Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-139

A Nemzetgyűlés 139. ülése 1920. már meg. (igaz! Ugy van!) Még inkább meg kell nézni a külUgyministeriumot. A külUgyministerium diplomáciai fölépitése a nagyzási hóbort világos tüneteit mutatja. (Igaz ! Ugy van ! Taps.) T. uraim ! Én megmondok mindent. Én idehoztam a becsületemet és az egészségemet. És ha az egészségemet itt hagyom is, de a becsületemet vissza fogom vinni. (Elénk helyeslés.) Âz első az, hogy a ministeriumnak magának a személyzete túlnagy. A külUgyministerium abból indult ki, hogy neki más ministerramok dolgát is el kell intézni. Nézetem szerint először intézze el a saját dolgát. Szerencsétlen ballplatzi gondolat, hogy neki közgazdasági, jogi osztályának kell lennie, amikor mellette van a többi ministerium. A Ballplatzon nem volt mellette, de itt mellette Van. Mellette van a pénzUgyministerium ; ha pedig kereskedelmi Ugyekben van kérdezni valója, ott van a sikló s annak aljában megtalálja a kereskedelmi ministeriumot. (Helyeslés.) De még nagyobb nehézség merül fel a diplomácia körül. (Halljuk ! Halljuk !) Én beleharaptam ebbe a kérdésbe, mint egy buldog és nem engedek belőle. (Helyeslés.) T. uraim, a helyzet nagyon nehéz. Én elismerem azt, hogy nekünk a nagy drága országokban, Londonban, Parisban, Rómában, Berlinben kell tartanunk követeket. Én szeretnék olyan követeket tartani, akik utánoznák a ministereket és képviselőket, akik mind ráköltünk az ország dolgára. Ha ilyeneket nem kapnánk, mindenesetre egy követet tartanánk ezeken a helyeken, azonkívül összekaparnám a pénzt, hogy egy kis sajtóorganizációt is csináljunk. (Helyeslés.) Mert ez feltétlenül szükséges. Amikor kint voltunk Apponyi Albert grófíal Parisban, hiába próbáltunk az angol-francia lapokkal érintkezni : minden szerkesztőségben bent ült egy cseh, vagy román ember. Ott ültek évtizedek óta és már régóta csinálták a katasztrófát, amely ránkszakadt. (Igaz! Ugy van!) Természetes, hogy kell követségünknek lennie a szomszéd országokban : Lengyelországban, Bukarestben, különösen Bécsben, ahol ott van az én büszkeségem és reménységem, Gratz Gusztáv. Azonban itt vége van. A külUgyministerium óriási apparátussal szervezi a követségeket a semleges országokban. Én az én szegény bugris eszemmel ugy gondolkozom, hogy, miután a semleges országokban soha politikát nem csináltunk és miután a semleges országok a legdrágábbak, épen azért, mert semlegesek maradtak, talán elég volna, ha megkapnánk ott egy-egy tiszteletreméltó magyar embert, akinek adnánk egy címet, adnánk továbbá rendelkezésére egy sajtóalapot, emellett pedig megszerveznék a magyar kolóniát, mert ma az egész külföldi magyarság nincs szervezve. (Elénk helyeslés.) Ez volt az én gondolatom. Ehelyett mit látok ? Látom, hogy két követségi palotát vettek meg a Nemzetgyűlés minden megkérdezése nélkül. (Mozgás. Élénk felkiáltások : Hallatlan !) Láttam NEMZETGYŰLÉSI NAPLÖ. 1920—1921. — VII. KÖTET. évi december hó 20-án, hétfőn. 265 azután csak egy semleges állambeli követnek a fizetését. Ez a fizetés évi 60.000 frank, tehát évi hat millió korona. (Nagy mozgás.) Azt kérdezem : én bolondultam-e meg, vagy ez a gazdálkodás ? (Ugy van !) Hozzá akarom tenni, bár nem vagyok az önök pártján, hogy ennek semmi köze nincs a kereszténységhez. Es azt mondom önöknek, amit mondtam t. ministerbarátaimnak, hogy inkább kerékbe töretem magam, de ezt a hat milliót kifizetni nem fogom. (Élénk helyeslés.) Követelem azt, — máskép elhagyom állásomat — hogy az összes semleges országokban a költséges követségek megszüntettessenek és ezek a paloták eladassanak. (Élénk helyeslés.) Ezt mondtam ministertársaimnak és ezt mondom most önöknek. És ha ez nekem nem sikerülne, akkor nem vagyok pénzUgyminis ter, hanem leszek önökkel, volt ellenfeleimmel, összefogva, élő tiltakozás egy pazarlás ellen, tiltakozása a nyomorgó népnek. (Élénk helyeslés, tetszés és taps.) Menjünk tovább. A hadseregre nézve azt mondom, hogy a nemzeti hadsereget elzülleszteni nem szabad. Bármibe kerüljön is, ezt a pénzt össze kell szerezni. Épugy össze kell szerezni azt a pénzt is, ami szükséges ahhoz, hogy tisztjeink ne nyomorogjanak. Hozzáteszem, hogy itt nem vagyok mindenben egy véleményen a hadUgyi t. urakkal. Én azt állitom, hogy a TËBE mozgalmát, amelyet én kezdeményeztem, hogy t. i. a polgári társadalomnak kötelessége felvennie a tiszteket, folytatni kell. Nem lehet mindenkit az állam nyakán hagyni. Én a bankokban elhelyeztem 90 magasrangu tisztet. Ezt a nagybirtoknak is folytatnia kell, amely eddig ezen a téren nem tett eleget. (Élénk helyeslés.) Ez sokkal egészségesebb megoldás, mintha itt továbbra is állami pénzen tartjuk őket. Nagy örömem és nagy bizakodásom van, hogy Belirska t. barátom vállalta el a hadUgyi tálcát. Mi egymást meg fogjuk érteni, Arra kértem őt, hogy egyelőre csak félévre beszéljünk költségekről. Nemcsak azért, mert a költségvetési év lejár júliusban, hanem azért is, mert nem tudom, mi lesz a pénz vásárlóereje akkor. Meg fogjuk látni. Talán jobb lesz, akkor kevesebb pénz is kell. Azonban a hadUgy tekintetében két kikötésem volt. Az egyik az, hogy a hadsereg csak hadsereget csináljon és ne csináljon se kereskedelmi, se pénzUgyi, se irodalmi politikát. (Élénk helyeslés és tetszés.) A másik az, hogy én a trianoni béke alapján állok. Ennélfogva inig én itt vagyok, egy krajcárt sem fogok semmiféle kalandos vállalkozásokhoz adni. (Élénk helyeslés.) Meg kell tudniok szomszédainknak : legyenek nyugodtak, nyissák ki sorompóikat és ne féljenek tőlünk, mint mumusoktól, mert mi becsületes magyar emberek vagyunk. (Élénk helyeslés.) Nekem az a nézetem, hogy ez a béke tarthatatlan. De ennek a megváltoztatása nem tőlünk függ. Nekünk most várnunk kell. Európa rá fog jönni abban a pillanatban, amikor Oroszország talpára áll, hogy lehetetlenséget csinált. Ez a béke 34