Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-139

274 A Nemzetgyűlés 139. ülése 1920, erőfeszítést tett, hogy a deficitből kijöjjön. Nyolc milliárdnyi uj adót hozott be, és ebből majdnem hat milliárd a forgalmi adóra esik. Nekünk tehát kell egy forgalmi adót hoznunk, még pedig ebben az örökösödési adó is benne van. Mi következik ebből ? Én ezt életbe akarom léptetni az uj költségvetésben július elsején, de csak akkor tudom éietbeléptetni, ha akkor a gabonaforgalom szabadsága már teljesen helyre van állítva. (Zajos helyeslés. Taps jobbfelöl.) Hogy ez hogyan történik, kvótákkal, kivi­teli engedélyekkel-e, azt nem tudom. De nekem kell költségvetés, a költségvetésben kell árufor­galmi adó és ebben őrlési adó, ez pedig nem lehetséges, ha nincs meg a gabona szabad for­galma. Ennélfogva szabad forgalommal végzem adórendszeremet, ahogy kezdtem. Tegnapi ren­deletem felszabaditotta a devizát és júniusban készen leszek és felszabadítom a földet is. (He­lyeslés.) Méltóztatnak látni, az egész egy sziszté­mába van foglalva, amellyel a szabadság felé megyek. Megyek ki a fojtó légkörből mind na­gyobb szabadság felé. Ez az én optimizmusom. En bizom a nemzet termelő erejében és meg­adom a szabadságot. Remélem, hogy az emberek dolgozni fognak és az ő munkájukban rejlik az én adóm. (Helyeslés.) De mást is mondok. Rossz néven veszem elődömtől, hogy min­den hónapban előállt, hogy egy hónap 7 mulva lesz vagyonadó és már készen is van. Én ki­nyitottam a pénzUgyministeriumban az összes fiókokat, de mondhatom, egyetlen vagyonadó­tervezet sincsen készen. (Derültség.) Micsoda politika kell ahhoz, hogy meg­ijesszük az embereket? Minek dolgozzanak akkor? Az emberekbe bizalmat kell önteni, bizalmat, hogy egész pénzUgyi politikánknak, egész adórendszerünknek mély alapja van, az, hogy Magyarországot bele kell kényszeríteni a feltámadásba. (Tetszés és helyeslés.) Méltóztassanak megbocsátani azért, hogy felszólalásom soká tart. (Halljuk ! Halljuk !) Most már csak egyetlen pontom van hátra : a pénz. Mi lesz a pénzzel? (Halljuk! Halljuk!) T. Nemzetgyűlés! En már nem merek társa­ságba menni, mert ha a legszebb hölgyek mellé leülök, bizalmasan a szemembe néznek és azt kérdezik tőlem: kedves Hegedűs, mikor lesz a devalváció ? (Derültség.) En tisztelettel kijelen­tem, hogy Magyarországon nem lesz devalváció, mert a devalváció már megtörtént. A pénz már devalválta magát. Azelőtt elment Zürichbe és adtak száz koronáért 105 frankot, ma is el­megy Zürichbe, de nem adnak érte semmit. Kell-e még több devalváció ? (Igaz ! Ugy van !) Mit kell most csinálni? Kell csinálni a következőket. (Halljuk ! Halljuk !) A trianoni béke kötelez bennünket arra, hogy cseréljük ki lebélyegzett bankjegyeinket saját bankjegyeinkkel vagy államjegyeinkkel. Erre nézve az a tervem, hogy először próbáljunk évi december hó 20-án, hétfőn. az Osztrák-Magyar Bankkai tárgyalni, hogy milyen feltételek mellett lehetséges ez az ő köz­benjöttével. Az Osztrák-Magyar Bank élén áll Spitzmüller, aki a legnagyobbszerü valutapoliti­kusok egyike. A likvidátorok is, akiket ismerek, jóindulatot mutattak. Megpróbáljuk, hogy velük lehet-e ezt a kérdést megoldani. De megvan engedékenységem végső határa. Ennélfogva készen van a terv egy magyar állami bank felállítására vonatkozólag és örömömre szolgálna, ha kedves volt főnökömet, a magyar közélet kitűnő alakját, Popovics Sándort tudnám meghívni ennek veze­tésére. (Éljenzés.) Ezektől a tárgyalásoktól fog tehát függeni, hogy mi lesz. Miután okvetlen bankócserélésre kerül a dolog — és ezeket a jegyeket igen t. elődöm nagyon szépen, Ízlésesen, nem hamisítható módon, mint amilyen a mostani, már ki is nyo­matta — ez után fogok szedni legfeljebb 5°/o-ot. Ha pedig egy pénzUgyminister azt mondja, hogy legfeljebb 5 %-ot fog szedni, akkor mérget lehet rá venni, hogy az legalább 5°/o lesz. Lesz tehát valósággal épen 5%. (Derültség.) Ennyiben magamnak is benne van az egész cserélés. Ha ez megtörtént, akkor mi történt meg? Az történt, hogy egy hazugságtól megszabadul­tunk. Tudniillik azt hittük, hogy ez a bankó bankó, már pedig az régen nem bankó, hanem államjegy. Megmondjuk tehát, hogy ez nem bankó, hanem államjegy. Ugyanaz történik, ami egy országos nevű iróbarátommal tör­tént, aki váltóblankettákra irta a novel­láit. A váltókért nem adtak semmit, ellen­ben jól fizették a novellát. (Derültség.) Ez tehát nem bankó, hanem államjegy. Más van rajta. Mi a következés? Ha nekünk államjegyünk van és nincs bankónk, akkor később talán lehetséges lesz majd bankót csi­nálnunk. Megszabadultunk attól, hogy nem lehet bankót csinálnunk, mert csináltunk. Jövőre lehetséges. Nagyon óvatosaknak kell lennünk, mert Parisban tárgyalások folynak és én nem tudom, mily eredménnyel. Nézetem azonban az, amely inkább csak utódomat fogja érdekelni, hogy végleges meg­oldásként fel kell állítanunk külföldi tőkével egy bankintézetet. Erre kapni tőkét, mert ez üzlet. Fel kell ezt állítanunk frankalapon. Más valutára, mint frankvalutára nem mehetünk át és erre meg kell invitálnunk az összes körü­löttünk lévő szomszédainkat is. Ez volna Közép­Európa közös valutája az én teóriám szerint. Most ez a bank ki fog adni bankjegyeket, de csak fedezet ellen. Igazi bankjegyeket. Tehát annyit, amennyire fedezet van. Ez valóságos bankjegy lesz, amelynek semmi köze nincs az államjegyhez. Nincs köztük fix reláció. Mert mihelyt a fix relációt megcsináljuk, érvényesül a Graham törvénye s a rossz bankjegy kinyomja a jó bankjegyet. Tehát nincs fix reláció. Epugy amint pl. Kinában három valuta van egymás mellett s a relációt az élet teremti meg.

Next

/
Thumbnails
Contents