Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-143

376 A Nemzetgyűlés 143. ülése 1921 T. képviselőház, én megvallom, személyes szem- I pontból elég flegmatice veszem ezt a megjegyzést, mert hogyha mindenki csak annyira vette volna igénybe saját előnyére az állam pénzét,.. (Zajos éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon és a középen. Ez oldalahon a képviselők felállva éljeneznek és tapsolnak.) Ugron Gábor : így beszélni azok után a szolgálatok után, amiket Apponyi az országnak tett ! Szégyelje magát ! (Nagy zaj és félkiáltások balfelöl: Hallatlan! Éljen Apponyi ! Egy hang balfelől: Államtitkári nyugdíj!) Gr. Apponyi Albert : ... akkor állami pénzUgyeink talán jobb helyzetben volnának, mint most. (Ugy van! Ugy van! bal felöl) Nagy János (tamási) : Hiszen mi is tudjuk, hogy ugy van, nem szükséges kiabálni! (Zaj.) ' Elnök: Csendet kérek! Meskó Zoltán: Ott! Elnök : Mindenütt ! Itt senkinek sincs külön privilégiuma ! Ne tessék az elnököt útbaigazítani, az teljesiti kötelességét! Gr. Apponyi Albert: Igen t. Nemzetgyűlés! Az ilyen dolgokban, hogyha felhangzanak, nem tartom elégségesnek a feddhetlen előélet köpenyegét, (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a balés szélsöbalóldalon.) hanem szükségesnek tartom azokat rögtön tisztázni. (Helyeslés.) Miután pedig a t. képviselőtársam érdeklődik az én utazásom költségei iránt, leszek bátor azokról itt a Ház szine előtt beszámolni. (Nagy zaj és félkiáltások a bal- és a szélsöbalóldalon : Elég szomorú ! Hallatlan !) Friedrich István : A nemzet érdekében utazott ! Nem kell azzal foglalkozni ! Ez a hála ! B. Szterényi József : Kérjük, hogy ne tegye ! Szégyen a Nemzetgyűlésre! Ernst Sándor: Győztek tegnap! A győztes had ! (Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek! Gr. Apponyi Albert : Az ón utazásomnak kettős célja volt : az egyik Parisba, a nemzetek szövetségének előmozdítására alakult Nemzetközi Unió választmányának ülésére, melybe Magyarország is felvétetett ; a másik Svájcba, Genfbe, ahová még a nyáron egy ott előadásokat rendező tudományos társaság engem meghívott előadás tartására. En ugy az egyik, mint a másik küldetésre nézve rögtön kijelentettem, hogy a mai valutáris viszonyok mellett a magam költségén ezekre az utazásokra nem vállalkozhatom ; a párisi kiküldetést illetőleg tehát a kormány elé terjesztettem azt a kérdést, vájjon az állam érdekében lévőnek tartja-e, hogy a Magyar KülUgyi Társaság három kiküldöttje erre a nemzetközi értekezletre — az elsőre, melyben magyar tényezők az előbb ellenséges államok képviselőivel együtt tanácskozhattak a brüsszeli pénzUgyi egyezmény után — hogy, mondom, a Magyar KülUgyi Társaságnak három kiküldöttje, — mert ennyi hely évi február hó 4-én, pénteken. adatott nekünk abban a tanácsban, — Parisba utazzék, igen vagy nem? Ha ezt állami érdeknek tartja, akkor kérem ennek költségeit az államkincstár terhére elvállalni ; ha nem, akkor itthon maradunk. (Altalános helyeslés). A kormány ugy döntött, hogy állami érdek az, hogy Magyarország ezen a tanácskozáson résztvegyen. (Helyeslés.) A svájci utazást illetőleg pedig megvolt előre az a megállapodás, hogy az a tudományos társaság, amely előadás tartására engem meghívott, ugy az én, mint az összes meghívott előadók utazásának és otttartózkodásának költségeit viseli. B. Szterényi József : Nemzetközi szokás ! Gr. Apponyi Albert: Nagyon természetes, hogy midőn Svájcban voltam, kötelességemnek tartottam, hogy királyomnál tisztelegjek. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a bal- és a szélsöbalóldalon és a középen. Félkiáltások : Éljen Károly! Nagy zaj jobbfelöl.) Taszler Béla: Inkább, mint Károlyi Mihály ! Kováts J. István: Ezt az egyetlenegyet kifogásoltam, semmi mást! (Nagy zaj és felkiáltások balfelől: Semmi köze hozzá! Ön nem számit! Benesnek sem tetszik! Halljuk Apponyit !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Gr. Apponyi Albert: Bocsánatot kérek, t. Nemzetgyűlés, itt arról a beállításról van szó, hogy én állami költségen utaztam volna a király látogatására. {Felkiáltások balfelöl: Ugy van! Ez a lényeg!) Azt a tényt magát, hogy én kötelességemnek tartom-e, vagy nem, az én koronás királyomnál tisztelegni, senkinek másnak, mint önmagamnak megítélése alá nem bocsátom. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsöbalóldalon.) De térjünk vissza a költségek kérdésére. Ennek folytán az a látogatásom a királynál sem az államot, sem azt az, előadást rendező társaságot semmivei sem terhelte ; ami nagyon csekély többköltség abból eredt, azt igenis, bírtam a magaméból fedezni. (Derültség balfelöl.) Eszerint, azt hiszem, a t. Ház meg lehet nyugodva a tekintetben, (Felkiáltások balfelöl : Voltunk is!) hogy én politikai és személyes és kegyeletbeli kötelességeim teljesítése szempontjából nem vettem igénybe az állam pénzét egy fillér erejéig sem. (Helyeslés és taps a balés a szélsöbalóldalon.) Ezek után csak igen röviden óhajtok (Zaj. Felkiáltások : Halljuk ! Halljuk.!) Elnök : Csendet kérek, t. képviselő urak ! Gr. Apponyi Albert : . . , beszédem tulajdonkópeni tárgyára, a kormány bemutatkozására nézve nyilatkozni, s annak akarok kifejezést adni, hogy én igen nagy rokonszenvvel nézem a kormánynak az ország rekonstrukciója nehéz munkájában megindított fáradozásait ; örömmel üdvözlöm, hogy a rendszeres kibontakozási munkának körvonalait most inkább látom, mint