Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-141

332 A Nemzetgyűlés 141. ülése 1920. A békeszerződésre alapítja Ausztria az ő jogát, azonban az ő jogi álláspontja teljesen tarthatat­lan ; tarthatatlan azért, mert nyilvánvaló, hogy Ausztria és Magyarország között más viszony van, mint amilyen viszony van Magyarország és az ennek a testéből levágott egyes részek között ; mert hiszen Magyarországnak Ausztria területén egye­nesen olyan tulaj dontárgyai is vannak, amelyek­hez Ausztriának egyáltalában semmi köze nem volt, amelyek ott nem voltak osztrák tulajdonnak tekinthetők, még kondominiumnak sem tekinthető dolgok, de amelyek merőben depozitumokkénfc lehettek a különböző, Ausztria teiületen fennálló intézetekben, muzeumokban és gyűjteményekben elhelyezve. (Ugy van ! a bal- és szélsőbaloldalon.) Pekár Gyula : Amiket à magyar királyok mint osztrák császárok vittek oda ! Bernolák Nándor : Amelyeket egy-egy ma­gyar király mint osztrák császár vitt Bécsbe, az ő birodalmi központnak nevezett városába. T. Nemzetgyűlés ! Arra nézve, hogy miként keletkeztek ezek a gyűjtemények, a magyar béke­delegáció nagyon értékes elaboratumot dolgozott ki annak idején, amelyet az entente elé terjesztett. A békedelegáció abban az elaboratumban kifejti az egyébként közismert történelmi tényeket. Mél­tóztassanak megengedni, hogy ezekből néhányat a t. Nemzetgyűlés előtt is felsoroljak, hogy egészen világosan álljon az a tény a t. Nemzetgyűlés tagjai előtt, hogy az osztrák fővárosban található mű­kincseknek és különböző értéktárgyaknak a jelen­tékeny része a magyar államot kell hogy meg­illesse. (Halljuk ! Halljuk !) Amint kifejti a magyar békedelegációnak ez az elaboratuma, a Habsburg-uralkodók tulaj don ­képeni állandó székhelye, — annak ellenére, hogy Magyarország mindig súlyt fektetett rá, hogy Bu­dapesten székeljenke királyaink, — mégis Bécs volt, Bécsben székeltek a Magyarországra is kiterjedő legfőbb udvari, közigazgatási orgánumok, majd az államjogi kapcsolat 1867-ben történt szabá­lyozása után létesített közös intézmények is. Mindezek levéltárai és gyűjteményei is Bécs­ben keletkeztek. Az uralkodók ugyancsa Bécs­ben halmozták fel —származásiakra és megszerzé­sük jogcímére való tekintet nélkül — mindazokat a műkincseket, kulturális értékeket, amelyeket évszázadok folyamán egybegyűjtötték és amelye­ket országaik s ezek között igen jelentékeny mér­tékben Magyarország — az uralkodás fényének emelésére szántak. A Habsburg-háznak a magyar trónra jutásával az uralkodók rendeletére Bécsbe vitettek át az Árpádházi és középkori magyar királyok addig Budán őrzött kincsei és könyvtá­ruk anyaga. Usetty Ferenc: Elég ostobák voltak a ma­gyarok, hogy engedték ! Bernolák Nándor : Habsburg I. Miksa ma­gyar király — mint német-római császár e néven második — óta és azután is ismételten kiadott kincsleleti rendeletekre a béc3Í udvari gyűjtemé­nyekbe kellett beszolgáltatni a magyarországi évi december hó 22-én, szerdán. kincsleleteket és régiségeket, amelyekért még a találati díjat is a magyar kincstár fizette. A XVIII. században szekularizált magj^arországi ma­gyar szerzetesrendek gazdag gyűjteményei az u. n. udvari gyűjteményekbe kebeleztettek be. Az ud­vari éremtárba helyeztettek el a magyar pénz­verdéknek a magyar királyokat megillető próba­és tiszteletpéldányai. Számos tárgy az uralkodók mint magyar kirá­lyok részére adott ajándékképen, vagy magyar­országi birtokok megszerzésével a birtokokkal egybekötött javak sorában került a bécsi gyűjte­ményekbe. Pekár Gyula : Az I. Ferdinánd által beolvasz­tatott északmagyarországi templomkincsek i Bernolák Wándor : Ugy van ! Ugyanezek anyagát gyarapították a Magyar­országon elkobzott, valamint a Magyarországról több izben, legutóbb még 1849-ben is erőhatalom­mal elhurcolt kulturális és történeti vonatkozású tárgyak. Ezzel szemben olyan osztrák-magyar közös intézmény vagy gyűjtemény, amelynek kulturális, avagy levéltári anyag volna a birtokában, Magyar­ország területén egyáltalában nem léte sitté tett, u. n. udvari gyűjtemény, vagy ilyennek anyagához tartozó tárgy sincsen a magyar állam területén. A volt uralkodóház családi gyűjteményei, valamint az uralkodóház egyes tagjainak a magyar állam hozzájárulásával szerzett gyűjteményei pedig kivé­tel nélkül a volt osztrák császárság területén nyer­tek elhelyezést. Fentartunk mindezenfelül Bécsben intézmé­nyeket, amelyek tudományos célokat szolgálnak, de amely intézmények fentartásához Magyaror­szág igen jelentékeny összeggel járul hozzá anél­kül, hogy viszont Magyarorzág területén volnának intézmények, amelyeknek a fentartásához Ausztria a maga részéről hozzájárulna. (Ugy van ! a bal­és a szélsőbaloldalon.) Még később. is bátor leszek ilyeneket felemliteni, most csak érintem ; ott van pl. a Therezianum, amely jövedelmének egyik leg­nagyobb részét a báttaszéki uradalomból kapja, amelyből Ausztria területén kell nevelő-intézetet fentartanunk ugyanakkor, amikor pl. a Ferenc­József intézet a mostani nehéz viszonyok között nem képes megtalálni azt a fedeezetet, amely szükségleteinek kielégítésére szükséges volna. Usetty Ferenc : A likvidálás ki van tolva egy évre ! Bernolák Nándor: Hogy milyen kulturjavak jutottak Magyarországból Ausztriába, azt is a magyar békedelegációk eloboratumának nyomán egész rövid kivonatban a következőkben volnék bátor közölni (olvassa) : »Még mielőtt a Habsburgok a magyar trónt tartósan elfoglalták volna, a középkori magyar királyok műkincseinek egy része Albert királyunk neje, Erzsébet révén jogtalanul Habsburg III. Fri­gyeshez került, aki azt vonakodott kiadni, vissza­élve unokaöccsének, V. László magyar királynak gyengére g ível.«

Next

/
Thumbnails
Contents