
S4 A Nemzetgyűlés 130. ülése 1920.. évi november hó 16-án, kedden. Drozdy Győző : . , . akinek zivataros múltja bizonyíték arra nézve, bogy mindig a konjunktúrák után kapkodott. (Nagy zaj balfelöl) Elnök : Nem engedhetem meg, hogy a képviselő ur egy képviselőtársunkat megsértse. Drozdy Győző: Aki annyi embert rágalmazott meg, mint Lingauer, az ne beszéljen. (Folytonos zaj.) Elnök: A képviselő ur személyes kérdésben azért kapta meg a szólás jogát, hogy személyes támadást visszautasítson, de nem azért, hogy támadjon. (Helyeslés.) Drozdy Győző : A másik képviselőtársam ... Elnök: Nem engedem meg, hogy a képviselő ur felszólalását, s ebben támadásait tovább folytassa. (Helyeslés. Zaj.) T. Nemzetgyűlés ! Egy kijelentést kell itt tennem. (Halljuk! Halljuk!) Reggel 11 óra óta folyik itt a mai tárgyalás a legnagyobb zajban, izgalomban. Az elnököt magát is izgalomba hozza ez a folytonos közbeszólás, ez a küzdelem a rendetlenséggel szemben. Ebben az izgatottságomban én azt mondottam Fangler t. képviselő urnák az eljárására, hogy az kocsmába va]ó tempó. Én ezt a kijelentésemet mélyen sajnálom. Méltóztassanak elhinni, hogy az én idegeimet is igénybe vette a mai délelőtt. Méltóztassanak tehát kijelentésemet ennek tulajdonítani, és nekem ezt a számból kisiklott megjegyzést megbocsátani. (Helyeslés.) Pallavicini György őrgróf képviselő urat illeti a szó. Őrgr. Pallavicini György: T. Nemzetgyűlés! A házszabályok 209. §-ához kívánok felszólalni. Ez a szakasz a következőképen hangzik (olvassa): »A vita folyamán szót kérhetnek azok is, akik : a) személyes megtámadás visszautasítása, b) félreértett szavaik valódi értelmének helyreállítása, valamint c) a házszabályok valamely rendelkezésének a feliforgó esetre való alkalmazása érdekében röviden felszólalni kívánnak, mely alkalommal azonban semmi más egyéb tárgyra ki nem térhetnek.« Rá akarok mutatni a 214. §-ra is, amelyet feleslegesnek tartok felolvasni, csak azt kívánom igen sok képviselőtársamnak nevében kijelenteni, hogy azon vita után, amely ma lefolyt, a legnagyobb tisztelettel kijelentjük azt, hogy a Nemzetgyűlésnek igen tisztelt elnök ura feladata magaslatán nem állott. (Mozgás és zaj.) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Ez egy olyan támadás, amely a magyar parlament történetében páratlan! (Igaz! Ugy van! jobb felöl.) En ezt a támadást a leghatározottabban és a legönérzetesebben visszautasítom. En a szólásszabadság tiszteletének alapján állok. (Helyeslés jobbfelöl.) Midőn valakit súlyosan megtámadnak, megtámadnak a támadásnak egész rendszerével, "a közbeszólások egész özönével, akkor én ezt a szólásszabadságot sérteném meg, hogyha én nem a legkonciliánsabban kezelném az illetővel szemben a házszabályt. Én többször figyelmeztettem Rupert képviselő urat, hogy. maradjon szigorúan a tárgynál, a képviselő urak közbeszólásai azonban úgyszólván belevitték, belekényszeritették abba, hogy a helyes vágányból kilendüljön. Engem tehát Pallavicini őrgróf urnák ez a véleménye egyáltalában nem érint. (Helyeslés jobbfelöl. Felkiáltások balfelöl : Szavazzunk! Félkiáltások jobbfelöl: De akkor a másikra is!) Az ülést öt percre felfüggesztem, (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Miután napirend előtti felszólalás határozathozatal tárgya nem lehet, áttérünk a napirend tárgyalására. Az első tárgy Frühwirth Mátyás képviselő ur indítványának megindokolása, (Felkiáltások : Nincs jelen!) Következik napirend szerint az igazságügyminister ur válasza Hornyánszky Zoltán képviselő ur interpellációjára. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Az előbb tárgyalt sajnálatos személyi Ugy a Nemzetgyűlésnek mondhatni egész idejét igénybe vette . . . (Zaj. Halljuk! Halljuk !) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminister :... és azt hiszem, hogy a t. képviselő uraknak fizikumát, lelkületét és energiáját teljesen kimerítette, méltóztassék megengedni, hogy a - válaszomat nagyon rövidre fogjam. (Halljuk ! balfelöl.) Épen ezért elnézést is kérek a t. interpelláló képviselő uraktól: ne méltóztassék e rövid válaszomat ugy tekinteni, mintha az ő interpellációjukat és az Ugy jelentőségét akarnám ezáltal kisebbíteni. Ugyanez okból azt is kérem, méltóztassanak hozzájárulni ahhoz, hogy mind a három interpellációra, amelyek ugyanazt a kérdést tárgyalták, egybefoglalva adhassam meg a választ. (Helyeslés balfelöl. Halljuk! Halljuk!) T. Nemzetgyűlés ! Az utolsó időben nagyon sok szó esett a lakáskérdésről ; épen azért általánosságban nem akarok ezzel most foglalkozni, hanem in médias res belenyúlok és azon kérdésekre akarok konkrét válaszokat adni, amelyeket a képviselő urak hozzám intéztek. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Az első Ugy Hornyánszky Zoltán képviselő ur interpellációjában fordul elő, aki kifogásolta, hogy jóllehet egy, menekült. részére a lakáshivatal egy lakást kiutalt, az illető a lakásba hosszú időn át nem tudott bejutni, mert az illető, akinek onnan el kellett volna távozni, nem távozott el és a lakáshivatal a végrehajtást erőszakkal nem foganatosította. Ebben a dologban "van valami igazság. Tényleg előfordul az, hogy mikor valamely lakást kiutal a lakáshivatal, abban a lakásban még a másik fél lakik, akinek