Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-141
332 A Nemzetgyűlés 141. ülése 1920. A békeszerződésre alapítja Ausztria az ő jogát, azonban az ő jogi álláspontja teljesen tarthatatlan ; tarthatatlan azért, mert nyilvánvaló, hogy Ausztria és Magyarország között más viszony van, mint amilyen viszony van Magyarország és az ennek a testéből levágott egyes részek között ; mert hiszen Magyarországnak Ausztria területén egyenesen olyan tulaj dontárgyai is vannak, amelyekhez Ausztriának egyáltalában semmi köze nem volt, amelyek ott nem voltak osztrák tulajdonnak tekinthetők, még kondominiumnak sem tekinthető dolgok, de amelyek merőben depozitumokkénfc lehettek a különböző, Ausztria teiületen fennálló intézetekben, muzeumokban és gyűjteményekben elhelyezve. (Ugy van ! a bal- és szélsőbaloldalon.) Pekár Gyula : Amiket à magyar királyok mint osztrák császárok vittek oda ! Bernolák Nándor : Amelyeket egy-egy magyar király mint osztrák császár vitt Bécsbe, az ő birodalmi központnak nevezett városába. T. Nemzetgyűlés ! Arra nézve, hogy miként keletkeztek ezek a gyűjtemények, a magyar békedelegáció nagyon értékes elaboratumot dolgozott ki annak idején, amelyet az entente elé terjesztett. A békedelegáció abban az elaboratumban kifejti az egyébként közismert történelmi tényeket. Méltóztassanak megengedni, hogy ezekből néhányat a t. Nemzetgyűlés előtt is felsoroljak, hogy egészen világosan álljon az a tény a t. Nemzetgyűlés tagjai előtt, hogy az osztrák fővárosban található műkincseknek és különböző értéktárgyaknak a jelentékeny része a magyar államot kell hogy megillesse. (Halljuk ! Halljuk !) Amint kifejti a magyar békedelegációnak ez az elaboratuma, a Habsburg-uralkodók tulaj don képeni állandó székhelye, — annak ellenére, hogy Magyarország mindig súlyt fektetett rá, hogy Budapesten székeljenke királyaink, — mégis Bécs volt, Bécsben székeltek a Magyarországra is kiterjedő legfőbb udvari, közigazgatási orgánumok, majd az államjogi kapcsolat 1867-ben történt szabályozása után létesített közös intézmények is. Mindezek levéltárai és gyűjteményei is Bécsben keletkeztek. Az uralkodók ugyancsa Bécsben halmozták fel —származásiakra és megszerzésük jogcímére való tekintet nélkül — mindazokat a műkincseket, kulturális értékeket, amelyeket évszázadok folyamán egybegyűjtötték és amelyeket országaik s ezek között igen jelentékeny mértékben Magyarország — az uralkodás fényének emelésére szántak. A Habsburg-háznak a magyar trónra jutásával az uralkodók rendeletére Bécsbe vitettek át az Árpádházi és középkori magyar királyok addig Budán őrzött kincsei és könyvtáruk anyaga. Usetty Ferenc: Elég ostobák voltak a magyarok, hogy engedték ! Bernolák Nándor : Habsburg I. Miksa magyar király — mint német-római császár e néven második — óta és azután is ismételten kiadott kincsleleti rendeletekre a béc3Í udvari gyűjteményekbe kellett beszolgáltatni a magyarországi évi december hó 22-én, szerdán. kincsleleteket és régiségeket, amelyekért még a találati díjat is a magyar kincstár fizette. A XVIII. században szekularizált magj^arországi magyar szerzetesrendek gazdag gyűjteményei az u. n. udvari gyűjteményekbe kebeleztettek be. Az udvari éremtárba helyeztettek el a magyar pénzverdéknek a magyar királyokat megillető próbaés tiszteletpéldányai. Számos tárgy az uralkodók mint magyar királyok részére adott ajándékképen, vagy magyarországi birtokok megszerzésével a birtokokkal egybekötött javak sorában került a bécsi gyűjteményekbe. Pekár Gyula : Az I. Ferdinánd által beolvasztatott északmagyarországi templomkincsek i Bernolák Wándor : Ugy van ! Ugyanezek anyagát gyarapították a Magyarországon elkobzott, valamint a Magyarországról több izben, legutóbb még 1849-ben is erőhatalommal elhurcolt kulturális és történeti vonatkozású tárgyak. Ezzel szemben olyan osztrák-magyar közös intézmény vagy gyűjtemény, amelynek kulturális, avagy levéltári anyag volna a birtokában, Magyarország területén egyáltalában nem léte sitté tett, u. n. udvari gyűjtemény, vagy ilyennek anyagához tartozó tárgy sincsen a magyar állam területén. A volt uralkodóház családi gyűjteményei, valamint az uralkodóház egyes tagjainak a magyar állam hozzájárulásával szerzett gyűjteményei pedig kivétel nélkül a volt osztrák császárság területén nyertek elhelyezést. Fentartunk mindezenfelül Bécsben intézményeket, amelyek tudományos célokat szolgálnak, de amely intézmények fentartásához Magyarország igen jelentékeny összeggel járul hozzá anélkül, hogy viszont Magyarorzág területén volnának intézmények, amelyeknek a fentartásához Ausztria a maga részéről hozzájárulna. (Ugy van ! a balés a szélsőbaloldalon.) Még később. is bátor leszek ilyeneket felemliteni, most csak érintem ; ott van pl. a Therezianum, amely jövedelmének egyik legnagyobb részét a báttaszéki uradalomból kapja, amelyből Ausztria területén kell nevelő-intézetet fentartanunk ugyanakkor, amikor pl. a FerencJózsef intézet a mostani nehéz viszonyok között nem képes megtalálni azt a fedeezetet, amely szükségleteinek kielégítésére szükséges volna. Usetty Ferenc : A likvidálás ki van tolva egy évre ! Bernolák Nándor: Hogy milyen kulturjavak jutottak Magyarországból Ausztriába, azt is a magyar békedelegációk eloboratumának nyomán egész rövid kivonatban a következőkben volnék bátor közölni (olvassa) : »Még mielőtt a Habsburgok a magyar trónt tartósan elfoglalták volna, a középkori magyar királyok műkincseinek egy része Albert királyunk neje, Erzsébet révén jogtalanul Habsburg III. Frigyeshez került, aki azt vonakodott kiadni, visszaélve unokaöccsének, V. László magyar királynak gyengére g ível.«