Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-143
A Nemzetgyűlés 143. ülése 1921. előbb láttam (Ugy van! a középen) és nagyon kérem az igen t. Nemzetgyűlést, — s talán ebben a plattformban egyetérthetünk mindnyájan — hogy most úgysem megoldható kérdések előrántása és napirendrevétele által ne akadályozzuk meg azt a munkát, amellyel nem várhatunk, amellyel a nemzetnek adósai vagyunk, amelynek sikeres teljesítésétől függ európai hivatásunknak, európai tekintélyünknek visszaszerzése. Ne akadályozzuk a továbbhaladást azon a téren, amelyen már óriási lépést tettünk: a jogrend teljes helyreállítása tekintetében ; ne akadályozzuk a továbbhaladást azon a téren, hogy az államnak minden orgánuma a maga hatáskörébe állittassék be ; ne akadályozzuk a munkát azon pénzUgyi regenerációnak a terén, ahol az igen tisztelt pénzUgyminister ur terveit, habár egyes részletekre nézve fentartom magamnak a biráiat szabadságát, nagyban és egészben egészségeseknek és célravezetőknek látom, úgyhogy azoknak keresztülvitelétől hazámnak felemelését látom, különösen ha azok kiegészíttetnek egy ahhoz való, azt alátámasztó nagyszabású átgondolt közgazdasági politikával, (Altalános helyeslés) amely nem csupán termelésünknek főágát, a mezőgazdaságot alapozza meg. erősiti meg, viszi előbbre, hanem egyszersmind kihasználja hazánk szerencsés geográfiai fekvését, melyet a trianoni békeszerződés csak megcsonkítani, de megszüntetni nem tudott, (Ugy van !) azt* a központi fekvését, mely arra képesiti, arra minősiti, arra predesztinálja, — és ezt várja tőle a müveit világ — hogy Kelet-Európában nemcsak a kultúrának, hanem egyszersmind a kereskedésnek, a Kelet és Nyugat közti áruforgalomnak ^és kikészitési forgalomnak központja legyen. (Elénk helyeslés.) Ezzel a közgazdasági politikával való kiegészítését várom a t. pénzUgyminister ur programmjának és várom — ezzel tartozik a Nemzetgyűlés a nemzetnek eredeténél, összetételénél fogva és majdnem összes tagjai programmnyilatkozatainál fogva, várom végül megindulását annak az erőteljes szociálpolitikának (Altalános elénk helyeslés és taps.) amely a békés együttműködés feltételeinek folytonos szemUgyre vétele mellett a szociális békét végre megteremti és az állam polgárait mentül gyorsabb lépésekben a normális szabadságjogok élvezetébe visszavezeti. (Elénk helyeslés.) Ebben a feltevésben és reményben felajánlom támogatásomat a kormánynak. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a középen és a baloldalon. A balközépen lévő képviselők felállva tapsolnak.) Elnök: Kováts J. István képviselő ur a házszabályok 215. §-ára való hivatkozással szót kért. A szó őt megilleti. Kováts J. István: Tisztelt Nemzetgyűlés! (Zaj a baloldalún és középen.) Ugron Gábor: Kérjen bocsánatot! (Nagy zaj.) Czettler Jenő: Menjünk ki! (Nagy zaj.) NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — VII. KÖTET. évi február hó 4-én, pénteken.. 377 Huber János: Menjünk ki! (A balközépen ülő képviselők közül többen kimennek a teremből. Zaj jobbfelöl.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Kováts J. István : T. Nemzetgyűlés ! Bejelentem, hogy magamnak is szándékomban volt, miután tudomásomra jutott, hogy a tegnap a vita hevében elhangzott megjegyzésem nyilvánosságra került, ennek a megjegyzésemnek a genezisét és való értelmét néhány szóban itt a Nemzetgyűlés előtt is megvilágítani. T. Nemzetgyűlés ! Magam, mint lelkipásztor, nem felejtem el soha a bibliának azt a mondását : »Az öreg ember előtt kelj fel és az ő orcáját becsüld meg!« (Mozgás a baloldalon.) Ha más nem, ez a körülmény is feltétlenül arra kötelezne, hogy egy érdemekben megőszült öreg ember előtt tisztelettel keljek fel és az ő orcáját becsüljem meg. (Zaj a középjen és a baloldalon.) Bródy Ernő : A legnagyobb magyar jellem ! (Zaj.) Elnök : Kérem, méltóztassanak meghallgatni a képviselő urat! Kováts J. István: Ezt a kötelezettségemet még fokozottabb mértékben növeli az a körülmény, hogy az az öreg ember, akiről most van szó, életét a nemzetért folytatott odaadó, küzdelmes, önzetlen munkában töltötte el. (Ugy van ! bal felől.) Ez a két körülmény (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) nekem feltétlenül kötelességemmé tette volna és teszi is azt, hogy gróf Apponyi Alberttel szemben a legnagyobb tisztelettel nyilatkozzam mindenkor. (Altalános helyeslés.) Ha ettől a tegnapi izzó vita folyamán eltértem, azt őszintén sajnálom. (Helyeslés jobbfelöl) De méltóztassanak megengedni, hogy amikor ezen sajnálatomnak kifejezést adok, megmondjam azt is, hogy mi váltotta ki ezt a kifakadást belőlem. Gróf Apponyi Albert tisztelt képviselőtársam forradalminak minősítette a szabad királyválasztók álláspontját. T. Nemzetgyűlés! A tisztelt képviselőtársamnak erre a minősítésre akkor lenne joga, ha a szabad királyválasztók pártja, a szabad királyválasztó nemzetgyűlési képviselők le nem szögezték volna több ízben mind a Nemzetgyűlésen, mind a nemzetgyűlésen kivül azon álláspontjukat, hogy kizárólag törvényes alapon és kizárólag törvényhozási utón kívánják ezt a kérdést elintézni. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Szerintem, t. Nemzetgyűlés, forradalmár csak az, aki az állam meglévő törvényeit felrúgva, forradalmi eszközökkel akar valamit megvalósítani. (Igaz! Ugy van! Taps jobbfelöl.) Ernst Sándor: Ez az az eset! Kováts J. István : Azt, aki a nemzet jogáért törvényes alapon küzd, forradalmárnak bélyegezni nem lehet! (Taps jobbfelől.) Barla-Szabó József: Terrorizmus! (Zaj.) Kováts J. István: T. Nemzetgyűlés! Hogy gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam bélye48
