Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-130

À Nemzetgyűlés 130. ülése 1920. évi november hó 16-án, kedden. 49 részt, amely meggyőződésemnek 1918. novemberében kifejezést adtam, mikor a területvédő liga megalakításában közreműködtem. Nem volt ez olcsó népszerüségkeresés, mert akkoriban bennünket állandóan fenyegetett a hatalom ezért a munkáért. Azóta sem lettem hűtlen elveimhez, amelyeket számtalan népgyűlésen hirdettem, amelyeknek érdekében, irtam és a között az 50 képviselő között, akik velem együtt ezt a termet elhagyták — a magyar nemzet örökös tiltakozása gyanánt és nem azért, hogy itt pártpolitikát csináljunk — (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) többeket is ismerek, akik velem együtt harcolták végig a brkeszerződés elleni küzdelmet s ehhez az elvhez hűen irtak és szónokoltak. Dinich Vidor : Meggyőződésből. Czettler Jenő: izmikor tehát Eupert képviselő ur azt a tiszteletreméltó csoportot megtámadta, amely egyedül a nemzet j ogfentartása érdekében vállalta magára az ódiumot, amelyet a párthatározat jelképezett, — a pártot kötelező határozat miatt egypáran ki is léptünk a pártból — és amely csoport arra törekedett és minden erejét latba vetve, hogy azok a képviselőtársaink, akik ratifikálnak, ezért ne tűnhessenek lel ugy, mint másodosztályú hazafiak, nem járt el helyesen. Megmondhatják képviselőtársaim, bár én semmiből kivonni nem akarom magamat, hogy speciálisan az én csekély személyen ennek érdekében mit tett. Ha Rupert képviselő ur a kereszténységet Devecserben attól a derék becsületes asztalostól tanulta, akinek egyetlen fiát a kommunisták akasztották fel és mégis menedéket adott az üldözött, zsidóknak, kérdem, vájjon kereszténység lett volna-e, ha az a devecseri derék asztalos, feltéve, hogy a fiát a zsidók megmentették volna a felakasztástól, a zsidók gyilkolásában részt vett volna. Mert az a kereszténység, amelyet Rupert képviselő ur mivelünk szemben tanúsított, teljesen azonos a második eljárással. ( Ugy van! Ugy van ! taps a baloldalon és a középen.) Elnök : Somogyi képviselő ur a Házszabályok 215. §-a alapján személyes kérdésben kért szót. Somogyi István : Ï. Nemzetgyűlés ! Rupert képviselő ur abban a beszédben, amelynek értelmét, azt hiszem, a Nemzetgyűlés egyetlen tagja sem tudja kihámozni, mert a franciáktól a gabonaszemig abban a világon minden volt, engem is aposztrofált. Aposztrofált pedig elsősorban anynyiban, amennyiben a cikknek az a része, amely az olcsó hatásvadászatról szól, engem is érint, mint aki kivonultam a teremből, aposztrofált, mint keresztény képviselőt, mint olyan embert, akinek nem adatott meg az a szerencse, hogy a Világ és egyéb ilyen lapok az ő nyilatkozatait olyan szépen közölhetnék le, mint Rupert képviselő úrét és végül aposztrofált engem azért, mert azt mondotta, hogy én tegnapi s*ürgős interpellációmban a nemzeti hadseregnek támadtam • neki. NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1020—1921. — VIT. KÖTET. Igyekszem rövidre fogni felszólalásomat ; méltóztassék azonban megengedni, hogy itt egy tényt szögezzek le. Rupert képviselő ur a magyar kereszténység patentirozott, egyedül szabadalmazott alakjának tekinti magát. Rupert Rezső: Nem, Apponyit tartom annak ! Somogyi István : Ez bizonyítja azt, amit az előbb Haller minister úrral szemben elkövetett, holott az ő múltját Rupert képviselő urnák, ha csakugyan van benne mákszemnyi kereszténység, ismernie kell. Rupert képviselő ur mindenkit igyekszik ledorongolni, aki az ő kificamodott kereszténysége előtt le nem borul. (Mozgás a jobboldalon.) En bárkit felhívok arra, méltóztassék az én kicsiny multamat is megnézni . . . Kerekes Mihály : Majd parlamenti vizsgálóbizottságot küldünk ki ! Somogyi István : . . . nem ma lettem keresztény és sem Rupert képviselő úrtól, legkevésbé pedig Kerekes képviselő úrtól nem fogom sohasem tanulni, hogy miként kell keresztény politikát csinálni. Haller István vallás és közoktatásügyi minister : Öt is majdnem agyonverték ezért ! Somogyi István : Ami a felszólalás másikrészét illeti, azaz azt, hogy én a katonaságot, a nemzeti hadsereget tegnap megtámadtam, nem óhajtok erről Rupert képviselő úrral vitába elegyedni. Méltóztassék megkérdezni Teleki ministerelnök urat, hogy mit mondott nekem. Azt mondotta, hogy helyesen tettem, mert ezt itt le kellett szögezni. Már pedig ne vegye rossz néven Rupert képviselő ur, hogy én a politikai rutin tekintetében bizonyos kicsiny különbséget feltétlenül látok a magyar ministerelnök ur és Rupert képviselő ur között. (Mozgás.) Orbók Attila: Beszéljünk'a rekvirálásokról I Somogyi István : Még egyet óhajtok leszögezni, nevezetesen azt, amit Lingauer képviselőtársam már elmondott s amire én felhívom a t. Nemzetgyűlés emlékezetét. Méltóztassék visszaemlékezni arra, hogy Rupert képviselő ur már márciusban óriási felháborodást váltott ki a Nemzetgyűlésből részint nyilvános, részint a titkos üléseken. Elnök : Kérem, képviselő ur, a személye hol van itt megtámadva ? (Mozgás a baloldalon.) Somogyi István : Azt mondotta nekem Rupert képviselő ur, hogy én a Nemzeti hadsereget támadtam és a tekintélyt aláástam. Azt akarom bebizonyítani, hogy Rupert képviselő ur a legkevésbé jogosult erre a kijelentésre, mert már márciusban nagy viharokat idézett fel. Lingauer Albin : És két pofont ! (Derültség és mozgás a baloldalon.) Elnök : Lingauer képviselő urat ezért a közbeszólásért rendreutasítom. Kerekes Mihály: Tehát tetszik nektek ugy-e, hogy valakit megtámadnak az utcán ? (Mozgás.) Somogyi István : Végül pedig le akarom szögezni azt, hogy Rupert képviselő ur vagy. nem