Nemzetgyűlési napló, 1920. VII. kötet • 1920. november 13. - 1921. február 05.
Ülésnapok - 1920-136
A Nemzetgyűlés 136. ülése 1920. évi dec. hó 2-án, csütörtökön. 205 ságban vagyok bátor ezt kijelentem, amiben, azt hiszem, a Ház nagy többsége egyetért. Azért bocsátom ezt előre, mert jóllehet ebben a meggyőződésben vagyok, ma mégis kénytelen vagyok személyes kérdéssel foglalkozni, mertlehetetlennek vélem azt, hogy lehorgasztott fővel alázatosan hallgasson a megcsúfolt igazság ugyanakkor, amikor megtorlatlanul kérkedik a fórumhoz a bűn. (Egy hang jobbfelől : Ez most a divat !) Méltóztatnak emlékezni egy nyilatkozatomra, amelyben azt mondottam, hogy Tomory Jenő képviselő ur, mint az országos munkásbiztositó segédfogalmazója, nálam jelentkezett és segédtitkárrá való előléptetését kérte, Ö ezt a nyilatkozatomat szemenszedett valótlanságnak, rágalomnak minősitette. Tomory Jenő:. Most is! (Mozgás.) Benárd Ágost népjóléti és munkaUgyi minister: En ezennel leteszem a Ház asztalára a megdönthetetlen bizonyitéku okmányokat, a képviselő ur saját kezeirását, amelyre engem igenis, felkért. (Mozgás. Felkiáltások halfelől : Ez hallatlan !) Az érdeklődő ivet, amint méltóztatnak tudni, mindig a titkárság tölti ki. Az érdeklődő ivre vonatkozólag Tomory képviselő ur azt állította, hogy az az én iniciativámra, az én utasításomra töltetett ki, ehhez neki semmi köze nincs, arról ő nem tud. T. Nemzetgyűlés ! Az érdeklődő iv mellett ott fekszik ez a kis darab irás, amelyben őt a titkárság munkájának megkönnyítésére sajátkezű írásban fektette le kérelmét. Csatolom e mellé az irás mellé Tomory Jenő képviselő urnák levelét. Ezekből bárki minden különösebb írásszakértőiem nélkül nyomban megállapíthatja, hogy ezek a sorok tőle származnak. Ez az írás így hangzik : »Tomory Jenő az országos munkásbiztositó pénztár fogalmazója. 1909. év óta balesetbiztosítási előadója a pénztárnak, miután a kinevezéseknél nem volt idehaza és ennélfogva kimaradt a kinevezettek sorából, kéri segédtitkárrá való előléptetését.« (Mozgás.) Tomory Jenő : Ez igaz ! (Egy hang jobbfélől : Nem fontos !) Benárd Ágost népjóléti és munkaUgyi minister : Rendkívül csodálkozom, hogy mikor arról van szó, hogy bebizonyítsuk azt, hogy egy férfiú valótlant állitott-e vagy sem, bebizonyítsuk azt, hogy felelős állásban lévő egyén állításait rágalomnak, szemenszedett valótlanságnak szabad-e állítani, akad még olyan nemzetgyűlési képviselő, aki azt állítja, hogy nem fontos a tárgy, amelynek keretén belül az igazságtalanság elkövettetett. Okmányokkal tudom igazolni, hogy Tomory képviselő ur nem volt őszinte abban a levélben sem, —•• abban sem mondott igazat — amelyet az én megbizottaimhoz intézett. Okmánnyal tudom igazolni, hogy nem volt őszinte még nevének aláírásánál sem. Megdöbbentő jelenség ebben a kérdésben, hogy egy férfira bebizonyíttatott, hogy nyilvánosan valótlant állított és egy másiknak ezenkívül becsületében gázolt és az illető a maga igaztalansága, a maga bűne mellett a leg vakmerőbben rendületlenül kitart. Leteszem bizonyító okmányaimat a Ház asztalára avval a kérdéssel, hogy lehet-e ilyen ember a magyar Nemzetgyűlésnek tagja ? (Éljenzés és taps bal felől.) Elnök : Tomory Jenő képviselő ur a házszabályok 215. §-a értelmében kivan szólni. Tomory Jenő: T. Nemzetgyűlés! Nagyon köszönöm a minister urnák, hogy ezt a kérdést ide a Ház elé hozta. Hiszen én kértem a t. Nemzetgyűlést, hogy egy öttagú parlamenti bizottságot válasszon meg, (Zaj. Halljuk I Halljuk !) amely parlamenti bizottság hivatva lesz annak megállapítására, hogy igazat mondtam-e, vagy nem. Ha nem volna külön véleményem a minister ur képességeiről, akkor ugy kezdeném beszédemet ma, hogy : temetni jöttem Cézárt és nem dicsérni ! (Zajos derültség.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Tomory Jenő: Szinte páratlanul áll a parlamentáris életben az, ami velem történt. Akkor, amikor a legnagyobb, a legádázabb küzdelmet folytatta a 48-as és függetlenségi párt a Tiszakorminy ellen, akkor sem sülyedt egy minister annyira, hogy ilyen fegyverekkel élt volna egy képviselővel szemben. Tasnádi Kovács József: Ha az igazat bebizonyítja ? ! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Tomory Jenő: A minister ur először is tévedésben van abban, hogy én nem vagyok állami tisztviselő. Ha tehát én kértem volna is a minister urat arra, hogy engem segédtitkárrá nevezzen ki, jogom volt hozzá, mert hiszen a státusrendezésnél rám került volna a soi. Dehát én nem vagyok állami tisztviselő. Ha pedig állami tisztviselő lettem volna és ilyen kéréssel megyek a minister úrhoz, akkor, ha ő a törvényt és a rendeletet tudta volna, az lett volna az első kötelessége, hogy azt mondta volna nekem : barátom, ez nem lehet, mert a rendelet előírja, hogy nemzetgyűlési képviselő képviselőségének tartama alatt nem léptethető elő, illetőleg nem nevezhető ki. Fangler Béla: Akkor miért kérte? Tomory Jenő : De a minister ur ezt nem mondta. Én nem is kértem. (Folytonos zaj. Halljuk ! Halljuk !) Elnök (csenget): Csendet kérek! Tomory Jenő : Én ezt nem is kértem. Én akkor, amikor megválasztottak . .. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Kérem a képviselő urat, hogy lehetőleg szűkebb körre szorítkozzék személyes téren. (Helyeslés.) Tomory Jenő:... amikor megválasztottak nemzetgyűlési képviselőnek, akkor felmentem a minister úrhoz és kérdőre vontam, hogy miért történtek az országos pénztárnál a mellőzések. A minister ur erre nekem azt válaszolta, hogy : Kiket mellőztem ? Én azt mondottam a minister urnák, hogy többek között engemet is, mert nekem is segédtitkárnak kellett volna lennem.,
