Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-140

202 A Nemzetgyűlés 140. ülése 1920 nünk, ebben az esetben azt a nagy szén mennyi­séget, amelynek békebeli értéke százmillió korona volt, most pedig milliárdokra rug, melló'zhetnők és ehelyett felhasználhatnék a földgázt. így azután elkerülhetnők azt, hogy Csehországból, vagy más egyéb szénimportáló országokból szenet hozzunk. Az ujabb időben kísérletek történtek arra nézve, hogy a vasércet földgázzal kohósitsák. Erre nézve is büszkén mondhatjuk, hogy az erre vonatkozó eredményes kísérleteket szintén magyar mérnökök végezték, nevezetesen dr. Fa­binyi Rudolf, a nemrég elhunyt hires kolozsvári kémiai professzor, és Guhmann Jenő, egy fiatal bányamérnök — aki, sajnos, Kolozsvárott re­kedt — végeztek igen eredményes kísérleteket ezen a téren. S ha ez az eljárás a gyakorlatban is be fog válni, akkor ez a mi vasiparunk fel­lendítésére óriási előnyöket jelent. Mert van nekünk vasércbányánk, nevezetesen a rudabá­nyai bánya évente körülbelül négymillió mé­termázsa vasércet termel. A pénzUgy minister ur szakközegeitől nyert értesüléseim szerint kilátás van arra, hogy a közeljövőben ujabb vasérctelepek táratnak fel. S ha a Guhmann és Fabinyi-féle eljárás a gyakorlatban csakugyan be fog válni, akkor a vasipar terén teljesen függetleníthetjük magun­kat a külföldtől. Épen ezért nem mulaszthatom el azt, hogy fel ne hívjam az igen tisztelt pénz­Ugy minister ur figyelmét arra, hogy a vasérc­kutatásokat minél melegebben pártolja. Itt röviden utalok arra, hogy bőséges gáz­feltárások esetén nemcsak az olyan iparokat fejleszthetjük, amelyeknél a tüzelő- és a világító­anyag játssza a főszerepet, hanem egy virágzó kémiai iparnak is megvethetjük alapját, mert máris ismeretesek azok az eljárások, amelyekkel a földgázból, mint kémiai alapanyagból, a köz­gazdaságban rendkívül fontos kémiai cikkeket állithatunk elő. Ilyenek például a levegősalétrom-* gyártás, a methyl-gyártás stb. Meg kell jegyeznem, hogy bőséges gázkutakat csak abban az egyetlen esetben használhatunk ki veszély nélkül, ha a gáz igen nagy mennyi­ségben lesz igénybe véve. Es itt gyönyörűen kap­csolódik egybe a falvak és városok közös érdeke. Az 1911: VI. te. 12. §-a a földbirtokosok és a gazdák részére biztositja azt a jogot, hogy a földgázkutaktól hét kilométer körzetben fekvő birtokok részére a saját háztartási, mezőgazda­sági és mezőgazdasági ipari célokra szükséges földgázmennyiséget önköltségi áron kaphassák meg. A pénzUgyminister ur ebben a szerződésben is kötelezte az alakítandó részvénytársaságot arra> hogy a törvényben a falu népének biztosított ezt a jogot respektálni köteles. Erdélyben az volt az eset, hogy a falu népe igen gyakran nem igen vehette igénybe ezt a részére biztosított gáz­mennyiséget, aminek az volt az oka, hogy a gáz­kutakat legtöbbször zárva kellett tartani, miután évi december hó 21-én, kedden. nem volt elegendő gázfogyasztás, gázigénybevétel s igy veszélyes robbanások következhettek volna be, amire Erdélyben számos példa is volt. Meg­jegyezni kívánom, hogy az ilyen csekély igény­bevétel alatt érthetjük nagyobb kapacitású kutaknál napi 8—10.000 köbméter igénybe­vételét is. Tehát a mezőgazdáknak jogos érdekeit csak akkor biztosithatjuk, ha jelentékenyebb városi gázfogyasztás révén a földgáz nagyobb mennyi­ségű igénybevételét érjük el, s igy a kisebb gáz­fogyasztást is minden veszély nélkül juttathat­juk a falu népének. Minthogy pedig a szerződésben gondosko­dás törtónt arról, hogy megfelelő gázmennyiség feltárása esetén kötelezhető a társaság arra, hogy a városok vagy falvak gázigényeit már abban az esetben is kielégítsék, illetőleg nagyobb távvezetékeket létesítsenek, ha a városok vagy községek oly mennyiségű gáz igénybevételét biz­tosítják, mely az invesztálandó tőkének csak cse­kély polgári hasznot, 12—15%-ot biztosit. S ebben az esetben — és ezt tartom, t. Nemzet­gyűlés, a szerződésnek a falu népére vonatkozó legnagyobb erősségének — remélhetjük azt, hogy a távvezetékek egész hálózata fog létesülni és igy ezen távvezetékek környékén mindenütt, a legkisebb falu minden egyes háztartása is ellát­ható lesz tüzelő- és jóminőségü világitóanyaggal. Fel akarom hívni a t. Nemzetgyűlés figyel­mét arra, hogy a törvény értelmében a falu né­pének önköltségen rendelkezésre bocsátandó gáz ára feltétlenül olcsóbb, még pedig jóval olcsóbb lesz, mint amennyit a gazda most a tüzelőfáért vagy a szénért kiadni kénytelen, nem is szólva arról, hogy milyen jóminőségü, elsőrangú, köny­nyen kezelhető tüzelő- és világitóanyaghoz jut­hat. Azt hiszem, fölösleges bővebben fejteget­nem, mily végtelenül nagy ennek a fontossága a fában amúgy is nagyon szegény Alföld gaz­dáira nézve, és milyen nagy fontosságot tulaj­donithatunk annak, hogy ezen bőséges gázfel­tárások esetén mezőgazdasági iparunk is nagy fellendülésnek fog örvendeni. Azt hiszem ugyanilyen, vagy sok tekintet­ben még nagyobb fontossággal bir az ásvány­olaj feltárása is. Vasutainknak kenőolajjal, mező­gazdasági gépeinknek gépolajjal, benzinnel, és a falu népének petróleummal való ellátása első­rendű érdeke az országnak, úgyhogy erről szin­tén felesleges bővebben beszélnem. Fel akarom azonban hivni a Nemzetgyűlés figyelmét még egy másik körülményre is, ami bőséges olaj­feltárások esetén elő fog állni. Az olajfinomítás egyik mellékterménye, utolsó maradványa az u. n. mazut, ami gőz­mozdonyok fűtésére igen alkalmas anyag. Eo­mániában pl. már évtizedek óta mazuttal fűtik a mozdonyokat, s ugyanígy nálunk is fel lehet majd vasúti mozdonyaink, valamint hajókazán­jaink fűtésére ezt az anyagot használni, amiáltal

Next

/
Thumbnails
Contents