Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-130

50 A Nemzetgyűlés 130. ülése 1920. évi november hó 16-én, hedden. akart, vagy nem mert válaszolni Prőhie Vilmos felszólalására..( Ugy van! Ugy van ! a baloldalon.) Avarffy Elek : Kertelt összevissza. Somogyi István : Tudniillik itt nem Angliá­ról, nem Lloyd George-ról, nem a Constituante­ról, nem arról van szó, hogy unatkozik-e a fran­cia nemzet, vagy nem . . . Rupert Rezső : Meg sem érti ! Somogyi István : . . . nem arról van szó, hogy Németország hogy ratifikált és hogy nem ratifikált, nem arról van szó, hogy milyen legyen az adó, nem arról, hogy éhezik-e a nép vagy sem . . . Orbók Attila: Elég baj. hogy nem erről van szó. Kerekes Mihály : Zsírt nem kapnak a tiszt­viselők ! (Zaj.) Somogyi István : Én Orbók Attila t. képviselő­társamnak teljesen elismerem a talentumát a hazaárulási tudomány megvizsgálása terén, de méltóztassék nekem elhinni, hogy ebben az eset­ben tisztán arról van szó, mondta-e Rupert kép­viselő ur a Pesti Naplóban a következő nyilat­kozatot (olvassa) : »A nem ratifikálok olcsó dicső­séget akartak maguknak szerezni!.« Rupert Rezső: Mondtam 1 Somogyi István : Ez az egyik. A másik pedig az, ami a Világ-ban van, amelyben azt mondotta (olvassa) : »Nem vagyunk ugyanis hajlandók továbbra is egy pártban maradni azokkal az elsőosztályu hazafiakkal, akik pillanatnyi olcsó dicsőség kedvéért nem vettek részt a békeszerző­dés megszavazásában«. T. Nemzetgyűlés ! Rupert képviselő ur nem beszélt arról, hogy ezt mondotta-e vagy nem. Ha mondotta, akkor Rupert képviselő ur — eny­hén szólva — igenis elkövette azt a rémséges inkollégialitást, amelyet nemcsak ennek a Nemzet­gyűlésnek még egy tagja nem követett volna el, de nem hiszem, hogy akadt volna Magyar­országon magyar ember, aki akkor, midőn itt hazájának testét szabdalják darabokra, a honfi­társait meg merte volna vádolni azzal, hogy teátrális jeleneteket rögtönöznek, s hogy nem ugy éreznek, mint ahogy éreznek azok, akik benn keserves kinok között szavazták meg a rati­fikációt. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Kerekes Mihály : Nem ugy van ! Dinich Vidor : Kerekes megállapítja Î Somogyi István : Méltóztassanak visszaemlé­kezni, hiszen le is szögezte tett az, hogy igenis, mi teljesen aláírjuk ma is és mindenkoron, hogy a t, túloldal, illetve az a rész, amely itt a békét megszavazta, semmivel sem volt könnyebb haza­fiság tekintetében, mint az a rész, amely kiment. Minden tiszteletünk, szeretetünk azoknak, akik itt bent ültek. De akkor, t. Nemzetgyűlés, akad egy magyar képviselő és azt mondja a magyar történelemnek eddig soha nem látott gyászos órájában . . . Elnök (csenget) : T. képviselő ur ! Ez táma­dás, nem védekezés ! (Zaj a bal- és a szélsőbalolda­lon.) A t. képviselő ur arra kapott engedélyt, hogy védekezzék és nem hogy támadjon. Fan gler Béla : Rupert másfél óráig beszélt ! Elnök : Ilyen mederben nem engedem to­vább folytatni ! Somogyi István : T. Nemzetgyűlés I Én meg vagyok támadva ebben a két cikkben . . . Elnök : Akkor itt minden képviselő ur, aki nem szavazta meg a ratifikációt, felszólalhatna ezen a címen. (Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Homonnay Tivadar: Igenis, addig, amíg elégtételt nem adnak ! (Zaj és mozgás.) Taszler Béla : Elégtételt ! Somogyi István : Annál szomorúbb a helyzet, ha tényleg ugy volna a dolog, ha tényleg akadna magyar képviselő, aki ityen olcsó hatásvadászat kedvéért elment a szavazás elől, annál kevésbé volna szabad magyar képviselőnek a világ elé tárni azt, hogy Magyarországon lehetséges, hogy akkor, amikor a nemzetet darabokra tépik . . . Elnök (csenget.): Utoljára figyelmeztetem a képviselő urat, hogy nem arra kapott tőlem, enge­délyt, hogy támadjon, hanem arra kapott enge­délyt, hogy személyes megtámadtatás címén szóljon ! Somogyi István : T. Nemzetgyűlés ! Be fogom fejezni a beszédemet. Rupert képviselő ur azt mondotta, hogy én nem jöhetek olyan helyzetbe, hogy a Világ és a Pesti Napló hasábjain elmond­jam az én élményeimet és politikai eszme­futtatásomat. Kijelentem, t. Nemzetgyűlés, hogy ez tény és való, de nem tagadom, hogy azt a hely­zetet, ezt a szerencsét és Rupert képviselő urtój, a patentirozott keresztény politikustól sohasem fogom irigyelni, hogy neki a Világ és a Pesti Napló hajnalban és hajnal előtt tár va-nyit va áll. (He­lyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök : Haller József képviselő ur személyes megtámadtatás címén kért szót. A szó a 215. §. alapján őt megilleti. Haller József : T. Nemzetgyűlés 1 Miután mélységesen át vagyok hatva attól a tudattól, hogy a Nemzetgyűlésnek sokkal komolyabb fel­adatai vannak, semmint kis személyi Ugyekkel foglalkozni, rövid leszek. (Zaj és felkiáltások bal­felől : Állandóan Ruperttel kell foglalkozni !) Én még soha személyes kérdésben fel nem szólaltam és most sem szólalnék fel, ha egyik képviselőtár­sam nem követte volna el azt a — talán — nyelv­botlást, hogy egy névvel kapcsolatos szemre­hányást más címre adresszalt, mint akinek szólt volna. Én, t. Nemzetgyűlés, igenis voltam vala­mikor, hónapokkal ezelőtt, rövid ideig a Fillenz testvéreknek Ugyvédi képviselője. Ezeknek az Ugyét elvállaltam. . . Kerekes Mihály : Ezt mondta ő is ! Haller József: Nem főrületes mendemondák alapján vállaltam el az Ugyet, hanem lelkiismere­tesen átvizsgálva az iratokat és adatokat és mert ezeknek az adatoknak alapján és Ugyvédi tudásom és lelkiismeretem szerint, nem akarom mondani,

Next

/
Thumbnails
Contents