Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-129

A Nemzetgyűlés 129. ülése 1920. forgatóival szemben, hogy ilyen kölcsönös nagy élet-halál harcban mindenütt vannak martaló­cok ; én — miután akarom, hogy a végcélt : a keresztény Magyarországot elérjük — azt aka­rom tenni, amit az a hadvezér tesz. aki vigyáz arra, hogy a seregei közé 1 martalócok ne kerül­jenek. A kiütéses tífusz elpusztította volna régen a mi nemzeti hadseregünket a harctéren, •— ahol éveken át tartotta magát —- ha nem gondoskod­tak volna arról, hogy a harctereken mindenütt legyen ugvmevezett Entlausungsstation, amely az élősködőktől megvédi az emberek egészségét és életét. Kern akarok egyebet, és ezt lássa be min­denki, az is, aki közbeszólt, hogy e nagy ofien­zivának és nagy önvédelmi harcnak szintén meg­vannak a maga martalócai, a maga élősködői, (Ugy van! Ugy van! jobbfclől.) hogy fel kell állítani az államnak magának azokat az Ent­lausungsstation-okat, és ha azokat felállítják és megtisztították az embereket, akkor fog csak tisztán győzni a keresztény és a nemzeti Ugy. (Ugy van!) Sajnálom, hogy ebben a harcban most itt ugy látszólag nem értünk egyet ; én azonban meg vagyok győződve arról, hogy ez az igazság, amit én hirdetek, s ez a, módszer, amelyet én mon­dok, fog végső diadalhoz vezetni. Azért kérem, hogy méltóztassék azt, ami disszorancia volt, megint elfelejteni és előremenni a kereszt igazi irányában. (Elénk helyeslés és taps.) Elnök : Zákány Gyula képviselő ur személyes kérdésben kért szót. A szó a képviselő urat ezen a címen megilleti. Zákány Gyula : T. Nemzetgyűlés 1 Somogyi István képviselő ur interpellációjában olyan ki­tételt használt, amely engem, mint az Ébredő Magyarok Egyesületének jelenlegi alelnökét, eset­leg ferde világításba helyezhet. Én, aki az Ébredő Magyarok Egyesületébe egész politikai, társadalmi és egyéni becsületem integritását vittem be, s aki az egyesületnek jelenleg is alelnöke és egyik alapítója vagyok, bevallom, hogy bizonyos szo­morú tanulságokat, konzek/enciákat kellett le­vonnom. Az igen t. képviselő ur nagyon helyesen mutatott rá arra a szemponcra, hogy disztingválni kell és nem szabad az ébredő magyar eszmét összetéveszteni az eszmét kompromittáló, le­járató, jogtalan becsvágy áltál vezetett fiatal­emberek viselkedésével. Én kérem a t. Nemzetgyűlés jóakaratú el­bírálását az Ébredő Magyarok Egyesületének fel­függesztési Ugyével szemben. Én megállapítom azt, hogy igenis vannak olyanok, akik összefér­hetetlenségbe kerültek az eszmével az anarchia arzenáljából vett fegyverekkel gondolván azt az élet-halálharcot megküldeni, amely a keresztény nemzeti hegemónia biztositását célozza. Én mind a mai napig a legalitásnak, a jogrendnek a fegy­vertárából vett fegyverekkel harcoltam és fogok harcolni tovább is a zsidósággal szemben.. évi november hó 15-én, hétfőn. 27 Mint az Ébredő Magyarok Egyesületének alelnöke köszönettel tartozom Somogyi István képviselő urnák azért, hogy felmentett engem azon kötelesség alól, hogy az Ébredő Magyarok Egyesületének felfüggesztési Ugyében itt inter­pelláljak. Valamikor én egyedül álltam az ország csúfjára ; lenézésben, a legterrorisztikusabb fe­nyegetésben és meg nem értésben volt részem. Nekem, aki a szerénységben eddig is tud­tam példát mutatni és fogok példát mutatni to­vábbra is, nem fáj az, sőt nagyon örülök annak, hogy most egymásután akadnak mellettem nem­zetgyűlési képviselő urak is, akik konkurrensek nekem az ébredő magyar eszme realizálása szem­pontjából. Kérem még egyszer a t. Nemzetgyűlés jó­akaratú kritikáját, hogy ne tessék összetéveszteni az eszmét az azt kompromittáló, javarészt állás­nélküli, desperado jellegű fiatalemberek csele­kedeteivel. (Helyeslés.) Elnök : Dinich Vidor képviselő ur is szemé­lyes megtámadtatás címén kért szót. A szó őt megilleti. Dinich Vidor : T. Nemzetgyűlés ! Bartos képviselő ur azt állította egy közbeszólásomra, hogy nem volt vöröskatona. Végtelenül hálás vagyok neki azért, hogy egyszer végre valahára idehozhatom ezt a dolgot a Nemzetgyűlés elé, mert egy alkalommal Sándor Pál képviselő ur egy közbeszólásra szintén ezt válaszolta. Engedje meg a t. Nemzetgyűlés, hogy pár pillanatra igénybe vegyem szíves türelmét. Hogy én ki voltam, azzal sohasem dicse­kedtem, nem dicsekedtem pedig azért, (Zaj. Elnök csenget.) mert kötelességemnek tartottam a haza érdekében szolgálatokat teljesíteni. De most kénytelen vagyok azoknak az uraknak mindazt elmondani, amit szükségesnek tartok ahhoz, hogy megismerjék már végre valahára azt, hogy tettem-e szolgálatokat a hazának, igen vagy nem % Mi soha nem dicsekedtünk azzal, hogy mi testvérek egyénenkint is milyen szolgálatokat tettünk az országnak. Előre kell bocsátanom, hogy mi heten voltunk fiútestvérek, akik mind fronttisztek voltunk, de nem jelent meg az arcképünk sem az Érdekes­ben, sem a Tolnaiban, azért, mert kötelességünk­nek tartottuk, hogy hazánkat szolgáljuk. Azért voltunk csak heten, mert nem voltunk nyolcan testvérek. Hogy a vörösök alatt hogyan viselkedtem, erről a történelem sokat fog beszélni. Ki kell azon­ban jelentenem elöljáróban azt. hogy Magyar­ország első letartóztatott embere voltam, akit nem azért tartóztattak le március 21-ikén este 148 órakor, mert burzsujnak tartottak, hanem egészen másért, amit az urak nagyon jól tudnak. A történelem foglalkozni fog a nevemmel a június 24-iki ellenforradalommal és a puccsal kapcso­latosan is. Jellemző a keresztény.kurzusra, hogy vannak olyan urak, akik minden uton-utfélen felhasznál­4*

Next

/
Thumbnails
Contents