Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-129

A Nemzetgyűlés 129. ülése 1920. megjelentek, — és itt a «rendőri sajtóosztály is egy kis hibát követett el abban, hogy több jutott nyilvánosságra, mint amennyi a rendcsinálás foganatosítása szempontjából helyes és egész­séges lett volna — a Britanniában tudják, hegy, igenis, fog valami akció oda irányulni, én, nehogy esetleg odakünn tartózkodók bejöhessenek, szük­ségesnek láttam az Ehmann-telep pacifikálását. Egy óra volt, ha jól emlékszem, —- de lehetett 34I is — amidőn én erre nézve a honvédelmi minister ur utján rendeletet adtam ki. Külön azt is megmondtam s a rendelkezés ugy történt, hogy olyan vezető menjen ki, aki elég magas rangban van ahhoz, hogy tőle a dolog lebonyolí­tása rendben remélhető legyen és hogy akkora érő menjen ki, amely biztositja azt, hogy baj ne lehessen, mert az volt a nézetem, amely idebent bevált, hogy minél nagyobb erővel lépünk fel, annál kevesebb veszély van az összetűzés tekin­tetében. Nem tudom, hogy mi okból várták be az esthomályt — erre nézve folyik a vizsgálat — és miért nem történt az Ehmann-íelepnek ez a pacifikálása a napvilágnál, mert ez mindenesetre előnyösebb lett volna és épen azeit is adtam ki egy órakor ezt a rendeletet, hogy nappal történ­hessék meg a dolog. Itt bent csak azért nem tör­ténhetett ez meg napvilágnál, mert attól kellett félni, hogyha esetleg eldördül egy lövés, és arra egy válasz, ez az utcán járó-kelőkre nézve is veszélyessé válhatott volna. Én ezzel kitettem ugyan magamat — tudatosan —- annak, hogy egyesek meg fognak szökni — Babarczy maga meg is szökött — de, mondom, tudatosan tettem ki magam ennek azért, mert azt gondoltam, hogy inkább magamra veszem azt a felelősséget, hogy egyesek megszöknek és majd később kézre kerül­nek, mint hogy ártatlan emberek, utcai járó­kelők ott esetleg megsebesüljenek. Hog} r ez a fel­tevésem heh^es volt, arra nézve van szerencsém bejelenteni a t. Nemzetgyűlésnek, hogy ebben a pillanatban kaptam a belUgyminisierium utján jelentést, hogy Babarezy és három társa, Rum- • bőid főhadnagy, Biró és valami Biringer ma el­fogattak és kézrekerültek. (Élénk helyeslés.) Ez bizonyitja azt, hogy csak napokat vesztettünk az elfogásban azzal, hogy nem napvilágnál fogana­tosítottuk ezeket az intézkedéseket. Az Ehmann ­telepnél nem szerepelt ez a körülmény, hiszen az messze a városon kivül van, ugy hogy ott nem kellett ettől félni, és minthogy tudtam hogy ide­benn már am agy is sejtenek mindenfélét, az, hogyha a telepet körülveszik és ezt esetleg megtelefonál­ják, nem olyan körülmény, amely nagyon sokat változtatna azon, hogy mit tudnak és mit nem. TT Hogy miért történt itt az, hogy órákat késtek, uem tudom, ezt a vizsgálat fel fogja deriteni. Én később megtudtam azt, hogy az Ehmann­telep igen nagy telep és — ezt akarom elsősorban leszögezni — hogy ott külömböső instrukciók és alakulatok voltak. Voltak pl. az Ehmann-telep közelében civil menekültek is elhelyezve, de nem évi november hó 15-én, hétfőn. 29 áll az, hogy mindezek összekevertem lettek volna ott. Volt ott az Adonyi-különítmény, amely a Babarczy-különitménnyel együtt volt. ezek a különitményfélék, amelynek a közül a Babarczy­félének a létezése egyáltalában illegális volt, a másik pedig egy leszerelésben lévő és részben már leszerelt institúció. Ezenkivül nem tudom, hogy zászlóalj, vagy más formációban-e, de munkás­századok is voltak ott, amelyek menekültekből állanak, akik a hadsereg szolgálatába léptek, mert nem léphettek máshova és akiket, minthogy a rendes, fegyveres szolgálatra elegendő ember volt, munkásosztagokba osztottak be, avégből. hogy megélhessenek s ezek erdei munkára járnak ki. Ez a munkásosztag, amelyről ma itt szó van, talán épen a mai napon indul erdei munkára. Ma kellett volna indulnia, de lehet, hogy most két nappal később indul. — épugy, mint egész évben •— erdei munkára, favágásra. Ami ott tör­tént, az mindenesetre egy nagy hibán, nagy mu­lasztáson alapul, amelyet a vizsgálat fog kiderí­teni és ennek a mulasztásnak következménye azután számos mulasztás és brutalitás is, amelyet elkövettek. Mindez azonban annak az egy kiinduló mulasztásnak a következménye, mert én nem cso­dálkozom azon, hogy az emberek nagy többsége, a közkatona is, akit megindítanak és aki paran­csot kap, kevésbé nyugodt és mondjuk, több erőszakosság van benne, mint volt háború előtt. Rupert Rezső : A lövésektől is megriadtak ! Gr. Teleki Pál ministerelnök : Ugylátszik, megriadtak a bent lévő emberek is. Nem tudom, helyesen volt-e a telep elfoglalása lefolytatva, de, szóval, azok is megijedtek és csak természe­tes, hogy amint lövés dördült el, azok, akik bent voltak, szintén visszalőttek, mert nem tehették ki magukat annak, mint annak idején a forrada­lomkor, amikor senki sem mert lőni. Amint én ezt megtudtam — mert hiszen a ratifikációs tör­vényjavaslat miatt tegnapelőtt reggel itt a Nemzet­gyűlésben jelen kellett lennem — kiküldtem Sa­voly tábornok urat, hogy a magam nevében is nézze meg, mi történt. Azért kértem katonát arra, hogy menjen ki, mert maga a munkásosztag is katonai formáció és katonai formáció is követte el a mulasztást, tehát katonának kellett megvizs­gálnia. Ez a vizsgálat a legerélyesebben folyik és fel fogja deriteni ezt az Ugyet, amely meglehe­tősen komplikált. Mert nagyon sok részlet és mel­lékkörülmény van itt, egyes emberek megkárosí­tása stb. Én sok mindenfélét hallottam, utána is jártam, megvizsgáltattam a dolgot, beszéltem a munkásosztag lelkészével, a munkásosztag pa­rancsnokával, azután egy főparancsnokkal, aki alá több ilyen munkásosztag tartozik. Még ők sem látnak tökéletesen tisztán minden mellékkörül­ményre vonatkozólag. Ismétlem, ez meglehetősen komplikált eset, különösen az a része, amely éjjel történt és igy nagyon részletes vizsgálatra van szükség, hogy az ember a részleteket kideríthesse. Ez a vizsgálat folyamatban van és én az első perctől fogva a

Next

/
Thumbnails
Contents