Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.

Ülésnapok - 1920-138

A Nemzetgyűlés 138. ülése 1920, . Patacsi Dénes: De csak ugy, ha össze­tartunk ! Gr. Teleki Pál ministerelnök: Meg vagyok győződve, bogy mi eredményt, igenis, el fogunk érni és bogy ezeket a területeket rövidesen vissza kell kapnunk. Berki Gyula: Mikor lesz az a »rövidesen«? Gr. Teleki Pál ministerelnök: Azt nem tudom ! Mármost, ami a békének általános revi­zióját illeti, (Halljuk! Halljuk!) bizonyos mo­mentumokra akarok csak rámutatni, amik itt az interpelláció szövegében foglaltatnak. A sèvresi békének a revíziójáról szó van ugyan, de ez sem egészen végleges dolog még és efelett is vita folyik még, valamint Amerika álláspontját nem ismerjük a kérdésben tisztán. Meg vagyok győződve azonban arról, hogy egy­részt a józan belátásnak és a közvélemény józan átalakulásának a folytonos működése, folytonos erősbödése, másrészt a gazdasági szük­ségszerűség, amely szükségessé teszi, hogy Euró­pának gazdasági állapota végre valahára helyre­álljon, szükségessé teszi nemcsak a rossz, hanem a jó valutájú országoknak is, amelyek — mint Svájc és Amerika is — a legnagyobb nehéz­ségekbe kerülnek, ha a mi gazdasági helyze­tünknek és általában Középeurópa gazdasági helyzetének leromlása tovább tart. Ezen természetes és az összes többi orszá­gokra közvetlenül ható tényezők, meggyőződésem szerint, meg fogják érlelni a helyzetet arra, hogy igenis, keressék azt a megoldást egy más, egy talán jobb utón Európa konszolidációja felé, amelyhez az utat rossz és elhamarkodott módon keresték eddig azzal a papiroson készült és nem a természetes viszonyok megítélése alapján készült békével, amelyet Parisban elkészítettek, amelyet az egyik érdekelt fél meghallgatása nélkül és az érdekelt felekkel való tárgyalás mellőzésével hoztak meg. (Altalános helyeslés.) Meg vagyok győződve, hogy ez a béke akkor is sokkal jobb lett volna, hogyha módot adtak volna arra, hogy azok az országok, amelyek egy­mással szemben közvetlenül érdekelve vannak, a békét letárgyalhassák és ha a nagyhatalmak azután döntöttek volna. De sohasem volt ilyen béketárgyalás. Hiszen erről eleget beszéltünk, ezt eléggé jellemeztük. De meg vagyok győződve róla, hogy a kényszerűségnek és a józan belá­tásnak meg kell hoznia azt, amit ezzel a rend­szerrel nem hoztak meg, amely rendszernek, mint ilyennek a bukását már beismerték, Amerika is beismerte és ezt a választáson is nyilvánította azzal az emberrel szemben, aki e béke alapjai­nak tulajdonképen egyik hangoztatója és e béké­nek egyik megalkotója volt. (Ugy van! Ugy van!) Ezeket kívántam a második esetre meg­jegyezni. A baranyai kérdésre nézve, amelyet én is a mai pillanatban előtérben álló kérdésnek tar­tok, kijelentem, hogy én is, aki tegnap vettem évi dec. hó 18-án^ szombaton. 251 át a külUgyministeriumot, teljes erőmmel nem hagyom a dolgot nyugodni és a vasat állandóan fogom ütni addig a percig, amig eredményt nem érünk el. Ettől senki és semmi sem tántoríthat el. (Ugy van! Ugy van!) Patacsi Dénes : Es ha a vas ütése nem használ, őket ütjük! Gr. Teleki Pál ministerelnök : Azokat pedig, akik saját hazájuk ellen támadtak, utói fogja érni a sorsuk. Az ilyen ember mindig meg szokta, vagy egyik, vagy másik formában a bünhödését találni. Benkő Gábor : El kell kobozni a Lovászy vagyonát! El kell kobozni a hazaárulók va­gyonát! Gr. Teleki Pál ministerelnök : Kérem, mél­tóztassék válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Karafiáth Jenő: A külUgyminister ur vála­szát hálás köszönettel fogadom. Azonban méltóz ­tassék megengedni, hogy ennek kapcsán egy kérést terjesszek a ministerelnök ur mint kül­Ugyminister elé, nevezetesen azt, hogy rendkívül nagy súlyt helyezzen arra, hogy addig is, amig a kiürítés megtörténik, Pécs és Baranya meg­szállott részeivel megbízható hírszolgálatunk legyen, mert ennek hiánya folytán erősen félre vannak vezetve ottani véreink az itt történő események tekintetében. Ez az egy kérésem volna. Ismétlem, hogy a választ köszönettel tudomásul veszem. (Élénk helyeslés.) Benkő Gábor : El kell rekvirálni Lovászy lakását a vagonlakóknak! Elnök: Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést. Tudomásul veszi-e a Nemzetgyűlés a ministerelnök urnák mint kül­Ugyministernek Karafiáth Jenő képviselő ur interpellációjára adott válaszát, igen vagy nem ? (Igen.) A Nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Szólásra következik? K. Pethes László jegyző : Vértes Vilmos István ! Vértes Vilmos István: T. Nemzetgyűlés! A belügyminister ur október 20-ikán három igen fontos törvényjavaslatot terjesztett a Nemzet­gyűlés elé a vármegyei önkormányzat, a városi és községi képviselőtestületek újjászervezése tárgyában. Amint e javaslatoknak az indokolása is kimondja, a vármegyei, községi közigazgatási szervezetek nem feleltek már meg a követelmé­nyeknek akkor sem, amikor a 70-es években ezeket rendezték, — tehát még kevésbé felel­hetnek meg a mai követelményeknek. Nem szükséges külön megállapítanunk, hogy a közigazgatási reformot csaknem minden kormány felvette a programmjába, azonban tulajdonképen egyetlenegy kormány sem csinálta 32*

Next

/
Thumbnails
Contents