Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-144

À Nemzetgyűlés 144. ütése 1921 a pénzUgyi bizottságban Gaal Gaszton, Ernst Sándor és más képviselőtársaimmal együtt, szinte minden ülésen, hogy azt a pénzpocsékolást, amelyhez foghatót nagy, gazdag nemzetek sem mutathatnak fel, végre meg kellene szüntetni... (Igaz! Ugy van!) Orbók Attila : A G. 0. K. B. Szterényi József: Tessék? (Felkiáltások jobb felől : A G. 0. K. !) JSTern tudom, mi az. Rupert Rezső : Az Áruforgalmi Bészvénytársaság ! B. Szterényi József: Hja, az Áruforgalmi. Arra még majd rá fogok térni. Azt hiszem, ki fogom elégíteni a t. képviselő ur kíváncsiságát. (Derültség jobb felöl.) Rupert Rezső: Gondoljuk! B. Szterényi József : Azt a pénzpocsékolást, amelyet ostoroztunk s amely nem milliókban, de milliárdokban jutott kifejezésre . . . Rupert Rezső : Megszámlálhatatlan milliárdokban. B. Szterényi József : ... és ha ezen a téren a pénzUgyminister ur kemény kézzel nyúl bele a dolgok rendezésébe, méltóztassék meggyőződve lenni, hogy mögötte leszünk, segíteni fogjuk és abban a pénzUgyi bizottságban olyan támaszt fog találni, . . . Bródy Ernő: Az egész Házban! B. Szterényi József :. . . hogy arra bátran alapithatja egész tevékenységét . . . Bródy Ernő : Az egész országban is. B. Szterényi József: ... s az ország is itt fog igazán tapsolni a pénzUgyminister urnák, ha ezt a pocsékolást végre meg fogja szüntetni. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon és balfelöl.) T. Nemzetgyűlés ! Itt vannak például az állami szállítások. Méltóztatnak ismerni azt a könnyelműséget, amellyel ezen a téren találkozunk, hirdetve azt, hogy nem az a mérvadó, hogy melyik ajánlat az olcsóbb, hanem amit az állami főhatóság legjobbnak tart. Én nem akarok beszélni arról a kérdésről, amit t. barátom a kereskedelemUgyi minister ur a minap megvilágított, — engem nem érdekel benne semmiféle személyi szempont, sőt a legsúlyosabban elitéltem mindig, elitélem ma is és el fogom ítélni ezentúl is, ha tisztviselőket akarnak felelősségre vonni és belevonni a politikai vitákba, mert egyes-egyedül a minister felelős, vele állunk szemben, ő végezze el a dolgot saját tisztviselőivel. De bárhogyan világította is meg t. barátom ezt a nem ő alatta történt tranzakciót, amelyről nem fogok részletesebben beszélni : meg fog róla győződni a szállítás folyamata alatt, hogy igenis, nehéz milliókkal károsodott a magyar államkincstár, nem szólva arról az óriási, ennél sokkal nagyobb károsodásról, mely a magyar közgazdaságot érte akkor, amikor az államvasutaknak két évre szóló beruházási költsége köttetik le tulajdonképen egyetlen címen. (Hegyesiialmij Lajos kereskedelemUgyi minister tagadólag int.) évi február hó 5-én, szombaton. 39À Engedjen meg a minister ur, én a költségvetés adataival szolgálhatok ós nem tudom ugyan, hogy mit akar kívánni ez a költségvetés a jövőre nézve, de a mostani, az előttünk levő költségvetésnek két évet meghaladó összege az, ami ezen rendelésekkel leköttetik. (A kereskedelemUgyi minister felé fordul.) T. minister ur, az ón beszédeimet kézlegyintésekkel elintézni nem lehet. Én adatokkal szoktam beszélni ... Hegyeshalmy Lajos kereskedelemUgyi minister: Majd felelek. B. Szterényi József: ... és adatokkal válaszolok. Itt van azután, t. Nemzetgyűlés, egy másik szállítási Ugy, a honvédelmi ministeriumban — nem a jelenlegi rezsim alatt — a hadsereg nyomtatványainak Ugye. Hogy a rendszer hova vezet, arra nézve ez iskolapélda. Versenytárgyalás hirdettetik nyomtatványokra. A szükséglet körülbelül 15—20 millió korona, a mai drága nyomtatványárak mellett nem is olyan nagy összeg, különösen, ha az egész hadsereg nyomtatványairól van szó. Három ajánlat van. Az egyik a régi nyomda, amely éveken keresztül birta a szállítást. A másik, az úgynevezett keresztény nyomdák, az ország legelsőrendü nyomdája a Szt. István társulat nyomdája, a Hornyánszky nyomda, az Apostol nyomda talán, és még nem tudom melyek, szóval kizárólag keresztény nyomdák. Mahunka Imre: És megbízhatók! B. Szterényi József:, Tehát, ugyebár, megbízhatók. (Derültség.) Én ugyan kikérném magamnak a megbízhatóság fokának felekezetek szerint való tagozódását, mert felekezet nem lehet a megbízhatóság kérdésének a tárgya, csak az egyén lehet az és én egyének szerint állapítom meg a felelősséget. A harmadik a Pallas t

nyomda, a Központi Sajtóvállalat nyomdája. És mi történik? Az első, a régi nyomda, az Athenaeum és a keresztény nyomdák meglehetősen lépést tartanak, egy nivón állanak az árajánlatban, ellenben a harmadik ajánlattevő 90 és néhány százalékkal drágább, és, t. Nemzetgyűlés, ugyebár, természetes, hogy a drágább kapta meg az ajánlatot. (Derültség.) Rupert Rezső: Ki az? B. Szterényi József: Méltóztassanak ezt a gazdálkodási rendszert követni, ha takarékosságról beszélünk. Az állam pénze nem arravaló, hogy pártérdekek szerint osztogassuk az állami szállításokat; (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) az állam pénze arra való, hogy egyenlő jogokkal egyenlő kötelességek is járjanak. (Helyeslés a jobbóldalon.) A takarékosság kapcsán legyen szabad a t. pénzUgyminister ur figyelmét arra a körülményre is felhívnom, amelyet ismételten szóvá tettem a pénzUgyi bizottságban, de eredménytelenül, nem most, hanem régebben. Van egy pozitív törvényünk, amely kivéve a legszükségesebb kineve-