Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-138

A Nemzetgyűlés 138. ülése 1920. évi dee. hó 18-án, szombaton. 253 igazgatás csak abban az esetben lehet sikeres és eredményes, ha ott olyan szervek működnek, akiknek a cselekvését magának a népnek beleegyező akarata, támogatása kiséri. (Helyeslés.) Ha á közigazgatási szervek minden egyes fontosabb intézkedés végrehajtásánál kénytelenek erőt alkalmazni, az a közigazgatás feltétlenül döcögős, rossz. Ha ellenben a közigazgatási szervek működését a népnek, a közönségnek a megértése kiséri, akkor a közigazgatás sokkal gyorsabb, eredményesebb és sikeresebb lesz. (Ugy van!) Épen ezekből az okokból én azon meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy az állami igazgatás szempontjából szükséges, hogy a Nemzetgyűlés ezzel a kérdéssel mielőbb foglalkozzék. Van a törvényhozás előtt már e tekintetben javaslat, mivel azonban ezek a javaslatok a jelenlegi kormány álláspontját nem mindenben fedik, ezeket a javaslatokat van szerencsém ez alkalommal visszavonni. Az idő tekintetében nem adhatok kifejezett választ arra nézve, hogy mely napon, illetve január mely hetében fog foglalkozni ezzel a törvényhozás, de én az ujabb javaslatokat minél előbb be fogom adni és rajta leszek, hogy a közigazgatási és közjogi bizottság ezzel a kérdéssel, mihelyt a javaslatok ki lesznek nyomatva, foglalkozzék. Én a magam részéről ezen javaslatok sorsához kötöm az állásomat, mert abban a meggyőződésben vagyok, hogy a nemzetnek feltétlen érdeke az, hogy ezeket a javaslatokat tető alá hozhassam. (Helyeslés.) Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Vértes Vilmos István: Miután a belUgyminister urnák szavából azt veszem ki, hogy országunk gazdasági újjáépítésétől a közigazgatás újjáalakítását ő sem tudja elválasztani, válaszát megnyugvással tudomásul veszem. Elnök : A minister ur egyidejűleg visszavonta azon törvényjavaslatokat, amelyek ebben a kérdésben a bizottság előtt fekszenek? Ferdinandy Gyula beliigyminisíer: Igen, visszavontam. Elnök : Ezt azért kivánom megállapítani, hogy ennek a jegyzőkönyvben nyoma legyen. Következik a határozathozatal. Tudomásul veszie-e a t. Nemzetgyűlés a belügyminister ur válaszát a Vértes Vilmos István képviselő ur által előterjesztett interpellációra; igen, vagy nem? (Igen.) Kimondom határozatkép, hogy a Nemzetgyűlés a belügyminister ur válaszát tudomásul vette. Szólásra következik? K. Pethes László jegyző: Cserti József! Cserti József: T. Nemzetgyűlés! Ez évi december hó 13-án gróf Károlyi József, Székesfehérvár törvényhatósági joggal felruházott város és Fejér vármegye főispánja egy közgyűlésen a királykérdéssel kapcsolatosan beszédet mondott, amelynek kivonatát majdnem az öszszes napilapok leközölték. Ezt a kivonatot leszek bátor itt a t. Nemzetgyűlés előtt felolvasni. (Halljuk ! Hallj ich !) (Olvassa) : Fejér megye főispánja a királykérdésről. Székesfehérvárról jelentik a Magyar Kurírnak : Károlyi József gr. Fejér megye és Székesfehérvár főispánja, Fejér megye törvényhatóságának december 13-án tartott közgyűlésén nyilatkozott a királykérdésről. Kijelentette, hogy azért tartja kötelességének ebben a kérdésben álláspontját most kifejteni, mert a kormányzópárt ülésén a kormány egyes tagjai olyan kijelentéseket tettek, maga a párt pedig olyan határozatot hozott, amelyeket ő szentesitett törvényeink egynémelyikével nem tart összeegyeztethetőnek. « Bernolák Nándor: Mondjon le! Cserti József (olvassa): »Azután igy folytatta: Engem apostoli királyunk 1917 július 8-án nevezett ki erre a helyre, s én szabad akaratomból minden kényszer nélkül esküt tettem itt, a törvényhatósági bizottság előtt, hogy a királyhoz hű leszek. Ez elől az eskü alól a király soha fel nem oldott, állásomtól pedig fel nem mentett. Hitvány embernek tartanám magamat, ha ezt az eskümet megszegném. (Mozgás a jobboldalon.) Azt az esküt, melyet azóta Magyarországra és a kormányzó ur őfőméltóságára tottem, a királlyal szemben fennálló eskümmel ellenkezőnek sohasem tekintettem, mert ha ellentétben állott volna, akkor le sem tettem volna. Ebből kifolyóan én csak addig tölthetem be ezt a főispáni állást, amíg ezzel az 1917. július 21-ikén őfelségének tett eskümmel ellentétbe nem jutok.« Kerekes Mihály: Szolgálja a kormányt. Cserti József (olvassa) : »Ami a kérdés politikai oldalát illeti, kijelenti, hogy ha bármely magyar király az alkotmányos térről lelépne és a nemzet védeni kényszerülne szabadságát és önállóságát, szívvel-lélekkel a magyar nemzettel tartana. Ez volt — úgymond — az álláspontom az októberi forradalomkor is, melyet az akkori belügyministerhez intézett levélben teljesen nyíltsággal körvonalaztam. Ugyanezen cél lebegett előttem 1919 február 3-án, amidőn a Berinkey-kormánynak itt e teremben bizalmatlanságot szavaztam és az alkotmányos élet helyreállítását követeltem. E törvényes álláspontom alapján foglaltam el újra Fehérvár megye főispáni székét a kommunizmus után . . . Tasnádi Kovács József: Ki nevezte ki oda? Cserti József (olvassa) : »Az ország jelenlegi helyzetében a nemzet önérzete azt kívánja, hogy az ellentéteket ne élezzük ugy ki, mert hisz a külső befolyástól menten ugy sem tudunk állást foglalni semmiféle téren. A haza megmentésének kérdése ma minden kérdés felett