Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-138

252 A Nemzetgyűlés 138. illése 19k meg. (Egy hang jobbfelöl : Következetesen 1) Épen ezért ott tartunk, hogy . . . Kerekes Mihály : Nem tudjuk a biróválasztásokat megejteni! Vértes Vilmos István :... hogy a vidék roppant el van kedvetlenedve azért, mert e benyújtott javaslatok tárgyalása bizonyos okok miatt késlekedett, úgyhogy most az országnak mintegy a plénuma előtt kell a belügyministert abba a helyzetbe hoznunk, hogy nyilatkozzék e fontos kérdésekben atekintetben, hogy remélhetjük-e mi a közigazgatási reform sürgős megszervezését és hogy milyen módon fog ez történni és milyen legrövidebb idő alatt fog ez nyélbeüttetni. Fontos ez különösen abból a szempontból is, mert amint a házhelyekre vonatkozó törvények végrehajtásánál most megfigyelhettük, a vármegyéknek, illetőleg a közigazgatási végrehajtó szerveknek felfogása nem mindenben kongruál a nemzetgyűlés mai szellemével, aminek okát nekünk elsősorban abban kell keresnünk, hogy ők még a múltnak az ideológiáiban vannak. Tasnádi Kovács József : Ugy is van ! Kerekes Mihály : Nem is mennek ki egyhamar belőle Î Vértes Vilmos István : Én azt tartom, hogy a közigazgatásnak sok értékes tényezője van, de hozzá kell tennem, hogy van nagyon sok antidemokratikus tényezője is. Akik ismerik közelebbről az önkormányzati és a városi életet, azok természetesnek fogják találni azt, hogy kifejezést adok annak, hogy épen az ott divó családi politita szülte azokat az igazságtalanságokat, amelyeknél fogva nem az erők egyesittettek, hanem az egyéni önzés honosíttatott meg és az egyének önös életcéljai jutottak érvényre. Ma, mikor Ausztriával szakítottunk és amikor a Habsburg-uralommal szemben való passzív ellenállásunknak okai is megszűntek, nekünk a nemzetest tulajdonképen egy uj harcra kell megszerveznünk s e tekintetben rendkívül nagyfontosságú a közigazgatás megszervezése. Megfelelő erőkben nálunk nincs hiány, hanem a baj ott volt, hogy ezek az erők megszervezve nem voltak. Nekünk a közigazgatásunkat kell megszerveznünk s ezért vagyok bátor tisztelettel a belügyminister úrhoz azon kérdést intézni (oltassa) : »Hajlandó-e a vármegyei bizottságok, a városi és községi képviselőtestületek újjáalakításáról uj törvényjavaslatokat a legsürgősebben a Nemzetgyűlés elé terjeszteni, hogy azok a Nemzetgyűlés szine előtt mélyreható tárgyalás alá vétessenek ?« (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügyminister urnák. A belügyminister ur kivan szólni. Ferdinandy Gyula belügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Az interpellációra vonatkozó válaszomat mindjárt meg kívánom adni, még pedig . évi dec. hó 18-án, szombaton. abból az okból, hogy e tekintetben a közvéleményt teljes részletességgel tájékoztatni lehessen. (Halljuk/ Halljuk!) Én meg vagyok győződve arról, hogy ugy közigazgatáspolitikai, mint alkotmányjogi szempontból feltétlen szükség van az önkormányzati szervek újjáépítésére. (Igaz ! Ugy van !) A múltban is minden egyes nagyobb nemzeti átalakulás alkalmával, amikor az alkotmány egy nagy reformon ment keresztül, ezt rögtön követte az önkormányzati szervezeteknek is újból való kiépítése, így történt ez 1848-ban is. Az 1848-ik évi XIV. tc.-kel a rendi alkotmány helyébe lépett a népképviselet és ez volt az alkotmány alappillére. Rögtön, igazán pár hét múlva, megalkották a vármegyei bizottmányok szervezetéről és a vármegyei tisztviselők választásáról szóló törvénycikket is. Most is nagy nemzeti átalakuláson megy keresztül az ország, (Ugy van!) s miként azt tegnap a ministerelnök ur kijelentette, hogy az alkotmányjogi reformok legelsője lesz az alkotmányjog szempontjából fontos hatáskört betöltő önkormányzati közönségeknek újjászervezése, ugy én a magam részérő] szintén nagyon jelentékenyen és nyomósán hangoztatom azt, hogy erre a reformra az alkotmányjog, az alkotmánypolitika szempontjából feltétlenül szükség van. Kerekes Mihály: Elsősorban! Ferdinandy Gyula belügyminister: Szükség van pedig erre azért, mert míg a Nemzetgyűlés a legradikálisabb, a legszélesebb általános választói jog alapján gyűlt össze, addig ugy a községek, mint a vármegyék és a rendezett tanácsú városok képviselőtestületei tulajdonképen egy még 1874-ben alkotott az 1874 : XV. te.-en nyugvó választójog alapján választattak meg. De szükség van erre a reformra a keresztény és nemzeti politika szempontjából is. Patacsi Dénes : Ugy van, ez nagyon fontos ! Ferdinandy Gyula: Szükség van pedig reá azért, mert ugy a községekben, mint a többi önkormányzati közönségekben épen a háborús konjunkturás viszonyok következtében nagy vagyonra szert tett egyének jutnak be, (Ugy van!) évről-évre egészíttetvén ki a virilisek névjegyzéke, a virilizmus jogcímén, tulajdonképen az önkormányzati szervezetbe, s igy vesznek részt a közhatalom gyakorlásában. De a reform közigazgatási szempontból még inkább megokolt, annál is inkább, mert általában a mi közigazgatásunk ma nem megfelelő. (Ugy van!) Nem megfelelő pedig azért, mert a mi közigazgatási szervezetünk elkorhadt, mert a közigazgatási szervek legnagyobb része nem véglegesen, hanem ideiglenesen alkalmazott tisztviselők; már pedig az ideiglenes tisztviselők munkaereje sohasem egyenlő értékű a végleges tisztviselők munkaerejével. Tasnádi Kovács József : Itt van a baj oka ! Ferdinandy Gyula belügyminister: A köz-