Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-141

A Nemzetgyűlés 141. ülése 1920. Benkő Gábor: Már akkor is igy csinálták! Bernolák Nándor (olvassa) : »A mohácsi vész után. midőn a törökök Magyarország egy részét leigázták, a mohácsi vesztes csatában elesett II. Lajos királyunk kincstárát trónutódjának, I. Ferdinándnak rendeletére Bécsbe vitték ...« Benkő Gábor: Ugy raboltak, mint a románok ! Bernolák Nándor (olvassa) : »... hasonlóan sok egyházi és világi kincshez, melyeket Ferdinánd csapatai Magyarországon harácsoltak, s melyek egy részét beolvasztották. Hasonló módon gyarapodott I. Ferdinánd nejének, magyarországi Annának kincstára, melyet fia, Miksa örökölvén, egyesitettek a Habsburg családi gyűjteménnyel. A XVI. században a Habsburgokkal egyidejűleg uralkodott magyar Szapolyai-ház kincseinek egy része is a bécsi udvarhoz került. I. Ferdinánd másodszülött fia, tiroli Ferdinánd a török ellen folytatott magyarországi hadjárata alkalmával magyar és török fegyvereket, páncélokat stb. szerzett és zsákmányolt, melyeket ambrasi gyűjteményében helyezett el, s melyek innen a bécsi udvari gyűjteményekbe vitettek. A Habsburg-uralkodók, mint magyar királyok, alattvalóik részéről I. Ferdinánd ideje óta számos, részben felsőbb presszióval, úgyszólván kierőszakolt ajándékban részesültek, melyek természetesen a családi gyűjteményben nyertek elhelyezést. így kerültek a Habsburgok birtokába Mátyásnak és Beatrixnak ma a bécsi volt udvari múzeumban őrzött domborművű márvány képmásai, melyeket II. Miksa Belley Imre magyar szerzetestől erőszakolt ki ajándék gyanánt. II. Rudolf Thurzó Kristóftól, Forgách Zsigmondtól, Homonnay Györgytől kapott műkincseket ajándékba s különben is minden alkalmat felhasznált, hogy gyűjteményét magyar főurak és főpapok kincstáraiból gyarapitsa, .amiről a bécsi udvari kamarai levéltár őriz beszédes adatokat.« Benkő Gábor : Közönséges rablás volt ! Bernolák Nándor (olvassa) : »Ugyancsak II. Rudolf idejében jutott a bécsi udvar kincsei közé Bocskay István koronája, mely eredetileg II. Ulászló magyar királyé volt, s melyet Bocskay a Rudolfíal kötött béke értelmében szolgáltatott be az uralkodónak, mint törvényes magyar királynak. Ugyanez a Bocskay, miután az uralkodóval megbékült, arcképe mellett több régiséget ajándékozott a műszerető uralkodónak. A Habsburguralkodók elkobzás utján is szereztek ősi magyar családok, mint a Zrinyiek, Rákócziak, Thökölyiek, Nádasdyak kincsesházaiból nagyértékű darabokat. Hires magyar családi gyűjteményekből még a XIX. században is gyarapodtak az udvari muzeumok, igy a gróf Viczay- és a Jankovich-gyüjteményből. Minthogy Ausztriának nemzeti művészete nem volt, Magyarországon ellenben ilyen a középkor óta, kivált az ötvösség terén virágzott, természetes, hogy a Habsburgok gyűjteményeinek gazdag gyűjtési területe volt Magyarország. A törökkel, mint magyar királyok, Magyar» évi december hó 22-én, szerdán. 333 ország területén, Magyarország birtokáért vivott harcaikat is felhasználták gyűjteményeik növelésére. Bécsbe rendelték a Budavár, Győr visszafoglalásakor előkerült honi régiségeket, a töröktől feldúlt Esztergom várának ujja építésekor talált szobrokat, a török ellen vitézkedett magyar vezérek díszfegyvereit és egyéb felszerelését, mint Sziget védelmében elesett Zrinyi Miklós sisakját, hermelinkabátját és kardját, a Kanizsa előtt hősi halált halt Thury György aranyozott ezüstveretekkel ékes kardját, sőt a nemzete virágával együtt a mohácsi csatatéren maradt szerencsétien Lajos királyunknak páncélzatát is. továbbá a töröktől Magyarorszá gon zsákmányolt fegyvereket és egyéb régiségeket. A Habsburg családi gyűjtemények legrégibb leltárai is telve vannak már ott magyar gyanánt feltüntetett fegyverekkel, páncélokkal és hasonló tárgyakkal. A XVIII, században a népszerű Mária Teréziának lovagias magyar alattvalói, a Batthyányak; Eszterházyak, Forgáchok az udvari gyűjteményekbe került gazdag ajándékokkal hódolnak. Fia, II. József idejében aztán a magyar szerzetesrendek szekularizációja a családi gyűjtemények gyarapításának uj módját szülte, midőn sok magyar kolostor kincseit szállították Bécsbe, mint pl. 1787-ben a bencések pannonhalmi hires éremgyüjteményét, melyet a volt udvari éremtárban ma is elkülönítve őriznek. Ugyancsak az udvari éremtálba kelültek a magyar pénzverdének a magyar királyokat meg illető próba- és tiszteletpéldányai. A régi magyar pénzverdék verőtőkéit pedig a volt Habsburguralkodók a bécsi es. kir. Hauptmünzamt múzeumában helyezték el, ahol nemzeti történelmünk e becses emlékeit jogosulatlanul ma is őrzik.« Benkő Gábor,* Európa legnagyobb rablói voltak ! Bernolák Nándor : »Már II. Miksa a XVI. század második felében kiadott oly rendelkezést, mely szerint a magyarországi kincsleletek a bécsi családi gyűjteménybe szállitandók. Ily rendeletek mind sűrűbben adattak ki aztán s mind szigorúbban szereztek azoknak érvényt II. József, I. Ferenc és I. Ferenc József uralkodásának abszolutisztikus korszakában. A magyar fold őskorának, a magyarországi római uralomnak, a magyarság történeti és vérségi elődeinek java kincsei jutottak igy az udvari gyűjteményekbe, mint a bátaszéki, ószőnyi, cekei, tiszaszőllősi, óhuttai, kiskőszegi, csepeH, kőszegi stb., részben aranyieletek s mindenekfölött az 1791-ben talált hires Attilla kincse. S a Bécsbe szállított e kincsleletekért a megtalálót megillető részt legtöbb esetben a magyar kincstár fizette meg.« Usetty Ferenc: Mi találtunk nekik! Bernolák Nándor (olvassa) : »A kincsleletek mellett az őslénytani leleteket is beszolgáltatták a bécsi udvari múzeumba, igy a múlt század közepének abszolutisztikus korszakában a budafoki, szobi, baltavári, szegedi stb. leleteket, melyek többnyire miocén és pliocén gerincesek maradványait ölelik fel s •—ellentétben a gerinctelen leletekkel —