Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-139
A Nemzetgyűlés 139. ülése 1920. T. uraim ! Most már ehhez a szabadalomhoz van egy pótszabadalmam is és az a következő. (Hallj lue! Halljuk!) Vannak olyan részvénytársaságok, amelyeknek részvényállományát nem lehet megállapítani, s amelyek nem is adják el részvényeiket, vagy családi gyárak, vagy még furcsább valamik. Tudniillik egyszerre csak a budapesti házak el kezdtek megbolondulni. (Derültség.) Átalakultak mind részvénytársasággá. Ez akkor volt, amikor egyik elődöm, Teleszky János, egy erős átírási költséget rendelt el. A legfurcsább részvénytársaságok keletkeztek. Sarokház, Izis, Oziris. Részvénytársaságok az összes egyiptomi istenek neveiről elnevezve. (Élénk derültség.) Az ilyen részvénytársaságokkal szemben én azt mondom : Te mélyen t. részvénytulajdonos, mondd meg, mit ér az a te házadat képviselő részvénycsomó ? Ha azt mondja, 100 millió, ha azt mondja, 10 millió, én azt felelem, hogy rendben van, ha azt mondja, egy millió, rendben van, mert az államnak joga van megváltani annyiért, mint amennyire ő saját maga becsüli s az igy mondott összegből kifizetek neki 80%-ot, a többi pedig az enyém. (Elénk derültség és taps a Ház minden oldalán.) Megjegyzem, hogy ugyanezen fogást fogom alkalmazni azon nagy földbirtokoknál is, amelyeket nem tudunk másképen megbecsülni. (Taps a jobboldalon.) T. uraim! Méltóztattak látni, hogy talán nem szerénytelenség, ha azt merem mondani, hogy amint a külföldön meg fognak akadni a nagy vagyonadóval, elő fogják venni a magyar szisztémát. (Mozgás.) De tovább megyek. Eddig a vagyonváltságból kiváltottam a következőket : az állampapírokat, a pénzt, a betéteket és a magyar részvényeket. Mit fogok azonban csinálni azokkal, akiknek külföldi részvényeik vagy külföldi valutájuk van ? Ha az ilyenek külföldi valutája bankban volt letéve, ugy ezt az értéket már megfogtam, tegnap kibocsátott rendeletemmel. Es ez az egy az én rendszeremben, ami plágium, ami át van véve a német Reiehsnotopferból, t. i. ez az egyetlen pont, ahol drákói szigorral vagyok kénytelen eljárni és bevallást kell követelnem. Mert mit csinálok? Ezeknél először is 20°/o-ot kérek. Elvégre, aki külföldi papirt tart, arról fel kell tennem, hogy vagyonosabb és intelligensebb ember, nem a szegényebb néposztályhoz tartozik s ha a magyar papírok 15°/o-ot fizetnek, az ilyen papírok tulajdonosai fizethetnek 20°/o-ot. Tennem kell tehát a következőt : Először is kénytelen vagyok a bankokat arra kötelezni, hogy megsértsék a banktitkot, amennyiben kötelesek bejelenteni, hogy a háborútól kezdve — ez vonatkozik az állampolgárság változására is — kinek mennyi külföldi papírja, értéke volt a bankokban elhelyezve. Másodszor vallomást kérek. Mindenki kap tőlem azok közül, akik jöévi deceniher hó 20-án, hétfőn. 271 vedelemadót fizetnek, egy levelet, amelyben az lesz, hogy szíveskedjék megmondani, mennyi külföldi papírja van, hol van külföldi papírja neki magának, a sógorasszonyának, egyéb családtagjának . . . Gaal Gaszton : A francia kisasszonyának ! (Derültség.) Hegedüs Loránt pénzUgyminister : ... minden hozzátartozójának. (Helyeslés.) B. Szterényi József: Fontos. Hegedüs Loránt pénzUgyminister : És ezzel szemben figyelmeztetek mindenkit, hogy hamis esküre kiszabott büntetőjogi szankció, alá fog esni, ha nem vall pontosan, s mivel kontroll lesz. az első három urat be fogom csukatni, aki hamisan vall. (Altalános helyeslés.) Végül harmadszor, ki fogom mondani, hogy az elévülés 30 évig tart, harminc évig kell tehát bujdosnia annak, aki nekem nem vall. (Derültség.) Én azt hiszem, t. uraim, hogy megtehetem a magyar közgazdaságnak, hogy évenként egy ötödét adja külföldi papírjaiból akár in natura, akár külföldi valutában, akár átszámitott magyar valutában. Itt elmehetek a kegyetlenség levégső határáig. (Helyeslés.) Ezzel a papírokkal készen vagyok és most következik az, hogy hogyan tudom ugyanezt a rendszert az ingatlanokra átvinni. (Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl.) Először veszem a házbirtokot. A l^érbeadott házaknál nagyon egyszerű a dolog. Hogy mennyi bruttó-jövedelme van egy háznak, azt tudom a házbéradó kivetéséből és azt fogom mondani : itt van a bruttó-jövedelem, levonhatod belőle az adósság kamatát, de ha levonod az adósság kamatát, akkor köteles vagy megmondani, hogy ki a te hiteleződ, mert a hitelezőt akarom megfogni. Természetes, hogy ha a hitelező részvénytársaság, akkor nem fogom meg itt, mert az egész vagyonával adózik, tehát sem háznál, sem egyébnél külön nem fogom meg, hiszen akkor háromszor adóznék. Ezt a bruttójövedelmet fogom meg, aszerint, hogy a számitások hogy lesznek, 3 — 5 évi váltság szerint, háromszor, vagy ötször. Erre vonatkozó számításaim még nincsenek készen. Azt mondom : ez a te váltságod. Ha tehát egy háznak 60.000 korona bruttó-jövedelme van és nem volt adóssága, akkor 180.000 korona a vagyoni váltsága. Ezen vagyoni váltságot egyharmad részében ki kell fizetned, mert nekem pénzre van szükségem. A másik kétharmadrészt nem kell kifizetned, de figyelmeztetlek arra, hogy ennél rosszabb pénzben sohasem fogod kifizethetni. De nem kötelezlek arra, hogy most kifizesd, hanem betáblázom a házadra, és erre ki fogom bocsátani azt a járadékot, amelyet az elébb emiitettem. Rátáblázom tehát a házadra, de figyelmeztetlek arra is, hogy ha egyszer a házadat eladod, és még nincs kifizetve a vagyoni váltság, az akkori eladási ár 15%-át fogom elvenni, ez pedig sokkal több, mint a bruttó jövedelem, mert hiszen tudvalévő, hogy a házak nagyon
