Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-140

A Nemzetgyűlés 140. ülése 1920. óriási mennyiségű szénbehozatalt takarítunk meg, vagy ha mégis behozzuk azt a szenet, felhasználhatjuk azt más célokra. Csonka Magyarország nyersolajszükséglete évente 16.000 vagon, aminek mai értéke 1600 millió koronát tesz ki. A pénzUgyminister ur igen helyesen gondoskodott ebben a szerződésben arról, hogy elsősorban a magyar ásványolajszükséglet elégítendő ki és ha oly szerenesés olajtárásokra bukkannánk, hogy azokból külföldi kivitelt is érhetnénk el, ugy ez valutánk javítása szempontjából is felette nagyfontosságú lesz. (Ugy van!) T. Nemzetgyűlés ! Az előadottakból kitűnik, hogy az ásványolaj és a földgáz nagyobb menynyiségben való feltárása óriási nyereséget jelentene az országra nézve. Ezt az óriási nyereséget ma számszerűleg ki sem tudjuk fejezni, de nekem szilárd meggyőződésem, hogy a mezőgazdasági többtermelés mellett kizárólag ettől várhatjuk gazdasági reorganizálódásunkat. (Ugy van I) Ha végül én is rátérek arra, amit már a t. előadó ur is kijelentett, hogy a beszédemben vázolt mérhetetlen földalatti kincsek feltárásához országunk egyetlenegy fillérrel sem járul hozzá és hogy a feltáráshoz szükséges behozandó óriási külföldi tőkéből mennyi szegény munkásembernek jut majd tisztességes kereset, akkor azt hiszem, felesleges tovább fejtegetnem, miért tartom én-ezt a javaslatot olyannak, amelyből Magyarországra feltétlenül csak haszon és óriási előny fog származni. Mert hogy milyen hatalmas tőke szükséges egy-egy ásványolajbányászat kifejlesztéséhez, azt legyen. szabad csak néhány példával illusztrálnom. A boldog jó világban, 1906-ban Komániában 185 millió lei volt egyévi befektetése az olajbányászatnak, és tiz évvel később, csak egyetlen társaság, a Steaua Rumana 59 millió koronát fektetett be erre a célra, holott ez az egyetlen társaság a romániai olajbányászatnak csak 15%-át képviseli. Megpróbálkozott egyszer a magyar tőke is Címpinán ilyen olajtelep felkutatásával, be is fektetett erre a célra 3 millió korona tőkét, ami a mostani viszonyok között megfelel 150—200 millió koronának, de bizony eredményt nem ért el, úgyhogy abbahagyták a dolgot. Megjegyzem, hogy ugyanezen a helyen később az erősebb, hatalmasabb német tőke egy gyönyörűen reuzáló olajbányászatot létesített. Amerikának három legnagyobb olajvállalata 1911-ben befektetett az egyik bányászatnál húsz millió, a másiknál harmincmillió és a harmadiknál hetvennyolcmillió dollárt, ami a mai értékre átszámítva 10—15, illetőleg 39 milliárd koronát tenne ki. Ezeket felemlítve, t. Nemzetgyűlés, azt hiszem, hazafias kötelességet teljesítek akkor, amidőn a pénzUgyminister ur jelentését teljes egészében elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) évi december hó 21-én, kedden. 293 Elnök.' Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kíván még valaki szólni? (Senki sem.) Ha szólni senki sem kivan, a vitát berekesztem. Az előadó urat illeti a szó. Herrmann Miksa előadó: T. Nemzetgyűlés! Kötelességmulasztást követnék el, ha egész röviden nem mutatnék rá egynéhány, nézetem szerint téves beállításra, amely hangulatot kelthetett, e jelentés ellen. En annyira meg vagyok győződve ennek az egész Ugynek a jóságáról, közgazdasági fontosságáról és arról, hogy ezt gyorsan kell megcsinálni, hogy nem mulaszthatom el, hogy egynéhány szóval ne reflektáljak az elhangzottakra. Roppant veszedelmesnek tartom azt, ha egy egész komplexusból, mint amilyen ez a jelentés, kiragadunk egyes pontokat, rámutatunk azoknak népszerűtlenségére és ebből következtetést akarunk vonni az egész komplexusra anélkül, hogy a kérdés másik oldalát kellő nyomatékkal megvilágítottuk volna. így pl. említés történt itt arról, hogy a monopólium — pláne még Lukács Lászlóval súlyosbítva — annak idején behozatott, én nem tudom, kinek érdekében és hogy ez gáncsot vet a mi ásványolaj- és gázüzletfejlődésünknek. Hát, kérem, mi künn jártunk Amerikában az én sokat emlegetett Böhm barátommal, épen akkor, a mikor a sármási gázkut megnyílt, hogy tájékozódást nyerjünk arról, hogy tulajdonképen ezzel az előttünk egészen idegen dologgal mit lehet jkezdeni ? Nekünk szerencsénk volt az Egyesült-Államok akkori elnökével is beszélgetni, s ő azt mondotta : Vigyázzanak a maguk gázára, nehogy ugy járjanak, mint mi itt, Indiánában és még más nagy területeken, mert hallatlan rablógazdálkodás és hallatlan pocsékolás folyik e helyeken és mi képtelenek vagyunk ez ellen valamit is tenni. Akkor Böhm barátomban megfogamzott már az az idea, hogy itt más mentség nincs, mint hogy valamilyen törvényes szabályozás alá vegyük az egész bányászatot s ennek következménye volt azután a monopóliumjavaslat, ugy hogy bátran merem állítani, ha nem csináltunk volna monopóliumot akkor, a pazarlás és pocsékolás megakadályozására most kellene azt megcsinálnunk. Ereky Károly : Miért nem csináltak monopólumot a többi országokban ! Az egész világon nincsen ilyen ! Herrmann Miksa előadó : Ami épen azt a dolgot illeti, rá akarok mutatni arra, hogy a petróleum és a gáz bizonyos tekintetben ellentétes üzleti ág. Nagyon könnyen megesik az, hogy a petróleumkut megnyitásánál nagy gázmennyiségek csapódnak ki, ezek megnehezítik a petróleumnak kibányászását, ugy hogy a rendes metliodus Amerikában az volt, hogy a gázt először kibocsátják a levegőbe s azután, amikor a nehézségek már megcsappantak, akkor jön a