Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-144

•W8 A Nemzet gyi'iíés 144. ütése 1921 cepciónak szinte elou-ja, hogy ugy fejezzem ki magam, a sorsjegykérdés. Megvan ennek is à gazdasági jelentősége a szellemessége mellett. Szorosan összefügg a hadikölcsönök értékcsökkenésével, szorosan összefügg különösen a kisebb pénzintézetek sorsával, amelyek ezáltal egy mérlegképes papirhoz jutnak és menekülnek a mai szomorú helyzetből, hogy évről-évre a mindenkori pénzUgyminister kegyétől függ az, hogy a maguk hadikölesöneiket milyen értékben állithatják be mérlegükbe, A legszerencsésebb pedig a pénzUgyminister ur koncepciójában a részvénytársaságok megadóztatása. A kulcs tekintetében nem kívánok nyilatkozni. A kulcs magasságát a részletes számitások fogják megszabni. Maga az elv azonban kétségtelenül a leghelyesebb, mert hiszen a legegyszerűbben fogja meg a részvény tulajdonosát. De itt legyen szabad a t. minister ur figyelmébe ajánlani azt, hogy vajmi nehéz helyzet fog előállni abból a szempontból, hogy neki pénzre van szüksége, holott a részvények értékesitóse oly nagy tömegben, mint ahogy leszek bátor rövid pár számmal ráutalni, igenigen nagy nehézségekbe fog ütközni, eltekintve attól, hogy a magyar közgazdaság nem olyan erős, hogy egyszerre több milliárdnyi összeget lehessen abból tisztán csak részvények alapján kivenni. Számitások nem feküdvén előttünk, én próbáltam számításokat tenni és a következő eredményre jutottam. Igen nagy összegekről beszélnek, fantasztikus összegekről, amelyeket csak a részvénytársaságok fognak eredményezni. Mi lesz még a földbirtokkal, a házadóval stb ! A pénzUgyminister ur szinte roskadozni fog a milliárdok alatt (Derültség.) ezen számitások szerint; pedig-pedig épen az az aggályom, hogy az a mérték, amelyet a pénzUgyminister ur alkalmazni kivan, nem elegendő annak az 52—53 milliárdos államadósságnak csak megfelelő részben való törlesztésére, ugy hogy félő, hogy az első operációt későbben egy második operáció is kell hogy kövesse, pedig az a második operáció sokkal rosszabb lesz, mert már az első operáció által meggyengült szervezetet fogja természetesen érinteni. Számításaim a részvénytőkét illetőleg azt eredményezték, hogy a pénzintézetek, az ipari, bányászati, kereskedelmi részvénytársaságok, a közlekedési vállalatok és a biztosítótársaságok együttesen — ha a december 20-iki árfolyam 2

/

3-át, illetőleg a 2

/

3-nak 15 %-át veszem, mint ahogyan a pénzUgyminister ur felállította a tételt — és ha a nem jegyzett papirosoknak — ez a nagyobb tömeg — névértékét számítom, mivel más kulcsot most nem vehetek alapul, akkor mindössze 1865 millió korona az, amit ez a 15°/o képvisel. Ha pedig a névérték kétszeresét veszem azoknál a papíroknál, amelyek a tőzsdén jegyezve nincsenek, akkor az 1920-iki, illetőleg 1919-ik évi adatok alapján állva — . év? február hó 5-én, szombaton. ujabb adatok nem állnak rendelkezésemre — maximum 4 milliárd az, amit a részvénytársaságoktól a t. pénzUgyminister ur adó fejében kaphat. T. Nemzetgyűlés ! Szükségesnek tartom ennek leszögezését azért, mert fantasztikus számok vannak forgalomban a közvélemény előtt, s mert ezzel szemben /tudnunk kell azt, hogy mire számithatunk. Én azt hiszem, ha a részvénytársaságok ilyen összeggel fognak a vagyonváltság címén adózni, azzal meg lehetünk elégedve. Már most fel akarom hivni a t. pénzUgyminister ur figyelmét az ő programmjának egy további pontjára, és ez az általános forgalmi adó. Magam szorgalmaztam a pénzUgyi bizottságban ennek az adónak behozatalát akkor, amikor a volt pénzUgyminister ur a fényűzési adót hozta. A pénzUgyi bizottságban több barátommal azon a véleményen voltunk, hogy sokkal természetesebb volna egy általános forgalmi adó, mint egy szűk körű, vexációkra alkalmas és kihatásában gazdaságilag sem kedvező fényűzési adó ; akkor azonban azzal az ellenérvvel találkoztunk, hogy a gazdaközönség miatt ezt az adót behozni nem lehet. Most,. anélkül, hogy a viszonyok változtak volna, a t. pénzUgyminister ur, szerintem nagyon helyesen, be kívánja ezt az adót hozni. A pénzUgyminister urnák azt a törekvését, hogy a gazdaközönséget, illetőleg a gabonát szabaddá tegye, ugyebár helyeseljük. Rá fogok térni általában a szabadforgalom kérdésére. Az őrlési adót kívánja a pénzUgyminister ur behozni.Legyen szabad azonban figyelmébe ajánlanom azt, hogy az őrlési adó egymagában véve nem meríti ki az egész gazdasági forgalmat, és az állatforgalom, az állatkereskedelem és a gazdasági élet egész terén mindazon ágai a gazdasági életnek, amelyek őrlés alá nem tartoznak, természetszerűleg szintén forgalmi adó alá vonandók, mert igy tudjuk csak a forgalmi adót általánossá tenni, és viszont csak akkor hozhatjuk be ezt az adónemet, ha általánossá tehető. Ezeket kívántam, t. Nemzetgyűlés, a pénzUgyminister űr expozéja kapcsán röviden megjegyezni, hangsúlyozván, hogy a magam részéről a legteljesebb mértékben a pénzUgyminister ur mögött állok, ha arról van szó, hogy nagy* arányu, egészséges, az ország gazdasági viszonyaival számoló pénzUgyi politikát kivan inaugurálni. A legbecsesebb része azonban a pénzUgyminister ur koncepciójának a mai viszonyok között nem abban van, amit ő a nemzetből ki akar emelni, hanem abban, hangsúlyozom, pillanatnyilag, amit a nemzetnek meg akar takarítani. (Igaz ! Ugy van! jobb felől.) Mert, t. Nemzetgyűlés, ami nálunk másfél éven keresztül állampénzUgyileg történt, az a botránnyal határos. (Igaz ! Ugy van I jobb felöl.) Hangsúlyoztuk